Vízordító ​három halála 8 csillagozás

Jorge Amado: Vízordító három halála

Egy ​köztiszteletnek örvendő, meglett korú tisztviselő váratlanul hátat fordít „jópolgári” családjának és elzüllik. Nyomortanyán húzza meg magát, a bahiai csavargók királya és szelíd pátriárkája lesz. Megbotránkozott családjának minden kísérlete kudarcot vall, hogy családfői, társadalmi, honpolgári kötelességeire döbbentse a tévelygőt. Eddig sablonos lenne a történet, de Amado nem áll be a – mégoly színvonalas – sablonítók közé. Nem elégszik meg a társadalmi botrány hálás írói lehetőségeivel. Történetét ott kezdi, ahol ezt az ismert tárgyat befejezni szokták: a hős halálával, illetve többszörös halálával. Azután egy mámorszülte álomvilágot varázsol elő sugalmas művészetével, mely átszövi és jelképpé lényegíti a valóságos eseményeket. Ebben a világban nemcsak a látszat bűvöletében élő, embertelen polgári erkölcs és képmutatás bírálatának jut hely, hanem az elesettek sorsközösségében egymásra talált, faragatlan, ám erejük tudatában – látszólag oktalanul – derűs nincstelenek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1959

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1961
88 oldal · puhatáblás · Fordította: Boglár Lajos

Enciklopédia 3


Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Georgina77>!
Jorge Amado: Vízordító három halála

Igencsak iszogatni szerető csapat, egyik kedvelt tagjának titokzatos halála körül forog a történet. Ritka annyi szesszel találkozni, amennyi ebben a rövid írásban terítékre kerül. Mivel brazil a környezet, megjelennek benne a rabszolgaságra visszavezethető, sötét bőrű szereplők. Az ő hagyományaik, népszokásaik érdekesen hatottak. Összességében nem annyira az irodalmi magasság, mint az előbb említett érdekességek miatt volt mégis élmény kézbe venni a könyvet.


Népszerű idézetek

Georgina77>!

Az idős, őszes, sovány kegyszeres nem hanyagolt el egyetlen részletet sem: egy néger kofa, aki mingaut, akarazsét, abarát és egyéb élelmiszereket, fűszereket árult, aznap reggel valami fontos dolgot akart megbeszélni Quincasszal. Tudniillik az öreg megígérte, hogy szerez néhány ritka füvet, nehezen található növényeket, melyek a kandombléhoz kellenek, ezek nélkül nem is lehet megtartani. A néger asszony elment a füvekért, sürgette az árut, mert már jól benne voltak a Sango ünnepekben.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: édesség · népszokás
Georgina77>!

Emlékezetének iszonyú megerőltetésével sikerült felidéznie majdnem az egész imádságot. A többiek, meggyőződés nélkül, beleegyeztek. Nehéz feladatnak tartották. A néger Pastinha Osú és Osalá szertartásának sok részletét ismerte, de vallási műveltsége nemigen volt. Szélláb már vagy harminc éve nem imádkozott. Káplár Mrtim az imákat és a templomokat olyan gyengeségnek tartotta, melyek nem egyeztethetők össze a katonaélettel.

67. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Chris Carter: Halállista
Machado de Assis: Brás Cubas síron túli emlékezései
Carolina Maria de Jesus: Aki átment a szivárvány alatt
José Mauro de Vasconcelos: Tüskés rája
Raduan Nassar: Kőbe vésve
Graciliano Ramos: Aszály
Graciliano Ramos: Emberfarkas
Elizabeth Hand: X-akták – A jövő a tét
Aluizio Azevedo: Hangyaboly
Cristovam Buarque: Földalatti istenek