!

Út a vadonba 105 csillagozás

Jon Krakauer: Út a vadonbaJon Krakauer: Út a vadonba

1990 nyarán Chris McCandless dicsérettel diplomázott az Emory Egyetemen, majd eltűnt szem elől. Bankbetétjét jótékony célra adományozta, nevet változtatott, és legtöbb személyes tárgyát hátrahagyva új életet kezdett. Stoppal bejárta Észak-Amerikát, embert próbáló, kivételes élményeket keresett. Majd kedvenc könyveivel, egy puskával és egy zsák rizzsel fölszerelkezve elindult északra, az alaszkai vadonba, hogy megkíséreljen csak magára támaszkodva élni. Néhány hónap múlva jávorszarvasvadászok bukkantak rá a tetemére.

Mi vezérelte ezt a fiút? Romlatlan idealizmus, csillapíthatatlan kalandvágy vagy önpusztító szándék? Felelőtlen volt vagy előre nem látott körülményeknek esett áldozatul? Jon Krakauer az oknyomozó riporter alaposságával vázolja fel a tragikus végkimenetelig vezető utat, miközben személyes tapasztalatait is a történetbe szőve megpróbálja megérteni és megértetni az olvasóval hőse gondolatvilágát, tettének… (tovább)

>!
Park, Budapest, 2008
204 oldal · ISBN: 9789635308156 · Fordította: Veressné Deák Éva
>!
Park, Budapest, 2001
200 oldal · ISBN: 1586426X · Fordította: Veressné Deák Éva

Kedvencnek jelölte 20

Most olvassa 7

Várólistán 74

Kívánságlistán 51

Kölcsönkérné 3


Népszerű értékelések

++
>!
ponty

Nem jó ötlet összehasonlítani egy dokumentumregényt egy filmmel. Előbbi körbejárja, utóbbi elmeséli a történetet. Előbbi informáltabbá tesz, utóbbi elérzékenyít.
Jon Krakauer (amennyire én megítélhetem) megfelelően térképezte fel Chris McCandless utazásának és halálának körülményeit. Nem éreztem zavarónak a saját magáról szóló fejezeteket sem, mert akaratlanul én is összehasonlítottam magam ezzel a sráccal. Ettől persze még ugyanúgy a sötétben tapogatózok, de azért néhány rövid pillanatra látni véltem a világosságot.

4 hozzászólás
+
>!
Foximaxi

Ritka eset, de a film sokkal jobb, mint a könyv. A stílusa valóban olyan, mint egy újságcikk. Viszont kiderül belőle pár apróság, ami a filmben nem világos.

+
>!
yendayi

A sztori 5 csillagos, de a könyv néha elég unalmas tud lenni, pl amikor az író a saját történetét meséli el oldalakon keresztül. Nem kötöttek le ezek a részek. A film szerintem jobban átadja az érzést, de jó volt néhány háttérinformációt azért elolvasni.

+
>!
ohentibi

Siman megkapna az 5 csillagot szerintem, ha nem lattam volna a filmet elotte. Ugyanis a film sokkal jobb. A konyv nem egy bovebb, jobb elozmeny, inkabb egy Discovery-s dokumentumfilm Chrisrol. Mindezek ellenere imadom, es aki szimpatizal Alexszel, ne hagyja ki :)

+
>!
ludovika

Azon kevés esetek egyike, amikor a film jobban tetszett, mint a könyv. Pedig utóbbi sem rossz, de valahogy mégis. Titkon azért reménykedtem benne, hogy a filmhez képest máshogy végződik majd a könyv… :)

2 hozzászólás
+
>!
lostgab

Érdekes, hogy mindig azt hittem, dokumentumot csak nézni jó. Ez a könyv teljesen megváltoztatta ezt a nézetemet. Chris története lebilincselő volt, sokszor elszorult a torkom, mikor eszembe jutott, hogy ez a srác tényleg elindult teljesen egyedül, tényleg végig akarta csinálni, és csak egy szerencsétlen végtelen folyamán nem sikerül a terve.
Felesleges azt elemezni, hogy, amit Chris csinált, butaság volt-e vagy sem. sok helyen olvastam, hogy végig sem gondolta, hogy mibe kezd bele. A kalandjának az eleje csodálatos volt, és hiszem, ha megkérdeznénk tőle, hogy újra nekivágna-e, a válasz egy egyszerű „igen” lenne.
És a könyv végülis egy olyan igazságot mesél el, amiből mindnyájan tanulhatnánk: „A boldogság csak úgy igazi, ha megosztjuk valakivel.”

2 hozzászólás
+
>!
ViDe0

Érdekes könyv volt, meghozta a kedvem az utazáshoz. :) @Galambdúc véleményével ellentétben én kifejezetten örültem neki, hogy a könyv „száraz, tényeken alapuló” mű. Sokkal kevésbé lett volna élvezetes számomra, ha az engem érdeklő történet mellett folyamatosan a főszereplő idealista képzelgéseit kellett volna olvasgatnom. A könyvben szereplő idézetek jó kiindulópontot adhatnak hasonló jellegű könyvekhez.

Bár a főszereplő vélhetően túlságosan ezoterikusan gondolkodott a világról, az életvitelének nagy része szimpatikus, és alaposan megfontolandónak tartom, hogy milyen mértékben próbáljam (merjem/akarjam) követni.

+
>!
zseder

Chris/Alex története érdekes, de nekem a tényfeltáró stílus nem jön be. Olyan, mintha egy 200 oldalas újságcikket olvasna az ember… Tudom, hogy az író újságíró, de akkor is csalódás volt.

+
>!
Marcsi8909 P

Valószínűleg nem a filmhez kellene hasonlítanom, de mivel az olvasása közben végig a film pergett a szemem előtt, nem tudom máshogy értékelni. A film valamiért sokkal jobban érzékeltette ezt az utat. Sokkal inkább éreztem körülírásnak, mint történetnek. de titkon azért reménykedtem egy más befejezésben…:(


Népszerű idézetek

+
>!
tndora

Happiness only real when shared. (A boldogság csak úgy igazi, ha megosztjuk valakivel.)

Tizennyolcadik fejezet

+
>!
robertjordan

Ron, nagyon köszönöm a segítségedet, és jó volt az együtt töltött idő. Remélem, az elválásunk nem szomorít el nagyon. Lehet, hogy csak nagyon sokára találkozunk ismét. De ha sikerül épségben kikerülnöm az alaszkai kalandból, akkor hírt adok magamról. Szeretném megismételni a korábbi tanácsomat, vagyis hogy radikálisan változtatnod kellene az életmódodon. Bátran bele kéne vágnod abba, ami azelőtt eszed ágába sem jutott, vagy csak féltél kipróbálni. Olyan sok ember boldogtalan, mégsincs bátorsága, hogy változtasson a helyzetén, mert arra nevelték, hogy az életben a biztonság, az alkalmazkodás és a hagyománytisztelet a fő. Ezek persze látszólag megadják a lelki békét, de valójában semmi sem rombolja jobban kalandvágyunkat, mint a biztos jövő. Az emberi szellem éltető eleme a kalandvágy. Az életöröm forrása az új élmény és ezért nincs nagyobb öröm, mint a folytonosan változó horizont; az, ha mindennap új és más Nap kel fel a számunkra. Ron, ha többet vársz az élettől, ne törekedj egyhangú biztonságra! Hidd el, jobb az összevissza, rendezetlen életmód, noha eleinte biztosan őrültségnek tűnik. De ha megszokod, akkor látni fogod az értelmét, és hihetetlen szépségét. Úgyhogy, Ron, egyszerűen hagyd ott Salton Cityt, és kelj útra. Garantálom, hogy nagyon boldog leszel, ha megteszed. De attól tartok, nem hallgatsz a tanácsomra. Azt hiszed, hogy makacs vagyok, de te még makacsabb vagy. Amikor visszafelé hajtottál, megnézhetted volna a Föld egyik legnagyszerűbb látványosságát, a Grand-kanyont. Minden amerikainak életében legalább egyszer látnia kell. De valamilyen, számomra érthetetlen okból, te csak a lehető leggyorsabban haza akartál jutni oda, amit nap nap után látsz. Attól félek, hogy a jövőben is ezt a hajlamodat követed, és így nem ismered meg azokat a csodálatos dolgokat, amelyeket Isten azért teremtett, hogy felfedezhessük őket. Ne telepedj le egy helyen! Mozogj, légy nomád, fogadjon minden nap új horizonttal. Te még sokáig élsz, Ron, és nagy kár lenne, ha nem ragadnád meg az alkalmat, hogy forradalmasítsd az életedet és teljesen új élményvilágba lépj.
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az öröm csakis vagy elsősorban az emberi kapcsolatokból származik. Isten mindenüvé rejtett belőle. Benne van mindenben, abban is, amit átélünk, tapasztalunk. Csak vennünk kell a bátorságot, hogy szembeforduljunk megszokott életmódunkkal és újfajta, a hagyományostól eltérő életet kezdjünk. Nincs szükséged rá, hogy én vagy bárki más körülötted legyen ahhoz, hogy újfajta fény jelenjen meg az életedben. Ott vár rád, megragadhatod, csak utána kell nyúlnod. Valójában csak magaddal kell megküzdened, a makacsságoddal, ami megakadályozza, hogy a körülményeiden változtass.
Ron, igazán remélem, hogy minél hamarabb otthagyod Salton Cityt, lakókocsit kötsz a furgonod mögé, és elindulsz, hogy megnézd mindazt a csodát, amit Isten itt az amerikai Nyugaton teremtett. Mindenfélét fogsz látni., emberekkel találkozol, sokat lehet tőlük tanulni. És egyszerűen kell csinálni, semmi motel, magad főzz, a legfőbb szabály, hogy minél kevesebbet költs, akkor sokkal jobban fogod élvezni. Remélem, hogy mikor legközelebb találkozunk, új ember leszel, új kalandok és élmények hosszú sorával. Ne habozz és ne keress kifogásokat! Egyszerűen indulj el és csináld! Meglátod, nagyon, nagyon boldog leszel.

4 hozzászólás
+
>!
Gooblin

Nincs szükséged rá, hogy én vagy bárki más körülötted legyen ahhoz, hogy újfajta fény jelenjen meg az életedben. Ott vár rád, megragadhatod, csak utána kell nyúlnod. Valójában csak magaddal kell megküzdened, a makacsságoddal, ami megakadályozza hogy a körülményeiden változtass.

+
>!
ludovika

A tudás keresése – hangoztatta – önmagában is méltó cél, nem szorul elismerésre.

76. oldal

+
>!
ejszaka

Ó, hogy elkívánkozik olykor az ember a tehetségtelen-dagályos, tisztátalan-homályos emberi szócséplésből a természet látszólagos hallgatagságába, az állhatatos, kitartó, rabszolgafegyelmű munka némaságába, a mély álom, az igazi zene, a csöndes szívbéli érintkezéstől túlcsorduló és elnémuló lélek szótlanságába.

185. oldal

+
>!
ludovika

Chris hitvallása szerint az embernek semmit sem szabad birtokolnia azon kívül, amit egy hátizsákban magával vihet.

37. oldal

+
>!
külcsíny

Lelki sebeinkkel a vadonba megyünk gyógyulásért, változásért, pihenésért vagy bármi másért. És ha a sebek nem túl mélyek, mint a Hemingway-novellában, ez jó módszer lehet.

+
>!
padamak

Ha az igazságnak megfelelően válaszol, nem várhat sok megértést a parkőrségtől. Magyarázgathatná, hogy magasabb rendű előírásoknak engedelmeskedik…

34. oldal - 4. fejezet Detrital-vízmosás (Park Könyvkiadó, 2008)

+
>!
Milán_Horváth

Valódi értelme az élményeknek, az emlékeknek, a nagy, diadalmas örömnek van, hogy élsz, igazán élsz. Istenem, milyen nagyszerű dolog élni! Köszönöm. Köszönöm.

43. oldal

+
>!
padamak

McCandless nem vett tudomást arról, hogy maga London mindössze egy telet töltött északon, s hogy negyvenévesen, kaliforniai birtokán, elbutult, elhízott és szánalmas alkoholistaként önkezével vetett véget tunya és kalandoktól mentes életének, amely egyáltalán nem hasonlított a könyveiben hirdetett eszményekhez.

49. oldal - 5. fejezet Bullhead City (Park Könyvkiadó, 2008)

2 hozzászólás

Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el