Storitz ​Vilmos titka 23 csillagozás

Jules Verne: Storitz Vilmos titka Jules Verne: Storitz Vilmos titka Jules Verne: Storitz Vilmos titka Jules Verne: Storitz Vilmos titka

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​nagy francia mesélőnek ez a kései, fantáziadús története Magyarországon játszódik. A Párizsban élő Vidal Henry levelet kap öccsétől, a dél-magyarországi Zimonyban tartózkodó Márktól, hogy keresse föl őt a Duna-parti városban, mert nősülni készül; a gyönyörű és kedves, jóravaló Radvánszky Máriát kívánja oltárhoz vezetni. Henry boldogan készülődik a nagy útra, de felhőtlen örömét beárnyékolja egy véletlenül tudomására jutott eset: Radvánszky Máriának korábban volt egy kikosarazott német kérője, a már elhunyt híres kémikus, Storitz Ottó fia, Vilmos, aki az elutasítás ellenére is időről időre zaklatja a boldog házasságra készülő fiatalokat. Amikor az eljegyzési bálon láthatatlan kezek a vendégek szeme láttára elviszik Mária mirtuszkoszorúját és összetépik virágcsokrát, a gyanú hamar a kikosarazott kérőre, Storitz Vilmosra terelődik, és a botrány rejtélyét is megfejtik a városi rendőrkapitány segítségével: Storitz apja annak idején fölfedezett egy láthatatlanná tevő folyadékot, s a… (tovább)

Eredeti cím: Le secret de Wilhelm Storitz

Eredeti megjelenés éve: 1910

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jules Verne összes művei Unikornis · Verne Gyula összes munkái Fátum-Ars, Alexandra · Verne Gyula összes munkái Franklin-Társulat, Unikornis

>!
Unikornis, Budapest, 2001
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634273939 · Fordította: Dánielné Lengyel Laura · Illusztrálta: Fabó Attila László
>!
Fátum-Ars, Budapest, 1993
182 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638214139 · Fordította: Dánielné Lengyel Laura
>!
Franklin-Társulat, Budapest
182 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Jules Verne: Storitz Vilmos titka

Ennek a magyar vonatkozású műnek is megvan a maga története, amit most megpróbálok összefoglalni.
A Storitz Vilmos titka-nak a „titka” :D
* * *
    A JULES VERNE-FÉLE VÁLTOZAT…
Az „öreg Jules” élete vége felé számtalan történetet próbált még papírra vetni és azokat minél előbb befejezni. Az egyik ilyen ötlete volt a láthatatlan ember, aki aztán majd különböző bonyodalmakat fog okozni – szokás szerint. A helyszín Magyarország lett, az időpont a 19. század vége, a negatív főhős egy porosz (német) ember, a „szimpatikusok” elnevezésű oldalon pedig magyarok és természetesen franciák voltak. Körülbelül 1897-re egy majdnem kész kézirat állt a rendelkezésére, egyelőre a fiók mélyén.
Közben hírek érkeztek Angliából, hogy egy bizonyos Herbert George Wells nevezetű, a regényírás területén éppen a szárnyait próbálgató úriember (az, aki az 1895-ös Időgép és a 1896-os Dr. Moreau szigete című műveivel egyszerre berobbant az irodalmi köztudatba és később igen népszerű lett) 1897 júliusában megjelentetett egy ugyanilyen alaphelyzetet feldolgozó művet, A láthatatlan ember címmel. Még abban az évben JV bele is olvashatott ebbe a műbe angolul. Hááááát…, ezt nevezik klasszikus pechnek – persze, Verne szempontjából! :D
Mit csinált az „öreg róka”? Keményen belehúzott a már kész kéziratba! Wells-szel ellentétben viszont nem azt mutatja be, hogy a főhős hogyan éli meg a láthatatlanságot, hanem a szenvedő fél szempontjából „láttatja” a láthatatlanság következményeit, amivel rendesen fenn is tudja tartani a feszültséget. E mellett Wells és Verne is a külső mesélő módszerét alkalmazza.
Verne körülbelül 1901-re fejezhette be ezt a nagy átalakítási munkát. Ezt követően több évig ment a levélváltás ő és kiadója között. Wells hasonló témájú művének megismerése után – 1901-ben meg is jelent A láthatatlan ember franciául – a kiadó további változtatásokat szeretett volna a műben, kezdve a címmel (A láthatatlan menyasszony). Közben telt az idő, Jules Verne 1904 év végére egyre betegebb lett, már ő is letett arról, hogy életében megjelenik ez a könyv. Az utolsó levélváltás közte és a Hetzel kiadó között 19 nappal JV halála előtt történt.
1905. március 24-én meghalt Jules Verne, a kézirat pedig – a többi befejezetlen művel együtt – az író fiához, Michel-hez került, aki apja halála után évente szépen adagolta az újabb és újabb Jules Verne műveket. Ez a könyv 1910-ben jelent meg (nem 1911-ben!!!) és még további kiigazításokon esett át, de ezt már Michel Verne „számlájára írjuk”! :)
    A MICHEL VERNE-FÉLE VÁLTOZAT…
Hetzel kifejezett kívánsága volt, hogy egy évszázaddal visszább dátumozzák a történetet. Így lett a 19. század vége helyett 1775 (nem 1757, ahogy a Wiki írja!!!), a hétéves háború utáni időszak a regény cselekményének ideje. Ez viszont sok egyéb apróság átírását is megkövetelte. Ez nem mindig sikerült, hiszen pl. abban az időben – a folyamszabályozás előtt – még nem volt annyira száraz a puszta, mint a 19. század végén, a 20. század elején.
Ezen kívül Jules Verne verziója nem ilyen happy enddel végződik. Az itt olvasott verziót Michel – szintén kérésre – a jó öreg deus ex machina beiktatásával oldotta meg. És még mennyi más helyen lett utólag beszúrva…, szinte követhetetlen, annyit változtattak ezen a művön 1896 és 1910 között…
    AMITŐL TÉNYLEG MAGYAR LETT EZ A MŰ…
Verne több művében is rokonszenvvel fordul a magyarok felé. Amit ő maga a helyi ismeretek hiányában nem tudott megoldani egy-egy műben, azt szerencsére megtették helyette a fordítók, így tényleg magyarnak érezzük ezeket a történeteket. Ennél a műnél Dániel Miklósné Lengyel Laurát (író, újságíró, színikritikus) kell dicsérnünk. A fiktív Al-Duna mentén található Ragz városa neki köszönhetően lett Zimony. A magyar nevek tényleg magyarrá váltak (pl. Roderich – Radvánszky, Stepark – Székely, Neuman – Neményi, Armgard – Győry) és az akkoriban használatos városi-megyei méltóságok, tisztségek is így lettek igazán érthetőek. A Bécstől Belgrádig tartó hajóút leírásánál az író egy 19. századi Magyarországról szóló francia útikönyvet használt, ami tartalmazott nem is egy hibát, de még ez is belefér! Azt nem tudom, hogy a magyarokról leírt általánosságok benne voltak-e az eredeti műben, de nem lennék meglepve, ha egy kis „honleányi buzgóság” azért dolgozott volna az 1913-ban készült fordítás közben, de ez sem baj!!! ;)
Na, ezek ismeretében tessék értékelni ezt a művet! :D :D :D

>!
Fátum-Ars, Budapest, 1993
182 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638214139 · Fordította: Dánielné Lengyel Laura
8 hozzászólás
anesz P>!
Jules Verne: Storitz Vilmos titka

borító: 4
tartalom: 4
stílus: 4
szereplők: 4
élmény: 4
mondanivaló: 4

Annyival jobb lett volna ez az olvasmányélmény, ha nem olvasom el előtte a fülszöveget, amiben konkrétan minden poént lelőnek! Wells regénye jutott róla eszembe, csak Verne nem vesződött a tudományos háttér kidolgozásával, hanem egy elegáns tollvonással meghalasztotta a fő gonoszt, mielőtt az elmondhatta volna a titkát. Így a cím kicsit félrevezető. spoiler Élveztem, hogy Magyarországon játszódott, és Mohács is meg van említve egy francia regényben! Ez a dunai hajózás úgy látom kedvence volt az írónak. Mindezek ellenére egyszer olvasható kategória.

katalins>!
Jules Verne: Storitz Vilmos titka

Az elején meglepett, hogy Verne mennyire ismeri Magyarországot. Aztán volt azért hiányérzetem, és kis utánajárással megtudtam, hogy ami tetszett, az a fordító érdeme, és Verne vajmi keveset tudott kis hazánkról, még ha kedvelte is a magyarokat. A történettel sem voltam teljesen kibékülve. spoiler Szóval Verne azért sokkal jobb ennél.

Sándor_Gábor_Nagy>!
Jules Verne: Storitz Vilmos titka

Nem vártam csodát a regénytől, úgyhogy inkább kellemes csalódás ért. Nem egy drága száraz vörösbor, hanem egy könnyed limonádé, ami azonban mégis nagyon jól esik, de ínyenceknek nyilván nem való. Úgy bele tudtam helyezkedni, mint egy kényelmes karosszékbe és csak olvastatatta magát a történet. Bár kiszámítható volt persze, de még az utolsó fejezet is tartogatott valamit, ami mondjuk eléggé leegyszerűsített kis befejezés volt sajnos. Vernétől soha nem szabad nagyon összetett irodalmi élményt várni, de ez a többihez képest is könnyed volt. Én valószínűleg pont ezért szeretem szinte minden könyvét.

pelz P>!
Jules Verne: Storitz Vilmos titka

Kíváncsi voltam, mikor íródott a mű. A wikipédia szerint 1898-ban. Érdekes módon ez egy évvel későbbi időpont, mint H.G. Wells: „A láthatatlan ember” című regénye (1897).

Wiggin77 P>!
Jules Verne: Storitz Vilmos titka

Verne egy kevésbé ismert könyve. Tetszett, annak ellenére is, hogy a történet nagyon egyszerű, bár kétségkívül érdekes volt. Nagy meglepetések nem voltak benne, a fordulatok kitalálhatóak voltak, valamitől mégis működött, olvastatta magát, mint minden Verne regény. Hiába, nagy mesélő volt! Amit még a könyvvel kapcsolatban meg kell jegyezni, az az,hogy Verne nagyon szépeket ír országunkról,elismerően szól népünkről. Igaz, azt is megjegyzi – pedig hát ez mikor íródott – hogy mennyivel többre menne a magyar nép,ha nem lenne ennyire széthúzó. Vannak dolgok,amik nem változnak…

Gyerekként szerintem még jobban tetszett volna,de így is jó volt. Szívesen adom majd a fiaim kezébe.


Népszerű idézetek

Jávori_István I>!

Életemben most hallottam először magyar nótát s bár a szövegből semmit sem értettem, a dal csodálatos bűbája, epedő szomorúsága, méla ábrándja, majd kitörő jókedve, kedves pajzánsága magával ragadta lelkemet. Úgy éreztem, mintha egy csodálatos, sohasem látott, titokzatos világ nyílnék meg előttem: egy ismeretlen és olyan rokonszenves, olyan becsülésre méltó népnek, a magyar népnek lelke.

4. fejezet

Arturo>!

«Francia, tehát joga van ahhoz, hogy Magyarországon lakjék» – mondotta valaha egyik előkelő magyar nő egy honfitársamnak. És ez a mondás híven fejezi ki azt az őszinte barátságos érzést, mellyel a magyar nép az én nemzetem és hazám iránt viseltetik.

Első fejezet

1 hozzászólás
Jávori_István I>!

Magam is nagyon érdeklődtem a magyar nép földje, főleg történelme iránt. A magyar nép történelme iránt, mely telve van hősi, bátor, nagylelkű cselekedetekkel és izgalmas eseményekkel. Ez a nép, a hatalmas német szomszédság ellenére is megőrizte nyelvét, kultúráját és faji függetlenségét, és ami a legfontosabb, történelmi hivatást töltött és tölt be Közép-Európában.

1. fejezet

Jávori_István I>!

Gondolataim elkalandoztak, visszaszálltak a messzi multba, lelkemben felelevenedett mindaz, amit a magyar nemzet történetéről valaha olvastam. A honfoglaló hős Árpád, a nagy királyok, a bátor hadvezérek alakjai egymásután merültek fel lelki szemeim előtt. Aztán a sok megpróbáltatásra, tatárral, törökkel folytatott véres küzdelmekre, a török hódoltság nyomorúságteli hosszú-hosszú évtizedeire gondoltam. Mennyit kellett ennek a nemzetnek küzdenie, harcolnia, hogy faját, nyelvét a vérzivataros századokból kimentse, megtartsa.

2. fejezet

5 hozzászólás
Jávori_István I>!

A nagypiac egyik sarkában cigányok játszottak. Barna, füstösképű legények húzták a magyar nótákat. Eleinte mélabús dalokat, melyek úgy megkapják az ember szívét, hogy alig bír a hatásuktól szabadulni. Míg e nótákat hallgatjuk, úgy érezzük, hogy életünk egybeforr e nemes és sok veszélyt, bajt, szerencsétlenséget oly nemesen és erősen kiállt magyar néppel. Mintha egész históriájuk, telve küzdéssel, megpróbáltatással, szenvedéssel, majd diadallal, hősiességgel, mind-mind itt folyna le előttünk, míg ezeket a lassú magyar dalokat halljuk.

Aztán egyszerre más húrokon játszott a cigány! Friss, vidám nótákra gyújtott s a jóképű, vállas legények táncra perdültek egy-egy csinos leányzóval. Megálltam és gyönyörködve néztem a táncoló párokat. Az erős, sugár, barna férfiak arcáról eleven élet, bátorság és értelem sugárzott. És néztem a csinos, kedves, üde leányarcokat, amint kedves bájjal és vidám temperamentummal örülnek a táncnak, a napsugárnak, a saját ifjúságuknak, – az életnek.

5. fejezet

Csanat>!

Annak ellenére, hogy – mint egész családja – lelkes, forró szeretettel ragaszkodott hazájához, mégsem volt elfogult nemzetével szemben. Dicsérte a magyarság jó tulajdonságait, de meglátta a hibáit is. Főként a magyarok egymással való összeférhetetlenségét tartotta a nemzet legnagyobb szerencsétlenségének.

68. oldal, 6. fejezet (Unikornis, 2001)

pelz P>!

ki tudhatná megmondani, hogy ez a titokzatos találmány mennyi bajt és szerencsétlenséget zúdíthatott volna az emberiségre?!

Utolsó mondat

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Életemben először most láttam ilyen nagy vásárt. A tér közepén bódék és állványok, a sebtében összetákolt asztalok mellett férfiak és asszonyok álltak. Kereskedők,
piaci árusok, kik a vidékről behozták portékájukat. Volt itt minden, mire csak embernek szüksége lehet. Nehéz, erős szövetek, magasszárú csizmák, pörge kalapok a férfiak számára, aztán élénk mintájú szövetek, kartonok, tarka
selyemkendők, kis piros csizmák, a menyecskéknek és a lányoknak. Egy másik bódéban tarkabarka játékszerek, cukrok, édességek, a csemeték örömére.

Mindenütt nagy tolongás, lárma, zsivaj, alku, tréfa. Pajzánkodás, mely sohasem ment át durvaságba. Majd derült, hangos kedélyesség, ha a vásár jó sikerült. Hosszas alkudozások, tréfás incselkedések, színlelt harag a vevő és az
árus között, a végén azonban rendesen az, hogy megkötik az üzletet és áldomást isznak reá.

Amott távolabb egy bódé, melyben mézeskalácsot árulnak. Rengeteg gyerek, akik keményen ostromolják szüleiket, az anyák jókedvűen szidják gyereküket, hogy nem lehet őket jóllakatni édességgel és hogy mikor alig telik a
szükségesre, ne nyalakodjanak hát örökké.

De azért pörölés közben előszedik a bugyellárist s a gyerek mindkét keze tele lesz mézeskaláccsal, s ahol az anya kicsit szűkmarkúnak bizonyul, az apa okvetlenül megveszi, amit a gyermek kíván.

ÖTÖDIK FEJEZET

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Az idő esőre állt. Sűrű, nehéz fellegek ereszkedtek le a földre. Furcsa fojtott levegő, mintha nehéz súlyként nyomná agyunkat és összeszorítja szívünket. A madarak lankadtan, alacsonyan leeresztett szárnyakkal, közel a földhöz
repültek. Egy falevél sem mozdult a nyomott, fojtott levegőben és mégis minden idegszálunkban ott éreztük a kitörésre készülő vihart.

KILENCEDIK FEJEZET

anesz P>!

Mohácson ismét eltöltöttünk egy éjszakát. Május 10-én kora reggel indultunk újra útnak.

29. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Gáspár Ferenc: A strucc terjeszkedik
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo
James Fenimore Cooper: Bőrharisnya
Hunyady József: Hét tenger vándora
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Gottfried August Bürger: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
Fiala Borcsa: Bűntény a Dunán
Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló
James Fenimore Cooper: A Vörös Kalóz