Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A különc 10 csillagozás
Joris-Karl Huysmans (1848-1907) a francia és a világirodalom kiemelkedő alkotói között foglal helyet. A modern irodalom egyik őse, munkássága a századvég, a fin de siécle számos stílusirányzatát átöleli. Bizarrságával híressé vált műve, A különc, Huysmans legismertebb regénye. A mű betegesen esztétizáló főhőse, Des Esseintes herceg kiábrándult kora társadalmából, és elvonultságában a végletekig fokozva éli meg a művészetet, a műviséget. Semmi nem kell neki, ami természetes. Ad absurdum fokozza az érzékelés adta élvezeteket: illat-, íz- és színorgiákat rendez, „belső szimfóniákat játszik”. Külön világot próbál teremteni magának, de minden kísérlete a visszájára fordul.
Eredeti cím: À rebours
Kedvencnek jelölte 3
Most olvassa 3
Várólistán 16
Kívánságlistán 7
Népszerű értékelések
+
>!
Juccimo
Még sosem történt velem olyan, hogy egy könyv gyakorlatilag sikítozott a könyvtárban, hogy de vegyem ki, de olvassam el! Ebben az esetben ez történt, nem is hallottam a műről korábban, de mikor Huxley Szép új világáért mentem a könyvtárba, megakadt a szemem ennek a könyvnek a címén, elolvastam a fülszöveget, láttam, hogy Kosztolányi fordította, és úgy döntöttem, miért is ne, adok neki egy esélyt.
Kicsit azért félrevezető a cím, amit az utószóban meg is említ Zsoldos Sándor. Legfőképp az vonzott a könyvben, hogy egy különcről olvashatok, és tetszett is a főhős világból való kiábrándultsága. Viszont a regény 90%-ban nem erről szól, hanem esztétikai értekezés költészetről, egyházi zenéről, keresztény irodalomról, világirodalomról, virágokról, színekről, bútorokról. Sajnos ezeket olvasva rettenetesen műveletlennek éreztem magam, mert nagyrészt fogalmam sem volt, milyen az a mű, amelyről épp ír az író. A nyelvezet gyönyörű, de én kicsit nehezen olvastam, és az biztos, hogy nem egy gyorsan olvasható könyv A különc.
Számomra furcsa, hogy valahol ez kötelező a gimnáziumban, én biztos utáltam volna, ha úgy kell elolvasnom, így viszont, hogy magamtól vettem a kezembe, nem bántam meg, hogy megismerkedtünk.
Népszerű idézetek
+
>!
+Juccimo
– Istenem – sóhajtott a herceg –, milyen kevés könyv van, melyet újra el lehet olvasni.
173. oldal
>!
+Juccimo
Másrészt azonban a szentségtörés csak az igazi vallásból következhetik, szándékosan és megfelelően csakis hívő viheti végbe, mert az ember semmi örömöt sem érezne, hogy olyan hitet szentségtelenítsen meg, mely neki közömbös vagy ismeretlen.
143. oldal
>!
+Carmilla
Aztán a mai időben már nincs is tulajdonképpen valódi és hamisítatlan holmi, mert a bor, melyet iszunk, a szabadság, melyet hirdetnek, egyaránt talmi és nevetséges, s nagyon nagy adag jóakarat kell annak az elhívéséhez, hogy az uralkodó osztályok becsületesek és hogy a leigázott kasztok méltók a segítésre vagy a panaszra.
X.
>!
+Juccimo
Élete egyik legnagyobb bánata az volt, hogy a bámulatát így megzavarták. Egykor kedves festményeit és képeit nem szerethette többé, mert érthetetlen sikerek emelték őket a magasba. Miután a tömeg is tapsolta ezeket, a herceg alig észrevehető hibákat fedezett fel bennük, és nem kellett többé neki, kételkedni kezdett, vajon nem tompult-e az ítélőképessége, nem csapta-e be magát.
92-93. oldal
>!
+mandika
Alourpsi kastélyban lévő néhány arckép után ítélve, a Floressas des Esseintes család hajdanta vasgyúró agg bajnokokból és durva köborlovagokból állott.
(első mondat)
>!
+Carmilla
Már-már valami elfinomult sivatagról, valami kényelmetes pusztáról, valami mozdulatlan és langy bárkáról álmodozott, ahova elmenekülhetne, messze az emberi butaság végeérhetetlen árvizétől.
