Az ​élet komédiásai 26 csillagozás

Jókai Mór: Az élet komédiásai Jókai Mór: Az élet komédiásai Jókai Mór: Az élet komédiásai Jókai Mór: Az élet komédiásai Jókai Mór: Az élet komédiásai Jókai Mór: Az élet komédiásai

1876-ban íródott a regény. Bár Jókai Mór 50-70-évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az időben az ő regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követő időszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételű humorral teli, de csöppet sem komolytalan mű. Jókai Mór ezt a művét ő császári és királyi felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével, legmélyebb hódolattal ajánlotta.

Eredeti megjelenés éve: 1876

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jókai Mór válogatott művei Kossuth · Jókai Mór összes művei Unikornis · Jókai összes művei Akadémiai

>!
Kossuth, Budapest, 2010
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630960274
>!
Unikornis, Budapest, 1993
572 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637519521
>!
Akadémiai, Budapest, 1967
678 oldal · keménytáblás

4 további kiadás


Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Falbenheim Pompeia · Karakán Absolon · Princ Nornenstein Alienor · Zárkány Napoleon


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

pafferi P>!
Jókai Mór: Az élet komédiásai

Az élet komédiásai – Nagyszerű Jókai regény, bár nem biztos, hogy mint legjobbat kiemelném az életművéből, hisz az író minden könyve emlékezetes valami miatt. De ez is tipikusan olyan könyv, melyet nem felejt el egykönnyen az olvasó.
A művet a magyarok kedvenc királynéjának, Erzsébet császárnénak (Sissy) ajánlotta az író. Már ez is kíváncsivá tett a könyv olvasása előtt. Mi lehet az a fajsúlyos, vagy fennkölt téma, amelyet bátran ajánl egy író egy uralkodóház tagjának.
Nos, a regény tényleg nem a kalandosabb regényeiből (pl. Damokosok) megszokott módon kezdődik. A regény női (és további) szereplőinek bemutatása hömpölygő párbeszédekkel kezdődik, e párbeszédekben az egyes szereplők mondanivalói hosszúak, már-már külön monológoknak is beillenek. Miután a „lassú víz partot mos” elv alapján nagy sokára megismerkedünk a szereplőkkel és élethelyzeteikkel, egymáshoz és a társadalomhoz fűződő kapcsolataikkal, beindul a cselekmény. De nem akárhogyan, innentől a könyv szinte letehetetlenné válik.
A regény mestermű. Nagyon érdekes figurákkal, jellemekkel, helyzetekkel. Az érzelmek teljes skáláját felvonultatja a keserűtől a komikusig. A választási kortes körút egyes részeinél (pl. Bátok, Dezetlen) már annyira komikus, hogy inkább burleszk. A bátoki „díszvacsora” részleteinek olvasása közben a könnyem csorgott a nevetéstől.
Persze az olykor mulatságos részeken túl (vagy amellett) komolyabb mondanivalója van a könyvnek. Az emberi kapcsolatok sokfélesége, kiismerhetetlensége, a társadalomban, közéletben uralkodó visszásságok hatásait mutatja be. Az író a könyv címét nagyon jól választotta meg: „Az élet komédiásai”. Életünk során mindannyian szerepet játszunk. (Igaz, ezt már Shakespeare is megmondta, az „Ahogy tetszik”-ben: „Színház az egész világ”.)
A regény főhőse is szerepet játszik, ahogy mi magunk is. Van, amit önszántunkból, jó szívvel. (Főleg, ha mi találjuk ki a szerepet.) Ám van, amikor más írja meg a szerepünket, s ezt sokszor, ha nem szeretnénk, akkor is el kell játszani.
Mint említettem, a regényt Sissy-nek ajánlotta az író. Ha csak a királyi családokat tekintjük, ajánlhatta volna a mai uralkodóházak tagjainak, közöttük a tragikus sorsú Diana-nak is.
De ajánlhatná mindannyiunknak. Mi játsszuk a szerepeinket tovább. (Kilépni, hogy teljesen elfelejtsenek bennünket, csak nagyon keveseknek sikerül.)

Sli P>!
Jókai Mór: Az élet komédiásai

Nekem kicsit sok volt a politika, de például a kegyelmes képviselőjelölt úr szavazatgyűjtő körútján is igen jól szórakoztam. Többet mosolyogtam, mint eddig bármelyik Jókai regényen. De azért nem minden a komédiázás, még Leonnak sem. Vajon elérheti-e ügyességével, eszével azt a rangot, vagyont, nevet, amit megérdemel, hogy érvényesülhessen a költői igazságszolgáltatás? El tudja-e, el akarja-e viselni azt a magasságot, ahol már a kőszáli sasok se szállnak prédára lesve, hogy fagyott szívéből és becsületének hullájából lakmározzanak?

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1954
632 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Győry Miklós
Lili__moly>!
Jókai Mór: Az élet komédiásai

Húúúúúha! Ez a lezárás… Elképesztő. Na de a történet kedvenc lett, ugyanis én még nem találkoztam olyan könyvvel, ami a szerelmes férfi szívét helyezte volna középpontba, Jókai pedig nem akárhogyan vezetett be minket Leon gondolataiba. A regényben sok a politika és a humor is a szerelmi szál és egyéb bonyodalmak mellett.

sanni243>!
Jókai Mór: Az élet komédiásai

Majdnem minden Jókai-könyvet olvastam, és egyikre se mondhatom, hogy nem volt élmény, de ez elviszi a pálmát mind közül: igazi, szép, romantikus mű. A választási hadjáratról szóló résznél pedig nem sok hiányzott ahhoz, hogy leessek a székről a nevetéstől.

Anouk22>!
Jókai Mór: Az élet komédiásai

„- Nem vágtam a szavadba, mert féltem, hogy elüttetsz a rúddal.”
Szerintem ez a regény egy eseménydús, kiszámíthatatlan, sodró erejű tragikus komédia, szép, lassan kibontakozó jellemrajzokkal. Nagyon szeretem!


Népszerű idézetek

Sli P>!

– […] nem a csapás nagysága teszi a szenvedést naggyá, hanem a fogékonyság annak átérzéséhez.

65. oldal, Amit egy nő beszél egy leánynak (Szépirodalmi, 1954)

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés
1 hozzászólás
Sli P>!

– Legveszedelmesebbek az ilyen akarat nélküli lények, mint te vagy, mert ezekről sohasem tudhatja senki »ma«, hogy »holnap« kinek az akaratát fogják végrehajtani.

553. oldal, A kinnrekedt férj (Szépirodalmi, 1954)

Kapcsolódó szócikkek: akarat
Sli P>!

– Az istenfáját!
– Kérem, ne káromkodjék ön, az nekem idegrángásokat okoz.
– Hiszen nem káromkodás az. Az »istenfa« egy jószagú virág: artemisia camphorata, szagos üröm.
– No hát szidjon ön valami másféle bokrot.

125. oldal, Karakán barátunk tragédiája (Szépirodalmi, 1954)

blackett>!

– S mit fog ön most kezdeni?
– Beállok valami úriházhoz lengyelnek.
– Mi az?
– Az egy fölöttébb szükséges ember egy magyar háztartásnál, aki a háziúrral együtt vadászik, az asszonyságot mulattatja, a jó boroknak becsületére válik, pótolja a családban a tékozló fiú helyét, este a whistpartie-t kiegészíti, nappal siratja a hazát, a becsületért megverekszik, beszél franciául, úgy, hogy csak maga érti, s nem haragszik érte, ha az ismeretlenek grófnak címezik.

blackett>!

Az ember az arcképével nem mer egy szobában hálni.

36. oldal

blackett>!

Hanem az nem akadályozza a buzgó párthíveket, hogy a megállapodott hintóra minden oldalról fel ne kapaszkodjanak, a bakra, a felhágóra, a kerekekre, s onnan ne harsogtassák Alienornak a fülébe a saját nevét, hogy el ne felejtse, míg a diadalkapu magaslatán álló szűzek georgina, kassai rózsa, pulykaorr, kenyérbélvirág, égő szerelem, pézsma, boldogasszonytenyere koszorúkkal, s ami egyébbel az Isten megáldotta, igyekeznek kocsiját telehajigálni.

1 hozzászólás
blackett>!

A „Jerichói Kürt” lovagja alacsony, tömzsi termet, akin minden csupa demonstráció.

A kiborotvált áll demonstrálja a lojális alattvalót, a kipödrött bajusz a rendületlen hazafit; attilájának antik gombjai a tradíciók hagyományos őrét, egyik inggombja liliom, az a legitimizmus helyreállítása mellett tüntet, másik inggombja egy halálfő, az a Szent Antonius egyesület tagsága mellett tanúskodik; az óraláncáról lefüggő csilingek egyike Szent György-pénz, mely a keresztény katolikus sportsman jellegével ruház fel, a másik egy aranytokú íróeszköz, az a szellem lovagját hirdeti; mellénygombjain Szent István koronája, mint az ős alkotmány jelvénye, bal keze kisujján címeres gyűrű, arisztokratikus tartozandóság igazolványa, sőt a szolgálattevő személyzet tanúskodása szerint még a csizmája talpaira is az országcímer van felvésve. És amit mond, az is mindig érzelmeinek és meggyőződéseinek szilárdságát demonstrálja.

41. oldal

Sli P>!

– […] A princesz nagyon mostohán lett kistafirozva a természettől.
– A természettől megtagadott »Staffirung« hiányát kipótolja az atyai »kelengye«. Ha valaki princesz, akkor okvetlenül szép.

403. oldal, Most jövök én! (Szépirodalmi, 1954)

Werehorse>!

S a világ gúnyja olyan olcsó! Nem csodálom, hogy sokan vannak, akik a ciánkálit még olcsóbbnak találják. De nekem nincs kedvem holtan lefeküdni. Én győzni akarok.

Kapcsolódó szócikkek: Falbenheim Pompeia
Werehorse>!

– A nagyfejedelem leányát ott el fogod jegyezni.
– Úgy! Ez már elég komoly dolog.
– Arcképét tekintsd meg. Itt van.
– Nagyon megnyugtató látvány. Nem sok bajom lesz a féltékenységgel, azt látom.

Kapcsolódó szócikkek: Princ Nornenstein Alienor

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón
Szabó Magda: Régimódi történet
Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / Akli Miklós
Gárdonyi Géza: Dávidkáné
Gozsdu Elek: Köd
Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten
Tolnai Lajos: Az urak
Mikszáth Kálmán: A fészek regényei
Gárdonyi Géza: Bibi