Jobboldali ​fiatalok kézikönyve 10 csillagozás

Julius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve

Szerencsére ​Julius Evola munkásságának nagyobb része ma már olvasható magyarul. Hazánkban Evola tehát ismert. Ismert, és mégis ismeretlen. Az olvasóközönség egy jelentős része, egy szűk látókörű vagy éppen nagyon is jól látó, de rossz szándékú csoportosulás sugallatának köszönhetően, az itáliai szerzőt egyfajta „ezoterikus fasisztának” tekinti. Hogy ez a meghatározás mennyire nem tartható, mennyire felszínes, mennyire aljas, annak kapcsán legyen annyi elég, hogy még reagálásra sem méltatjuk.
Julius Evola a huszadik század legnagyobb gondolkozóinak egyike, a tradicionális szemlélet – René Guénon mellett – meghatározó jelentőségű személyisége. Írásainak tematikája olyan széles körű, műveinek minősége olyan mély, amely példa nélküli: a hermetikától a politikáig, a mágiától a történelemig, a yógától az alkímiáig, a buddhista aszkézistől a szexusig csupa alapművet írt. A modern kor nagy kritikusaitól az is megkülönbözteti, hogy nem csupán az általános válságérzet leírására volt… (tovább)

>!
Kvintesszencia, Debrecen, 2012
152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638742292

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Julius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve

A tartalomról már sokat írtak mások, de azt nekem is feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy ez véletlenül sem egy kézikönyv és nem is egy enciklopédia, félreértés ne essék! Nagyon alap ez a kötet – illetve annak kellene lennie – nem csak a 30 év alattiak számára, hanem azoknak is, akik már többször is betöltötték a 30-at.
A felvetések jók, azt kaptam amit vártam – illetve egy kicsivel még többet is.
Rövidsége ellenére is olyan gondolatokkal és ismeretekkel találkozhat az olvasó, amiről előtte mondjuk fogalma sem volt.

Hanging_Moss_9102>!
Julius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve

Szeretem Julius Evola könyveit, a 20. század egyik legérdekesebb filozófusának tartom őt. Könyvei, gondolatai és témái egy különleges és „ismeretlen” aspektusból közelíti meg a történelmet és a társadalmat. Itáliai szerző révén ez különösen egyedi, hiszen betekintést kaphatunk hogyan látják Európa déli feléről világunkat és civilizációnkat.

Sajnos nem túl ismert szerzőről van szó, úgy vélem könyveit gyakrabban publikálhatnák, hiszen amúgy is ez a világfelfogás, hogy „színes a világ”. Nem meglepő, hogy a google használatával magyarul alig található róla információ, s kiemelt helyen (sajnos) a hetek megnevezésű firkász társaság ömlengése olvasható róla, természetesen csupa negatív töltetű összefüggésben. Nem véletlen tartom az „újságba firkálást” az egyik legalja munkának. Félművelt, egymástól ész nélkül híreket ctrl c ctrl v-t használó firkászok próbálnak sajnos gyakran sikeresen „véleményt formálni” (inkább hazudozni). Engem pl nem érdekel mit ír Evoláról a hetekes firkász, engem Evola kútfője érdekel, aztán értékelek, s döntöm el, ki is lehetett ő, érdemes e olvasni. Evola engem mindenképpen meggyőzött: nagyon is érdemes és fontos könyveket írt.
Aki nyitott szemmel akar élni, nem árt, ha ismeri és tudja ki volt Julius Evola mester.

Ellenben a Jobboldali fiatalok kézikönyve természetesen nem „biblia”, nem szentírás, sok dologban egyet lehetett vele érteni, de sokban nem. A fiatalokat szerintem kicsit öncélúan kategorizálgatta be, s döntötte el, ki a „valódi ifjú”, és ki az „agy mosott”, megvetendő. Kicsit furcsáltam a munkához való hozzáállását is: szerinte ezzel csak a tömegbe áll be az ember, a hedonizmus, materializmus könyörtelenül magába szívja az ilyeneket. Hát dolgozni kell, nem születhet mindenki szicíliai nemesi családba (nem ismerem Evola életét, nem tudom a filozofáláson kívül mivel kereste a kenyerét, talán tanár volt) és szerintem ez így is van rendjén. Mindenféle előjogok osztogatását nem tartom helyesnek, főleg úgy, hogy kitudja hány száz évvel ezelőtti ős érdemelte ki valóban a nemes titulust, hogy élvezze azt, aki csak beleszületett, és a valódi hedonista életét éli, csak mert ő „nemes”. Persze tiszteljük a tekintélyt, de azt ki kell érdemelni, a szamárlétrát végig járni, „az úton végig kell menni” :)) ). Én sem mutogatnék dédnagyapám sikereire és verném a mellemet, hogy én vagyok a tekintély mert nemes vagyok. Szóval nem föltétlen rossz a jelenlegi világrend ebben a megközelítésben. (Persze nem feltétlen a magyar viszonyokra gondolok, hanem pl az amerikai modellre, de szerintem ez Nyugat-Európában is jól működik: ha tehetséges vagy, előrelépsz, és sikeres lehetsz.) Nem érzem azt, hogy ettől valaki „tömegember” lesz és be áll a sorba. Ahogy egy nagy történész-filozófus írta, „ a nagy ember az, aki felismeri korának szellemiségét, és megragadja azt, együtt él vele”, nem pontosan idéztem, de az egykori vaskancellár is nyilatkozott hasonlót, miszerint a pillanatot kell felismerni és cselekedni. Előbbit természetesen Spengler mester írta.

Valamilyen oknál fogva a tetovált emberekre is fájt a foga Evolának, hát, éljen együtt vele akinek ez nem tetszik. Hülyeségnek tartom ezt a címkézést, ilyen alapon nagyon könnyen lehet mindenkiben hibát találni. Volt egy furcsa megjegyzése is, hogy bizonyos fehér lányok oda adják magukat négereknek. Szerintem mindenkinek szíva joga eldönteni, kit akar szeretni. Nem hinném, hogy az ideológia motiválja ezt a fajta választást. Ez inkább biológiai töltetésű. Szóval azért jellemző rá (is) a magasból szemlélődő mi helyes és mi nem alapján történő kategorizálás.
Egy bizonyos Vona Gábor nevű megélhetési politikus is belefirkált a könyv elejébe „előszó” gyanánt, azt nem tudtam végig olvasni. Szerinte sikeres volt a tv székház ostroma, csak az Evola szintű gondolatok hiányoztak a „forradalom” folyatásának feltételeihez. Hülyeség.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

A korszakban, amelyben élünk, nagyon világosan látható, hogy mindenekelőtt mi legyen a jelszavunk: „Felemelkedni, bensőleg feltámadni, rendet teremteni önmagunkban, tartás."

19. oldal, Üzenet az ifjúságnak

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

Nem emelkedhetünk fel, amíg a gondolkozás hasonló – hamis és deviáns – formáinak befolyása alatt állunk. Ha méregtelenítjük magunkat, elérhetjük a világosságot, a tartást, az igazi erőt. Ismételjük: minden más tettet meg kell előznie a benső tettnek.

21. oldal, Üzenet az ifjúságnak

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

A bennünk lévő magány teljesen természetes állapot.

77. oldal, Neue sachlichkeit: Az új német nemzedékek vallomása

Lunemorte P>!

Általánosságban minden fiatalt az energiák túláradása jellemez.

124. oldal, A fiatalság, a beatek és a ,,jobboldali anarchisták"

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

Evidenciának kell éreznünk, hogy e földi életen túl van egy magasabb lét is, mert csak az birtokolhat megtörhetetlen és elpusztíthatatlan erőt, csak az lesz képes abszolút lendületre, aki így érez – míg ha ez hiányzik belőlünk, akkor csak a lelkesedés ritka pillanataiban vagy az irracionális erők felszínre törésekor leszünk képesek bátran farkasszemet nézni a halállal és fittyet hányni az életre.

Haller>!

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy romba dőlt világ vesz körül minket. És egyedül csak az menthet meg, ha vannak olyan emberek, akik talpon tudnak maradni a romok között. Nem azért, hogy formulákat erőltessenek ránk, hanem azért, hogy példát mutassanak az által, hogy nem menetelnek együtt a tömeg demagógiájával és materializmusával, hanem az érzékenység és érdeklődés különböző formáit ébresztik fel.

Julius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve, Debrecen. Kvintesszencia Kiadó 2012. 19. oldal.

Haller>!

Ebben a mocskos világban ilyen elvek uralkodnak: »Ki kényszerít rá téged?«, vagy »Előbb jön a gyomor a bőr (a malaparte-i ’bőr’!), és csak utána az erkölcs «, meg »Most nem olyan idők járnak, amikor az ember megengedheti magának azt a luxust, hogy jellemes legyen«, és végül: »Nekem családom van. « Nekünk azonban határozottan szembe kell szállnunk mindezzel, mondván: »Mi nem cselekedhetünk másként, ez a mi utunk, ilyen a mi lényünk. «

Julius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve, Debrecen. Kvintesszencia Kiadó 2012. 26. oldal.

Haller>!

Léteik egy szellemiség, amely mintául szolgálhat az ellenállás és a felemelkedés erőinek, s ez nem más, mint a légionárius szellem. Azoknak a hozzáállása, akik képesek voltak a legnehezebb utat választani, akik képesek voltak küzdeni akkor is, ha tudták, hogy a csata fizikailag már elveszett, akik igazolták az ősi monda szavait: »a hűség erősebb a tűznél «, és akiken keresztül érvényre juthatott a tradicionális idea, azaz a becsület és a szégyen iránti érzék – nem pedig a kicsinyes erkölcsökből eredő kicsinyes tettek. Ez az, ami alapvető, egzisztenciális különbséget hoz létre ember és ember között, majdnem úgy, ahogy egyik faj és másik faj között.

ulius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve, Debrecen. Kvintesszencia Kiadó 2012. 25. oldal.

Haller>!

A francia forradalom és a liberalizmus nélkül nem lett volna konstitucionalizmus és demokrácia, a demokrácia nélkül nem lett volna szocializmus és demagóg nacionalizmus, a szocializmus előkészítése nélkül nem lett volna radikalizmus és végül kommunizmus. A tény, hogy ezek a változatos formák manapság gyakran egymás mellett vagy egymással kibékíthetetlen ellentétben jelennek meg, a figyelmes szemlélőt nem akadályozhatja annak felismerésében, hogy véső soron összetartoznak, láncolatot alkotnak, kölcsönösen hatással vannak egymásra, pusztán csak különböző fokait képviselik ugyanazon áramlatnak, minden normális és legitim társadalmi berendezkedés lerombolásának.

Julius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve, Debrecen. Kvintesszencia Kiadó 2012. 28-29. oldal.

Hanging_Moss_9102>!

Az amerikanizmus csak annyiban különbözik, hogy a minőség és a személyiség elleni támadás nem a marxista diktatúra és az állameszme durva kényszerítésével megy végbe, hanem szinte spontán módon, olyan civilizáció mentén, amely nem ismer nemesebb ideált a gazdagságnál, a fogyasztásnál, a hatékonyságnál, a lázas termelésnél, vagyis a kétségbeesésig és az abszurditásig fokozza mindazt, amit Európa választott, s ott ugyanazok a motívumok valósultak meg vagy vannak éppen megvalósulóban. A primitivizmus, a mechanikus világszemlélet és a brutalitás azonban mindkét oldalon megtalálható. Az amerikanizmus bizonyos szempontból veszélyesebb számunkra a kommunizmusnál: valamiféle trójai falónak tekinthető. Amikor az európai hagyományokból megmaradt értékek elleni támadás a bolsevista ideológiára és a sztalinizmusra jellemző direkt és leplezetlen formában történik, még felélednek a reakciók, tarthatóak bizonyos ellenállási vonalak, ha labilisak is. Másként áll azonban a helyzet, ha ugyanez a gonosz agyafúrtabb módon működik, s az átalakulások észrevétlenül mennek végbe a szokás és az általános életszemlélet szintjén, ahogy az amerikanizmusnál láthatjuk. A demokrácia jegyében könnyű szívvel elviselve az amerikanizmus hatását, Európa már a végső megadásra készül; az is megeshet, hogy katonai vereségre sem lesz szükség, hanem „progresszív” úton, a végső társadalmi válság után érünk el többé-kevésbé ugyanarra a pontra.


Hasonló könyvek címkék alapján

Henry Kissinger: Diplomácia
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés
Csoma Mózes: Korea története
Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói
Jany János: Az iszlamizmus
Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok
Steven Pinker: Az erőszak alkonya
Rosalind Miles: Az idő leányai
László András: A jobboldaliság alapelvei