Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam" – írta később önéletrajzában József Attila, aki 1922 decemberében adta ki első önálló verseskötetét, a Szépség koldusát, egy szegedi nyomdász-kiadó vállalkozásában, összesen háromszáz példányban. A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak: a kötethez Juhász Gyula írt előszót, az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlva az olvasók figyelmébe.
Már Fejtő Ferenc hangsúlyozta, hogy József Attila nagyon korán, de nem azonnal találta meg a hangját. A Szépség koldusa még az érzelmi forrongásainak korszakát élő fiatalembert mutatja. A formákat korához képest már biztosan kezeli, de versein erősen érződik a Nyugat költőinek, Adynak, Kosztolányinak és különösen Juhász Gyulának a hatása. József Attila már tökéletesen tisztában van a versindítás jelentőségével; igen erőteljesek a felütései: „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, / Hogy melegednének az emberek” (Tél, 1922), „Fuldoklik már a széternyedt szoba”… (tovább)
Szépség koldusa 17 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1922
Enciklopédia 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 8
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
József Attila első verses kötete. Az ifjú József Attila tehetsége e fiatalkori versekben is erőteljesen jelen van. Aki olvassa őket érzi a nagy előd, Ady hatását, s csak tisztelettel szólhatok Juhász Gyula bevezető gondolatairól és a kötet megjelenéséhez nyújtott segítségéről. Még nem a géniusz kiteljesedésének gyümölcsei ezek, de érezni belőlük, hogy a tizenéves szerzőre nagy jövő várt…
Jó szeme volt Juhász Gyulának, amikor ezeket a verseket útjukra indította.
A fiatal József Attila (bár a halála idején is még nagyon fiatal volt!!!) nemcsak a népdalokat és a rájuk jellemző ütemhangsúlyos verselést, a klasszikus alkaioszi és szapphói strófát, hanem a bimetrikus – szimultán – ritmust is kiválóan művelte már ekkor.
Ezekből a versekből valóban elénk rajzolódik az a nagy tudású, érzékeny lelki alkat, amilyenné aztán a sorsa érlelte. S hogy az atyai mester-pártfogó-barát Juhász Gyula előtt is tisztelegjen, az egyik legzártabb-kötöttebb formát: a szonettet is többféle tartalommal töltötte be.
Ha hasonló korú és kvalitású költőt keresnék, egyértelműen Arthur Rimbaud lenne itt a párja, akiről azt tartják, hogy azon túl, hogy ő volt a „kölyök zseni”, a „kamasz Shakespeare”, magára öltötte, kipróbálta az őt megelőző összes költői formát.
Azért a fiatal József Attila esetében ez a helyzet még árnyalódik egy teljes árvasággal, amely ezidőtájt nemcsak a családi helyzetét, hanem a nemzetéét is jellemezte, s jellemzi.
Még mindig alig tudom elhinni, hogy a Csöndes estéli zsoltárt tizenhét évesen írta.
József Attilát bármikor jó olvasni – és szinte bármelyik versét.
Kevés versét szeretem igazán József Attilának, és nem sokkal többet ismerek el. Valahogy nem nekem ír. Ebben a kötetben a színvonal még elég ingadozó későbbi önmagához képest, de ilyen művekkel rendelkezni 17 évesen igazán tisztelendő. A nálam többségben lévő kezdeti versek közt akad egy-két kiforrott gyöngyszem is, az egyik legjobb talán a Bús magyar éneke.
Nem tematikus, sok témába belekap egy kicsit. Akad pár Mártához szóló, de még nem olyan igaziak, mint a későbbi Klárisok. A magyarság már megjelenik, de a tanuló-léttől még nem tud (vagy nem akar) elszakadni. Sem az egyéni, sem a közösségi számvetés elemei nem meghatározóak.
Stílusa is hullámzó, néhol közönséges (nem a legrosszabb értelemben véve), néhol emelkedett. A műfajok, a forma ehhez igazodik. A nagy elődök példáitól még nem szakad el, néhány vers sokkal inkább Ady, mint József Attila. Ha valaki Adyt akarja megismerni, olvassa el ezt a verset: https://moly.hu/idezetek/970101
Azért nem igazán szeretem az ő sajátos műveit, mert megmutatta, hogy tud szépet írni, mégha az fáj is, ha szét is marcangol; így nem békülök ki azzal, ha csúfot ír. Későbbi énjét leginkább tükrözi az Éhség. A Részeg a sinekent a tények ismeretében kísérteties hangulat járja át.
Még nem a legszebb, legérettebb versei ezek, de tagadhatatlanul nagyon tehetséges a Szépség koldusa költője. S lobogóan fiatal!
Még nagyon erősen Ady hatása alatt áll ekkoriban, a versek egy részét nyugodtan írhatta volna Ady is (Lovas a temetőben, Rövid óda a kelő naphoz, Pogányos hitvallás magyarul, Bús énekhivás – sőt, a Téged siratlak kifejezetten Adyhoz szól).
De rajong Juhász Gyuláért is (Juhász Gyulához), aki atyai szeretettel van iránta, ezen első kötete kiadásában is segíti.
Szeretem Márta-verseit (Koldus, Ó zordon szépség, Szerelem ez? Tavaszi ének, Gyöngysor ) Ezek némelyike szintén Ady hatását mutatja.
De megjelennek a paraszti életről szóló versek is (Aratásban, Parasztanyóka, Aratás előtt)
s a proletárlétről szólók (Proletárok)
és a hazafias költemények (Bús magyar éneke, Szerelmes keserű hazafiság)
Végül említeném a kedvencemet, a Tél címűt (Valami nagy, nagy tüzet kéne rakni…)
Hihetetlen, hogy ezt a csodát egy 17 éves kamasz mívelte…!
Valaha, mikor magam is gimnazista voltam, ezek a kezdeti versek alapozták meg József Attila-imádatomat – a többi, „komolyabb” verse csak később következett az életemben.
Nagyon szeretem. Számomra József Attila az egyik nagy etalon Ady Endre mellett, istenes versek tekintetében. Tőlük kaptam eddig olyat, mint Ladányi Mihálytól fanyar-keserédes szerelmi költészetből. Ebből, ott ő az etalonom.
Szeretjük József Attilát, de ezek a versek még igazán gyengécskék. Nem lennék fair, ha józsefattilasága miatt adnék több csillagot. Tizenhétévesen ez is szép teljesítmény, de nem mérhető a későbbi írásaival, tehát nem adhatok erre öt csillagot, mert akkor mennyit kéne adnom a többire? Hümm. Jól van ez így.
Népszerű idézetek
KERESEK VALAKIT
Tele vágyakkal zokog a lelkem
Szerető szívre sohase leltem,
Zokog a lelkem.
Keresek Valakit s nem tudom, ki az?
A percek robognak, tűnik a Tavasz
S nem tudom, ki az.
Csüggedő szívvel loholok egyre,
Keresek valakit a Végtelenbe,
Loholok egyre.
Könnyim csorognak – majd kiapadnak:
Vágyak magukkal messzebb ragadnak –
Majd kiapadnak!
Búsan magamnak akkor megállok,
Szemem csukódik, semmitse látok –
Akkor megállok.
Lelkem elröppen a Végtelenbe,
Tovább nem vágyom arra az egyre,
A Végtelenbe.
10. oldal
VÁRLAK
Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.
22. oldal
PAP A TEMPLOMBAN
Fejem forró, de büszke templom,
Nagy orgonája búgva zeng,
Sötét vér hull a kőre lent
Sötét oltárról, régi tempón.
Tömjének kába füstje leng
És nyöszörögve és sohajtón
Egy lélek sír a templomajtón
Bus éneket, istentelent.
Egy őrült festő rég-időbe
Arcképet festett – haja szőke –
Oltárképül a csonttemplomnak.
Előtte ott áll a Halál.
Nagy csönd lesz. És a vén, komor pap
Halkan, csudásan prédikál.
KUKORICAFÖLD
Osvát Ernőnek
A kukoricaföldön űlök, várok,
Tán arra, hogy a varju mikor károg
És mikor kell zengő cínnel tovaűzni.
A hűs Alkony beborít csöndes kékkel,
Én Rád gondolok nagy gyönyörüséggel
S szeretném a karom derekadra fűzni.
A Nap lement. Oly egyedűl maradtam,
A Föld is kezd kihűlni már alattam.
A néma út fölött már a bagoly huhog.
A Nap lement. És én még várok, várok.
Terád várok. Nem jössz? És sírdogálok:
Szivemre a bánat halk csöppekben csurog.
CSÓKKÉRÉS TAVASSZAL
Márta, hajad,
Bronz-ajakad
Kéri s lázad a vágyam
Illatozó
Vészt okozó
Csókba lehelni be lágyan.
Megremegő,
Hű szerető
Karban ölelni igézve,
Édes ölön,
Rózsatövön
Szép szemeket megidézve.
Retten a lomb,
Zöldel a domb –
Arra szaladnánk ketten,
Reppen a szél,
Csókra beszél,
Dalra kel önfeledetten,
Véle dalol
Itt valahol
Szív-körülöttem a vérem:
Csend, Kicsi, csend!
Így, ez a rend –
Most csak a csókod kérem.
Ha tested fázik, lelkem Rád adom,
két vállad bársonnyal betakarom.
És reszkető agyam, ha éhezel –
szükségbe nálam soha nem leszel.
S ha fárad tested megpihenni vágy
nyugodj karomba, – nincs puhább faágy
s mert kell majd egyszer mégis oltalom:
fogadd el, fogadd el, kérlek a karom.
Nagy ajándékok tora
Hasonló könyvek címkék alapján
- Weöres Sándor: Magyar etűdök 92% ·
Összehasonlítás - Weöres Sándor: Weöres Sándor kézírásos könyve ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének 88% ·
Összehasonlítás - Pilinszky János: Wiener Pálnak ·
Összehasonlítás - Juhász Gyula: Hárfa ·
Összehasonlítás - Ady Endre: A halottak élén 87% ·
Összehasonlítás - Kassák Lajos: Tisztaság könyve ·
Összehasonlítás - Babits Mihály: Recitativ ·
Összehasonlítás - Csuka Zoltán: Előretolt állásban ·
Összehasonlítás - Palasovsky Ödön: Punalua ·
Összehasonlítás