Abafi 93 csillagozás

Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi Jósika Miklós: Abafi

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A rossz társaságba keveredett, korhelykedő lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé… Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? Nem kétséges: a kedves, szép, romantikus történet ma is szórakoztat, és tanulságul szolgál, számíthat a fiatal olvasók érdeklődésére. Hiszen valamikor – csaknem százötven éve – hatalmas sikert aratott, és nemzedékek nevelkedtek rajta egy évszázadon át. Most felújított és megfrissített szövegével ismét népszerű olvasmánya lehet közönségünknek.

Eredeti megjelenés éve: 1836

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Történelmi regények Kriterion · A magyar próza klasszikusai Kossuth · Magyar Klasszikusok · Tanulók könyvtára Dacia

>!
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632990781
>!
Corvin, Déva, 2009
216 oldal · ISBN: 9789736225338
>!
Kossuth, Budapest, 2007
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630949590

9 további kiadás


Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Erdély · Alvinc


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

gab001 >!
Jósika Miklós: Abafi

Semmit nem tudtam a könyvről, amikor elkezdtem. Lehet, hogy szégyen, de még nem is hallottam róla. Így egyik ámulatból a másikba estem olvasás közben. A nyelvezete egyszerűen elvarázsolt, olykor csak a szépsége miatt olvastam újra mondatokat. Persze volt olyan is, hogy egész oldalakat olvastam újra, mert kiestem a ritmusból és elvesztettem a fonalat. Nem könnyű olvasni, de mindenképp megéri. A történet ugyanis nagyon jól fel van építve, s egészen meglepő fordulatokat is tartalmaz. Legszívesebben már most újraolvasnám, annyira tetszett. Egészen beszippantott.

7 hozzászólás
Lipe>!
Jósika Miklós: Abafi

Bár mondhatnák erről a könyvről is hasonlóan jó dolgokat, mint Jósika másik könyvéről, ahol annyira szépen megfér egymással a történet tempója és a „hosszas” ücsörgés egy-egy fehérnép szoknyája mellett, mint én és egy jól megpakolt hamburger. (Nem megy a rovásomra. Ha meg mégis, akkor is megéri.)
Abafit nagyon untam. Folyamatosan kellett az elkószált gondolataimat visszaterelgetnem. Igaz, így legalább a heti (Mit heti? Havi!) menüt kitaláltam előre.
Nem kell, hogy ez az én „unalmas” jelzőm bárkinek is elvegye a kedvét a könyv olvasásától. Keressen egy másik értékelést. Ott „cuki” és „bájos” jelzőket is talál.
Mindenképpen van pozitívuma is a regénynek, azon kívül is, hogy nem kell most egy ideig azon gondolkodnom, hogy mit főzzek, méghozzá a csodálatos nyelvezete. Ezzel Jósikának most is sikerült lenyűgöznie.

Bt_Dóri P>!
Jósika Miklós: Abafi

Mily csodálatos nyelv a miénk, még mindig meglepődök, mikor ilyen szép ízesen megírt történetet olvasok! Szinte kézzel fogható a tájleírás során az olvasott környezet, láthatóvá válik minden apró rezdülése a tájnak, érzem az illatokat is! A ruházkodás leírását is igencsak bő lére eresztve nyilvánvalóvá tette, hogy láthatjuk őket magunk előtt. Történelmünk egy szeletébe is bepillantást ad, mégsem ezen van a hangsúly, hanem a szereplők jellemén és fejlődésén. Van itt minden: szerelem, háború, reménykedés és halál, lemondás. Kicsit el lehet bújni a mai rohanó világ elől, mert sodor magával a történet és nem ereszt. Néhol a leírás tényleg kicsit sok és soha véget nem érő érzetet kelt, de mindent latba vetve úgy érzem, szerettem és örülök, hogy elolvastam, mert nyelvszerkezetileg és kifejezéstanilag is gazdagabb lettem egy remek romantikus és/vagy lovagregénnyel!

Frank_Waters I>!
Jósika Miklós: Abafi

Érdekes könyv. Ahhoz képest, hogy az eygik első magyar regény, egész jó. De ahhoz képest, amit 11 év múlva Kemény Zsigmond a Gyulai Pálban csinált (ami ugyanebben a korban és helyen játszódik), ahhoz képest inkább csak cuki, de nem jó. Azért el lehet olvasni. Jósika a 19. századi nyelvet még azzal tetézi, hogy mesterkélt mondatokat szeret alkotni, a romantika jegyében. Fene a gusztusát.

4 hozzászólás
medizonka>!
Jósika Miklós: Abafi

Ismét meggyőződhettem róla, hogy a magyar nyelvnél szebben, pontosabban , érzékletesebben kifejező nyelv aligha van a világon. A történetben mindvégig gyönyörködhettem, minőségi élményt élhettem meg ennek csodálása közben. A mívesen megformált tájleírások és korhű történelmi környezet keretezi a történetet. Maga a történet jól szerkesztett, logikusan felépített és néhol még meglepő fordulatokat is tartalmaz. A szereplők jellemábrázolása is kielégítőnek mondható, bár érezhető a regény rövidségéből, hogy hiába az erőfeszítés nagy íveket nem tud befutni egyik sem. Igazából sok minden le van sarkítva a főszereplőre. Mivel a szerző a mű előszavában leszögezi, hogy ez egy lélekrajz akar lenni, így több igyekezetet vártam volna jellemformálás terén. Leginkább a főhős, Abafi Olivér személyiségéről tudhattam meg többet, de azt aztán részletesen. Végül is mint romantikus történet és lovagregény és korához mért alkotás nagyon is helytálló és korrekt és mint nyelvi bravúr szintén említésre méltó. Kedves, szórakoztató történetnek, szépség iránti igényesség beteljesítésének,irodalomtörténeti kuriózumnak nagyon is megfelel. Ennél többet meg nem is szabad elvárjunk az első magyar regénytől.

korkata>!
Jósika Miklós: Abafi

Ez a könyv eredetileg 1836-ban jelent meg először. Természetesen én már egy felújított és megfrissített szöveget olvashattam. Még így sem volt könnyű az olvasása. Az elején nagyon megküzdöttem vele.
A szerző szerint ez egy lélekrajz, melyben ha valakinek a jelleme nem a legjobb, akkor is van van lehetőség jobbá lenni csak akarni kell.
Ez egy romantikus történet, melyben legfőképpen Abafi Olivérről van szó. Közben kapunk egy kis történelmi kitekintést Erdélyről. Az erdélyi fejedelemségről, az akkori életről.
Abafi három asszony és egy fiatal lány szerelmét nyeri el. Végig az a kérdés, hogy az ő szíve kiért dobog. A végén persze megtudjuk, hogy ki lesz az élete párja, de addig még sok minden történik.

icu79>!
Jósika Miklós: Abafi

Leborulok a magyar nyelv szépsége előtt. Ez a könyv egy nyelvészeti kincs. Számomra pont ezért volt nehéz olvasni. Talán majd egyszer, később újraolvasom, hogy igazán tudjam élvezni a szavak játékát. Most abban az élethelyzetben vagyok, hogy könnyen és egyszerűen értelmezhető könyveket kéne csak olvasnom.:)
A történet magával ragadó, nagyon jól bemutatja az író a szereplőket, egészen a ruházatuk legapróbb részletéig, ettől valóban olyan, mintha látnánk őket magunk előtt.

3 hozzászólás
kolika>!
Jósika Miklós: Abafi

Nem először olvasok ilyen régen írt könyvet, de kicsit küzdenem kellett a nyelvezettel. Ahogy belerázódtam nem volt problémám, sőt némely helyen kedveltem,hogy érdekes szófordulatokkal írt le olyan helyzetet a szerző, amit most már pár szóban elintéznénk.Helyenként kicsit sok volt a körülírás, a barokkos körmondatok sora. Alaposabb odafigyelés kellett – mint a mostani könyveknél – hogy követni tudjam a cselekményeket, s ne veszítsem el a fonalat.
A műben amúgy fellelhetőek voltak azok az elemek, amelyek érdekessé tesznek egy-egy könyvet: titokzatosság, a szereplő megváltozása, szerelem, rajongás, lemondás, történelmi szálak stb.
A mű leginkább a címszereplőre fekteti a hangsúlyt, de a többi szereplő is fontos szerepet tölt be a cselekmény, vagy éppen a főhős jellemének formálásában.

Dénes_Gabriella >!
Jósika Miklós: Abafi

Olyan érzés volt olvasni, mintha egy színdarab volna, amiben a szerzői instrukciók szokatlanul hosszúra nyúltak.
A könyv lapjairól megelevenedik a korabeli Erdély és Kolozsvár. Hogy mennyire hiteles vagy mennyire Jósika visszavetítése, azt nem tudom.
Egyébként meglepően kortalanra sikerült mű ez, persze a nyelvezete nem mai, de a sorok közül valahogy ez az örök érvényűség árad. Nem tudnám megmondani, hogy mitől vagy miért van ez.

Zoltán_Bálint>!
Jósika Miklós: Abafi

A könyvet végigolvasva vettem csak észre, hogy nem az eredeti könyvet olvastam, hanem Majtényi Zoltán által átszerkesztett változatot. A szerkesztő végszava alapján úgy tűnik jobban jártam ezzel, az eredeti mű nyelvezete elég archaikus. A könyvet olvasva néhol olyan érzésem volt, mintha Victor Hugot olvastam volna, a környezet, a körülmények leírását kicsit terjengősnek éreztem. A történet maga egyébként tetszett, fordulatokkal teli és azon is meglepődtem, hogy boldog lett a vége, pedig pár oldallal a vége előtt még más befejezésre számítottam.


Népszerű idézetek

Nandi>!

Különös az emberi szív; vannak húrjai, melyek oly mélyen rejtettek, hogy ritkán pendülvén meg, szinte nem létezőknek gondoljuk.

Bogas>!

– A moraj szűnik – szól a fejedelem –, maradhatsz, Szágfi! No – folytatá, arcát megcsipkedvén két ujjal Szágfinak –, mit csinálnak a szép hölgyek Kolosvárt, hányat ismersz már?
– Keveset s csak az ablakból, nagyságos uram! – felelt az apród, majdnem reszketve, mint aki ezen irtózatos pillanatban ily kérdést nem várt.
– Úgy kötélhágcsóról gondolkozzál , fiú – mond vállára téve kezét Báthori –, vagy lantról, hogy ők jöjjenek le.

A veres ember

1 hozzászólás
Dénes_Gabriella >!

A szép Maros völgyében Alvinc a legkiesb falvak egyike Erdélyben.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Alvinc · Erdély · Maros
Nandi>!

Bámuljuk méltán a festőt, ki eredetijének nemcsak vonásait s alakját találja el, de képes lelket lehelni képmásaiba vagy tájfestéseibe; mert ő holt vászonra eleven életet ihlelt, szemei szólnak, homloka jelent, ajka mond s egésze igéz, hat, vonz vagy visszataszít: szóval festvénye néz, lehel, nyilatkozik. De az író is érdemel némi méltánylást, ki holt írlapjára életet önt, kinek sorain haladva képek fejlődnek le, érdekek nyilatkoznak, s élet s indulatok állnak elő.

Nandi>!

– Ó – mond Bánfi –, a szerelem egy Proteus, ezer alakba öltözik; s megvallom, mindig veszedelmesbnek hiszem, ha kezdete lassú, s más alakot vesz fel, mint például tisztelet vagy barátság. Azon neme a hirtelen szerelemnek, mely pillanat munkája, sokszor hirtelen is lobog el.
– Az igazi szerelem – mond Judit némi magasztaltsággal –, legyen évek vagy pillanat műve, egy és örök!… s ha szűnik… nem volt soha szerelem!

Dénes_Gabriella >!

Kolosvárnak arca, valamint most, úgy akkor is hasonló volt azon neméhez az emberi arcoknak, melyek általános benyomással nem bírnak, s melyeknek érdekük a közelítő önségéből fejlik ki; de hasonlíta azokhoz is, melyek többszöri látáskor nyernek. Különös, de némileg lélektani fogalmon alapul, hogy Kolosvárnak lakóit kell ismerni, hogy azt szépnek találjuk, s ez a visszásnak tetsző állítás e történetnek korára is illik.

Kolosvár 1594-ben

Kapcsolódó szócikkek: Kolozsvár
ppeva P>!

A durva férfiú érzett valamit, maga sem tudta, mit, de szívének elfogódása kellemes volt. Úgy látszék arcából, hogy szinte megdöbbent. Egy jó tett önjutalmának soha nem ismert képe újságának bájával karolá szívét körül.

Kisanna>!

Abafi volt első, ki fölkelt. Minden szem rábámult; nagyobb része az ottlévőknek nem ismerhete rá; oly nagy volt a mosti s egykori Abafi közt a különbség. Egyszerű fekete selyemkamuka dolmány, mellény s nadrág födé deli, mérték- s idomteljes tagjait oly keskeny készülettel, mely szinte láthatlan volt. Csak szépőseitől rámaradt, drágakövekkel terhelt, görbe kardja láttatá benne az agg Abafi ház gazdag ivadékát.

37. oldal

MagyarIldikó>!

– Mi lelt Olivér barátom? – mond az első –, szólj! Mióta vér folyt közöttünk, szorosabban van szívem hozzád csatolva; felelj!, mi a baj!… Őrt álljak-e egy zordon éjjel helyetted? Vagy megvíjjak tízzel éretted? Mi bánt?

65. oldal

Nandi>!

…a kis Tóbiás, a ház örököse, holdvilágképű, alig kilencévű piros gyerkőce, lopódzék be a csenddel nyitott ajtón, s az asztal alá suhanván, míg anyja előre-hátra tipegett, nagy ügyességgel kezdé a székely pogácsa szeleteit lesikkasztani az abrosz alá. Ez darabig szép sikerrel folyt; azonban egy ügyetlen oda¬nyúlás a máglyát kihozván egyensúlyából: az egész mesterséges, eddig csak apadó építmény halk csörgéssel összeomlott. Ezt hallani s a félig nyílt ajtón kisuhanni Tóbiásnak egy pillanatába került. A csörgés oly észrevehetlen volt, hogy Orsolya asszony tágult fülhártyáit kikerülé. Néhány perc múlva látjuk a kis csenész gömbölyű arcát az ajtón betekingetni, s nemsokára a szürke cirmos, egy öreg házi eb, kullogott be a gyerektől nógatva. Arra az oldalára az asztalnak tekintvén később Orsolya, hol a mézes építmény állt, tüstént észrevette a romlást, s egy légyverővel a jámbor cirmost, melyre egyedül lehete gyanúja, hangos szidalmak közt kiugratá az ajtón.


Hasonló könyvek címkék alapján

Petőfi Sándor: A hóhér kötele
Gion Nándor: Virágos katona
Rákosi Viktor: Elnémult harangok
Lázár Ervin: A fehér tigris
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
Füst Milán: A feleségem története
Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája
Miguel de Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon