!

Elveszett Paradicsom 37 csillagozás

John Milton: Elveszett Paradicsom John Milton: Elveszett Paradicsom
Apple iTunes
Könyvtár

Milton, az egyetemes reformáció egyik legnagyobb költője, az angol polgári forradalom harcosa tudatosan készült költői hivatására: hallatlan műveltséget szerzett, korának legműveltebb emberei közé tartozott, s egyaránt kitűnően ismerte a kortársi irodalmat, az ókori klasszikusokat és a Bibliát. Nem véletlen tehát, hogy mindkét főműve a hagyományokhoz kapcsolódik, bibliai témát dolgoz föl klasszikus formákban.
1655 táján fogott hozzá az Elvesztt paradicsom tizenkét énekének megírásához. Az eposz cselekménye az Alvilágban kezdődik, ahol a Sátán és társai a nagy bukás után visszanyerve eszméletüket gyűlést tartanak, és elhatározzák az emberi nem megrontását. Hiába figyelmezteti arkangyal Ádámot és Évát, a Sátán kísértésére Éva mégis eszik a tiltott gyümölcsből. Ádám pedig a bukásban is hű társa marad. A lázadó Sátán győzelme már-már teljes, ám az arkangyal a megváltás ígéretével bocsátja útjára a paradicsomból kiűzött ősszülőket, akiket a Gondviselés mégis tovább vezérel.
(tovább)

Eredeti mű: John Milton: Paradise Lost

Eredeti megjelenés éve: 1667


Hirdetés

Kedvencelte 5

Most olvassa 6

Várólistára tette 86

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
Bubuckaja P
John Milton: Elveszett Paradicsom

Ezt a könyvet úgy kell kezelni, hogy szem előtt tartsuk a 17. században íródott.
Az Égben nincs demokrácia! Isten autokrata uralkodó, akinek a szava szent, és ha nem fogadják el ezt feltétlenül, akkor kárhozat a vége! De van választás, vagy engedelmeskedsz, vagy „megharagszom rád”! Lucifer fellázad ez ellen ezért kitaszítja az Úr őt és társait az „otthonukból”. Sajnáltam szegényeket. Az, hogy a Sátán gonosz tervét csak azért teszi, mert fáj neki, hogy Isten elbánt vele, és vágyik a fény után, morcos, megbántott gyerekké teszi.
Ami igazán idegesített, (tudom, hogy 17. század) az, hogy Éva „észben csekélyebb rendű” Ádámnál. Nekem olybá tűnt a dolog, hogy csak azért teremtődött Éva, mert Ádámnak kellett egy hozzá hasonló emberi lény, akivel együtt hálhat, mert erre az állatok nem alkalmasak… Többször is emlékeztet Milton – nehogy mint buta nő elfelejtsem –, hogy a nőnek dolga csupán az engedelmesség, és a családi tűzhely, másra nem is jó! Mert gyarló szegény, akit könnyű bűnbe vinni, kis oktondi asszonyállat… Ádám istene Isten, Éva istene Ádám…
A bűnbeeséssel felnőtté váltak, addig csak buta, gondtalan gyermekek voltak a „csöpögős szirup” Paradicsomban, az idillben.
Számomra Az ember tragédiája még mindig egyetemesebb és jobb mű. Az emberiségtörténettel vált közelibbé és átélhetővé, itt a bibliai történelmen mennek keresztül, amivel nem tudtam azonosulni.
Kritika feltette azt a kérdést, hogy ki e mű főszereplője? Válaszuk, valószínűleg Ádám és Éva, mert ők vesztették el a Paradicsomot. Én azt mondom Lucifer is elveszítette a saját Paradicsomát, ez az ő tragédiája is, nem csak az emberé.

2 hozzászólás
+
>!
padamak
John Milton: Elveszett Paradicsom

Zseniális!
Még a teológián ajánlotta az egyháztöri tanárunk, de sajnos csak most kerítettem rá sort. Nemcsak teológusoknak, de minden keresztyénnek kötelezővé tenném. Bár az összes nép mondavilágát iszonyatosan ismerve beleszövi, a Bibliában nagyon pontos járatossággal szövi meg ezt az alkotást.
Külön köszönet Jánosy István fordítónak az elképesztően elképzelhetővé tett munkáért!

+
>!
mági
John Milton: Elveszett Paradicsom

Örök klasszikus. Nem véletlenül lett híres/hírhedt.

+
>!
szikszai_2 P
John Milton: Elveszett Paradicsom

Zseniális! Madách Ember tragédiájához hasonló remekmű, de ez sokkal árnyaltabb és mélyebb mű. Remekmű!

+
>!
macs
John Milton: Elveszett Paradicsom

„Egyik sorról a másikra idők és terek távlatait futjuk. Az egész világ egy hárfa lesz, amin a költő zenél.” -mondja Babits, és én igyekszek véleményével azonosulni. bennem még mindig megvan a barokk kacsoktól való tartózkodás, de rohamosan halványodik…

+
>!
zsofi017
John Milton: Elveszett Paradicsom

A korabeli nyelvezet néha kicsit sok volt, de ez hozzátartozik ehhez a műhöz. Sok újat nem mondott, de nem is ezért kell szerintem ezt elolvasni.


Népszerű idézetek

+
>!
arsenal0522

Abban tünik ki
nagyságunk, hogyha mi magunk teremtünk
nagyot kicsinyből, rosszból hasznosat,
a bajból jót, s – bármily helyen – virúlunk
a vészben is, a kínból enyhülést
orzunk munkás kitartással.

24. oldal (Magyar Helikon)

+
>!
Flabby_Prince

Hosszú az út és nehéz, mely a pokolból a fénybe vezet.

+
>!
mosolytó

Úgy szeretem: vele minden halált
kibírok, s nélküle nem kell a Lét!

IX. könyv, 838-839. sorok

+
>!
padamak

Ne szeresd léted, ne gyűlöld, de míg
élsz, szépen élj! Hogy meddig? Bízd az Égre!

304. oldal (Magyar Helikon, 1969 - XI. könyv 51-53. sor)

1 hozzászólás
+
>!
mosolytó

Ki nagyra vágyik, oly
mélyre bukjék, milyen magasra szállt,
s fanyalodjék a legrútabbra is!

IX. könyv, 150-186. sor között

2 hozzászólás
+
>!
padamak

Az angyal szólt: „Ég s Föld fia, jegyezd meg!
Boldog vagy? – Istennek köszönheted.
Ám magadnak köszönd, ha az maradsz,
engedelmességednek. Erre int
óvásom! Szívleld meg! Tökéletesnek
teremtett Isten, ám változhatónak.
Jónak, de úgy, hogy csak terajtad áll,
hogy jó maradj.

137. oldal (Magyar Helikon, 1969 - V. könyv 532-539. sor)

+
>!
arsenal0522

A kettő
még visszanéz, és a Paradicsom
kelet-partját szemléli: üdvhazájuk
volt még előbb! Fölötte imbolyog
a lángoló kard, s zordon arctömeggel
tömött kapú, a vad tüzes dzsidák.
Önkéntelenül könnyük pereg, de törlik.
Előttük a Világ, hol nyughelyet
lelnek, s vezérük lesz a Gondviselés.
Kéz kézbe, lassu vándorlépteik
magányban az Édenen át vezetnek.

220. oldal (Utolsó mondatok, befejezés)

+
>!
padamak

…S ha bánnám bűnöm, s ha visszanyerném
kegyelemből előbbi polcomat?
Ez újra fölcsiholná dölyfömet,
és megtagadnám szolga-eskümet!
Kínban tett esküt könnyü visszavonni,
mint talmi kényszert.

93. oldal (Magyar Helikon, 1969 - IV. könyv 95-100.sor)

+
>!
padamak

Bukott. S mi más van hátra? Lássa bűne
halálitéletét; kimondatott
aznap, habár hivé üres beszédnek,
mert nem azonnal szállt fejére, mint
rettegte ő. Nem múlik még e nap
s megtudja: tűrés nem feloldozás!
Nem szenved gúnyt igazság, mint a jóság.

256. oldal (Magyar Helikon, 1969 - X. könyv 50-56. sor)

+
>!
zsofi017

(…) Merre fussak el
a végtelen düh és kétség elől?
Menekvésem: Pokol! Magam vagyok
a Pokol! Legbelül vadabb üresség
riaszt, s engem benyelni tátja torkát.
Gyötrelmeimhez képest a Pokol
Mennynek dereng!

89. oldal, IV. Könyv


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is