Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A barátfalvi lévita (Az elátkozott család 2.) 22 csillagozás
Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek.
Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1898
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jókai összes művei Akadémiai
Enciklopédia 17
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Eger · Duna · Barátfalva · Buda
Kedvencelte 4
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Az elátkozott család után körülbelül harmincnyolc évet kellett várnia az olvasóközönségnek, hogy Jókai megírja a regény folytatását. Az első rész befejezése hagyott némi hiányérzetet a főszereplők további sorsát illetően – mint most kiderült, Kadarkuthy végül megtudta, hol rejtőznek a világ által halottnak hitt szerelmesek, és a báró úr elég vérszomjas ahhoz, hogy bosszút akarjon állni a neve bepiszkításáért (legyünk őszinték, van is némi alapja a bosszúvágyának).
Van egy olyan érzésem, hogy Jókai eredetileg hosszabb és cselekményesebb regényt szeretett volna írni folytatásnak, de mint maga is elmondja, közbejött néhány másik könyv. A barátfalvi lévitán már érződik is némi kényszeredettség, mintha gyorsan le akarná tudni a regényt, hogy megint másikkal foglalkozhasson, emiatt kissé összecsapottra sikerült, főleg a második fele, ahol végre megjelenik a lévita is. A történet ugyanis inkább Kadarkuthy Viktor lélekfejlődésével foglalkozik, semmint Guthay Lőrincczel és újdonsült családjával.
Az öt évvel később játszódó eseményekből kiderül ugyan, hogyan alakult időközben Lőrincz és Hermina házassága, csakhogy nem voltam elégedett a végeredménnyel. Nagyon nem. Egyrészt, Lőrincz kifejezetten ridegen viselkedett a feleségével és fiával abban a néhány jelenetben, amiben közösen szerepeltek, az első rész romantikus leányszöktetése után véletlenül sem ezt a kiüresedett családi életet vártam. Másrészt, Jókai nem tette egyértelművé, hogy Hermina találkozott-e valaha a családjával, hiszen elméletben lehetősége nyílna rá, de Lőrincz nem mesél neki az erdőben történtekről, tehát nem is tudhatja, hogy nem üldözöttek többé. Jó fej férj, mi?!
Az első kötethez képest gyenge regény, és semmiképpen nem azt kapja az ember, amire számítana., csak a leírások és a történetmesélés miatt lehet szeretni.
Szeretem az olvasás sokszínűségét, amikor nem ragadok le egy-egy témakörnél, hanem csapongok ide-oda.
Egy terjedelmes Jókai sorozatot örököltünk testvéreimmel, abból választottam ezt a könyvet, részben egy kihívás kedvéért, másrészt, mert még nem olvastam.
Karácsony környékén játszódik .
Időnként belegabalyodtam az efféle mondatokba :
„…támad egy peregrinus : egy afféle iskolából eliminált studiosus , akit consilium aberundival az alma mater kapuin kívül rekesztettek. ”
Azért kikövetkeztethető a szövegkörnyezetből, hogy mit is akar mondani, de a történet közepe tele volt ilyennel.
Viszont olvastam üdítően kellemes „máslis copf ”-ról, „bodros krézli ”-ről, „táritoppos főkötő ”-ről.
Az utolsó fejezetek már mindenki számára érthetően, tanulságosan végződtek.
Egy történettel gazdagabb lettem !
Hát ez még rövidebb volt, mint az előzménye, s nem tudom, hogy ez a hossz nem ment-e a minőség rovására… És ismét nagyon-nagyon sok idegen kifejezés volt, néhol egy egész mondat, nagyon lohasztotta az olvasási kedvemet, hogy állandóan lapozni kellett a szómagyarázathoz.
Ez is az a könyv, amit már kiskorunkban belénk verték az általános iskolában. Hiszen ebben a könyvben ír arról a faluról ahol bujdosott, és ahol mi magunk is élünk. Ha már olvastam a tengerszeműt akkor elővettem ezt is melyből 6 sort fejből is tudok idézni. „Egy nyáron, egy ősszel…”
Na de ez nagyon nem jött be. Nem lett volna rossz, ha nem minden második szót értek csak. Tele volt latin és 19. századi szavakkal. Így igazából végigszenvedtem az egészet. :(
Népszerű idézetek
S aztán a lévita megtanította az asszonyainkat, hogyan kell a méznek az aljából márcot készíteni : méhsert. A színmézet eladják, a sonkolyt szintén, az aljából készül a méhser. És ez olyan magakedveltető ital, ami ezt a mi népünket egészen elkapatta a gonosz pokolitaltól, az alamáziától.
Aki egymagában farkasra vadászik, az hozzászokott, hogy az életével játsszék. S biztos kezének kell lenni. Az európai dúvadak közt a farkas veszedelmesebb, mint a medve, mert ez egyedül jár, s a farkas csoportban; s a medve csak haragos, de a farkas éhes.
45. oldal, A disznótoros ebéd (Akadémiai, 1969)
Adjon Isten minden jót, bort, pecsenyét, olcsó sót; a lengyelnek sok borsót, ellenségnek koporsót.
A disznótoros ebéd
Az, hogyha posito, empyrice egzisztál és subsistál valahol egy barátfalvi lévita, annak a létezéséről hamarább lehet tudomása a Klimius Miklós holdban lakozó embereinek, vagy a Gulliver liliputi lakosainak, mint a borsodi református tractus esperesének.
23. oldal, A Lavater (Akadémiai, 1969)
→ |
---|
A sorozat következő kötete
Az elátkozott család sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón 91% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Régimódi történet 90% ·
Összehasonlítás - Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia 90% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / Akli Miklós ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Dávidkáné 89% ·
Összehasonlítás - Gozsdu Elek: Köd 89% ·
Összehasonlítás - Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten ·
Összehasonlítás - Tolnai Lajos: Az urak ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A fészek regényei ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Bibi 87% ·
Összehasonlítás