Több mint három évtized után elõkerült a hangfelvétel, amely Borgesnek az 1967–68-as tanévben a Harvard Egyetemen angolul tartott elõadás-sorozatát rögzítette. Hat elõadásról van szó, melyek mind a költészettel foglalkoznak (a költészet rejtélye, a metafora, az epika, a versfordítás, a gondolatiság, a költõi hitvallás), és természetesen pazar példatárral elemzik Borgesnek a vers művészetét érintõ gondolatait. Egy élete csúcsán lévõ, XX. századi szellemi óriás vall a lehetõ legszemélyesebben az irodalomról: szinte látjuk-halljuk, ahogy ez a bámulatos memóriával és műveltséggel megáldott ember a lehetõ legegyszerűbben fogalmazva összegzi egy könyvek között eltöltött élet során megszerzett mesterségbeli tudását. Nincs póz, nincs kertelés, itt egy esendõ (már csaknem teljesen vak) ember szól megindító õszinteséggel a művészetrõl. Mondatai egyszerűek, tiszták, ilyen hitelesen csak a legnagyobbak tudnak és mernek szólni az irodalomról.
A költői mesterség 7 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2000
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mérleg Európa
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 15
Népszerű idézetek
A regény esetében például (ugyan miért is ne beszélhetnénk a regényről, ha a költészetről szólunk?) bizalmunknak az az alapja, hogy hiszünk a főhősben. Ha hiszünk benne, minden rendben van. Én nem tudom biztosan – remélem, nem tartják ezt majd eretnekségnek –, nem tudom teljesen biztosan, hogy hiszek-e Don Quijote kalandjaiban. Talán nem hiszek némelyikben. Egyik-másik kalandot túlzónak tartom. Egészen biztos vagyok benne, hogy a lovag nem intézett a fegyverhordozójához olyan szövevényes, hosszú beszédeket. Mindez azonban mégsem fontos; az a fontos, hogy hiszek magában Don Quijotéban.
99. oldal
Mert véleményem szerint a sejtetés mindig sokkal hatásosabb, mint a megállapítás. Meglehet, hogy az emberi elme hajlamos a kijelentések tagadására. Emlékezzenek csak, mit mondott Emerson: az érvek senkit nem győznek meg. Azért nem győznek meg senkit, mert érvként adják őket elő. Akkor ugyanis vizsgáljuk, mérlegeljük, forgatjuk őket, és ellenük szegülünk. Ám ha valamit csak úgy megemlítenek, vagy – még inkább – valamire csupán céloznak, azt szívesen fogadja a képzeletünk. Képesek vagyunk elfogadni.
38. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Susan Sontag: A pusztulás képei ·
Összehasonlítás - Leszek Kołakowski: Legújabb kis előadásaim nagy kérdésekről ·
Összehasonlítás - Manuel Puig: Rúzsos kis ajkak 85% ·
Összehasonlítás - Leszek Kołakowski: Mit kérdeznek tőlünk a nagy filozófusok? ·
Összehasonlítás - Octavio Paz: Fekete sugarak ·
Összehasonlítás - Mario Vargas Llosa: Kölykök 81% ·
Összehasonlítás - Andrej Tarkovszkij: A megörökített idő 98% ·
Összehasonlítás - Julio Cortázar: Az összefüggő parkok 96% ·
Összehasonlítás - Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései 94% ·
Összehasonlítás - Carl Gustav Jung: Az archetípusok és a kollektív tudattalan 96% ·
Összehasonlítás