The ​Night Manager – Éjszakai szolgálat 61 csillagozás

John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

A ​hidegháborút követő években a kémkedés új szintre lép. A fegyver- és drogcsempészet legkönyörtelenebb szereplői elképzelhetetlen mértékű hatalomra és gazdagságra tettek szert, ráadásul a Whitehall és Washington sötét zugaiban titkos szövetségre léptek a hírszerzéssel. Az egyik legelvetemültebb bűnszervezet feje egy Roper nevű, érinthetetlen angol férfi.

Jonathan Pine, a brit haderő egykori katonája kész harcolni az ellenséggel. Ő az az ember, aki képes Roper közelébe férkőzni, így részben kötelességből, részben személyes bosszújától fűtve elindul a hozzá vezető veszedelmes labirintusban. Küldetése Nyugat-Cornwall szikláitól Észak-Québecig és a Karib-térségig, majd Panama dzsungeleibe és egy láthatatlan világba vezeti.

John le Carré ezzel az 1993-ban írt regénnyel nyitotta meg az új világrendet bemutató műveinek sorát, és tovább erősítette a kémregények műfajában felépített, sok évtizedes hírnevét. A kötetből készített televíziós sorozatot 2016-ban… (tovább)

[[http://moly.hu/konyvek/john-le-carre-ejszakai-portas|Éjszakai portás]] címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1993

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634190462 · Fordította: Fazekas László
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
576 oldal · ISBN: 9789634190578 · Fordította: Fazekas László

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Jonathan Pine · Richard Onslow Roper


Kedvencelte 5

Most olvassa 4

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

Zsuzsanna_Makai>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Nagyon tetszett, nagyon jó volt!
Csak azért nem adtam max csillagot, mert vmennyivel a vége előtt volt egy indokolatlanul hosszú, kb 100 oldal semmi-unalom-nem túl jól sikerült izgalom-fokozás.
Előbb láttam a sorozatot, és Olivia Colmant imádtam benne, jól meg is lepődtem a könyvbeli karakterén. Maradjunk annyiban h Burr a filmben kb ezerszer jobb volt. Örültem neki, h Le Carré is hangot adott ugyanennek a véleményének az újbóli kiadás előszavában.
Bombázó dzseki. Ezen annyiszor kiborultam, ahányszor belefutottam. Sztem kb a fordítója a könyvnek az egyetlen, aki ezt a megoldást használja…
Én, aki nem vagyok otthon a kémek, kémkedés világában, tévét se nézek kb 10 éve, hogy feltűnjön mi az aktuális trend, nem tűnt fel, hogy a könyv maga egyébként 27 éves. (Mármint h modern vagy elavult.)
Örülök, h elolvastam, és biztos fogok még olvasni Le Carrétól.

1 hozzászólás
tinuviel89>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Ezt a sorozat után olvastam el, és így is nagyon izgalmas volt, főleg ha a változtatásokat nézem. A könyv komorabb és szomorúbb, de zseniális.

Dominik_Blasir>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Lehet még „győzni” egyáltalán? Megéri még harcolni?
Ez az utóbbi kérdés járt folyamatosan a fejemben, miközben Jonathan és Leonard történetét olvastam. Hiába minden kötelességtudat, hiába az angol felsőbbrendűség minden genetikailag kódolt érzete, hiába a mindenek felett álló erkölcs és törvény, ha többé teljesen értelmetlen küzdeni. De ezek az alakok mégsem inognak meg, megállíthatatlanul, kitartóan törnek utat maguknak, mert egyszerűen ezt kell tenniük. Ez a helyes. De létezik még egyáltalán ez a fogalom? Ahogy haladunk előre a kezdetben kicsit lassan beinduló cselekménnyel, úgy válik mind fojtogatóbbá, mind dühítőbbé ezt az egyértelmű ideák nélküli világ. És ez több, mint valami frusztráció a hidegháború pofonegyszerű világképe után: ez a teljes csőd, az összeomlás fájdalma. A tehetetlen harag, amivel legszívesebben odasóznál mindazoknak, akik saját jólétüket, boldogulásukat, önzésüket mások elé helyezik. A végtelen bánat, amit akkor érzel, amikor rájössz: többé nem hihetsz semmiben.
Van bővebben is: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-05-04+…

sasviki95 P>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Anno láttam a könyvből készült sorozatot, és annyira tetszett, hogy elhatároztam, hogy elolvasom a könyvet is. Mindazok után, hogy végeztem a könyvvel, csak azt tudom mondani, hogy borzasztóan örülök annak, hogy a sorozatot láttam a könyv előtt.
Miért is?
egy… Lehet, hogy csak én nem ismerem azokat a szófordulatokat, és nem vagyok tisztában pár dologgal, amiket az író a könyvben említ, de ha nem láttam volna a sorozatot, bizony a Hírszerzés jeleneteinél rendesen elvesztem volna.
kettő… Jonathan jelleméről és az őt fedő homályról: spoiler
három… a könyv története nagyon tetszik, a téma, amit feldolgoz, nagyon érdekes és izgalmas. Aztán valami történik, és az író elviszi a történetet egy olyan irányba, ami miatt nekem égnek áll a hajam. Bővebben itt: spoiler
négy… az alapvonalat hiúsítja meg az író… spoiler
Mindattól eltekintve, amivel nem értettem egyet (lásd feljebb spoilerek alatt), a könyv maga izgalmas volt, érdekes, és kifejezetten tetszett a történet spoiler. Ajánlom mindenki figyelmébe azzal a feltétellel, hogy megnézi a sorozatot is :)

Bajnoczianna>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Alig vártam ezt a könyvet, de a végére nagyon nehezen tudtam befejezni.

takacsal>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Nagyon sokat küzdöttem ezzel a könyvvel. Az elején nagyon unalmas volt, sok szereplős, néha úgy vált történetek között, hogy csak csapong. A sorozatot már láttam, az sokkal izgalmasabb volt, mint ez a könyv. Az eddigi tapasztalaim a könyv és a sorozat/filmek között mindig a könyvre voksolt, de most az először nem a könyvet tekintem sokkal izgalamsabbnak a vászonnál. Remélem más nem így érez. Sajnos semmi izgalam nem volt ebben a könyvben, de mivel elszenvedtem magam a feléig nem volt szívem nem végigolvasni az íróra tekintettel is.

monalisa>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Már szemeztem egy ideje a könyvvel és az adta az utolsó lendületet, hogy megnéztem a sorozatot és nincs rá jobb kifejezés, imádtam. Érdekes módon azon kivételes esetek közé tartozik a The Night Manager, ahol a mozgóképes verzió jobb, mint az írott. Furcsa ilyet mondani, de tényleg úgy éreztem, hogy a sorozat jobban kidolgozott, jobban átjöttek benne a karakterek és a történetvezetés is érthetőbb volt – illetve a filmes befejezés jobban tetszett. Az pedig igen vicces volt Burrt tekintve, hogy olvasás közben néha nem értettem, hogy egy nő hogyan viselkedhet így – aztán leesett hamar, hogy hoppá, a könyveben férfi az illető. :) Amúgy a többi szereplőt a karaktereket megformáló színészek képében láttam a fejemben is, szerintem ennél jobban nem találhatták volna el a castingot. Számomra így jobban fogyasztóható volt a sorozat, viszont azt azért hozzátenném, hogy a könyv sem rossz, sőt…

OITNB>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Soha többé nem fogok Carré könyvet olvasni. Ez volt a negyedik könyv tőle, ami a kezembe került és nem vagyok elragadtatva. Szörnyen nehéz volt végigolvasni Mr. Pine történetét. A sztori belefért volna körülbelül 200 oldalba, ehelyett kaptunk egy több mint 500 oldalas, felesleges személy- és egyéb leírásokkal túlzsúfolt könyvet. Na és a befejezés… borzasztó. Lehet, hogy Carré a kémregény műfajának (egyik?) megteremtője, de számomra élvezhetetlen és unalmas írásai vannak. Sajnos nagy csalódás!
(Ha már kémsztori.. Jason Matthews kevésbé ismert, ám annál inkább belopta magát a szívembe e műfaj berkein belül.)

Effi89>!
John le Carré: The Night Manager – Éjszakai szolgálat

Nagyon szeretem Tom Hiddleston-t a sorozatot, ezért boldogan csaptam le a filmes borítójú könyvre. Végkövetkeztetésként levonható, hogy a legjobb tulajdonsága a borító.
Azon ritka eset áll fenn, hogy a sorozat messze jobb.
Ez terjengős, unalmas, a szereplők borzalmasak, sok a felesleges leírás.
Jonathan Pine-t akkor is Hiddlestonnak képzeltem volna el, ha nem látom a sorozatot, jó színészválasztás lett, akárcsak Hugh Laurie Roper szerepére.
A vége sokkal epikusabb lett volna, ha Jonathan meghal Jeddel és Sophie emlékével együtt, ez így befejezetlen nekem. A sorozatbéli vég kreatívabb, bár hatásvadászabb volt.
Összességében az író stílusa nem nekem való, a borító miatt viszont a könyvnek örök helye van nálam.


Népszerű idézetek

robinson P>!

– Járt egyetemre?
– Nem. Valószínűleg nem volt rá ideje, sietett, hogy minél előbb tönkre tegye a világot.

116. oldal

robinson P>!

– Táplálni a patkányt, ugye így mondják a hegymászók? A patkányt, ami a bensőnket rágja, és arra kényszerít bennünket, hogy kockázatot vállaljunk.

101. oldal

robinson P>!

A két munkatárs egyébként külsőleg már nem is különbözhetett volna jobban egymástól. Rooke mindig elegáns volt, mint a díszszemlére felkészített katonaló, és csaknem tökéletes öltönyöket hordott, míg Burr megjelenése harmonizált keresetlen beszédstílusával.

75. oldal

sasviki95 P>!

– És Corky, avagy Corkoran őrnagy, Roper pincsikutyája, ő hogy tetszett? Min nevet?
– Szórakoztató alak – válaszolta Jonathan.
– És mi még?
– Pincsikutya, ahogy mondta. Ő intézi az aláírásokat.
Burr úgy kapott a szón, mintha egész ebédidő alatt csak erre várt volna.
– Miket ír alá?
– Bejelentkezési lapokat. Számlákat.
– Számlákat, leveleket, szerződéseket, vállalati kimutatásokat, fuvarleveleket, csekkeket – sorolta izgatottan Burr. – Továbbá kísérőjegyzékeket, feladóvevényeket és még sok egyéb dokumentumot, amelyek mind azt bizonyítják, hogy bármikor, bármi rosszat tett is Richard Onslow Roper, azt valójában nem ő követte el, hanem hűséges famulusa, Corkoran őrnagy. Százmilliók fordulnak meg a nevén. Nincs egyetlen piszkos ügy sem, amelyet Roper kötött volna, minden dokumentumon Corky neve szerepel. „Gyere csak ide, Cork! El se kell olvasnod, öregfiú, elég, ha aláírod. Nagyszerű! Szereztél magadnak újabb tíz évet a Sing Singben.”

99.-100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Pine
Lunemorte P>!

– Az Úr, miután megteremtette Dicky Ropert, maga is beleborzongott abba, amit tett – magyarázta Rooke-nak egy péntek esti curryvacsora mellett. – Kicsit később mély lélegzetet vett, és összeütötte a mi Jonathanünket, hogy helyreállítsa az ökológiai egyensúlyt.

80. oldal

Roana>!

Nem létezik, soha nem is létezett olyan, hogy döntés. Arról lehet csak szó, hogy jó napod van-e, vagy rossz; hogy mégy előre, mert nincs mögötted semmi, amiért érdemes lenne maradni, és futsz, mert ha megállsz, akkor orra buksz. Mozgás van, vagy egy helyben topogás; a múlt, ami állandóan továbbűz, a tábori lelkész, aki azt prédikálta, hogy csak az engedelmesek az igazán szabadok, s a nők, akik azt mondták, hogy nincs benned semmi érzelem, de mégsem tudnak élni nélküled.

121. oldal

sasviki95 P>!

Néhány pillanatig Jonathan ugyanolyan felvillanyozott, mint a többiek. Jed tekintetét keresi, és látja rajta, hogy a lány is hasonlóan érzi magát. Nem áll be ugyan a nevetve tapsolók közé, de látszik a mosolyából, abból, ahogyan Roper kezét szorongatja, és ahogyan hozzásimul, hogy – ha csak rövid időre is – a férfi szónoklata megszabadította bűntudatától, kétségeitől, tanácstalanságától, vagy bármitől, ami az utóbbi napokban elvette tőle a tökéletes világba vetett hitét és efölött érzett örömét.

331. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Pine · Richard Onslow Roper
sasviki95 P>!

Fel fog mondani Meisternek – döntötte el.
Hajót vesz, egy kisebbet, aminek az irányításával egyedül is képes megbirkózni.
Talál magának egy lányt, akivel törődhet, és akit jelen időben szerethet, nem úgy, mint Sophie-t, akinek az emléke még mindig ott égett benne.
Barátai lesznek.
Otthonra lel, és gondos apává válik, még ha benne örökre megmarad is szüleinek kínzó hiánya.
Bármire hajlandó lesz, bármire, hogy szakítson azzal a szervilizmussal, aminek – mint már meggyőződéssel hitte – önmagát és Sophie-t is feláldozta.

71. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Pine
sasviki95 P>!

Az első dokumentum egy nyilatkozat volt, ami a Curaçaoban bejegyzett, Tradepaths Limited nevű vállalat bevételeiről, profitjáról, osztalékáról és birtoktárgyairól történő lemondást tartalmazta. Jonathan szó nélkül aláírta.
Utána egy ugyanazzal a vállalattal kötött munkaszerződés következett, amelyben Jonathan vállalta mindazokat a terheket és kötelezettségeket, amelyek rá mint a cég ügyvezető igazgatójára hárulnak. Ezt is aláírta.

334. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Pine · Richard Onslow Roper
sasviki95 P>!

– Jobban érezzük magunkat egy kicsit, ugye Thomas? – kérdezte aggódó hangon az ajtó melletti székből Tabby.
– Igen.
– Az a lényeg.
Ahogyan Jonathan erősödött, úgy lettek egyre éberebbek az őrök.

261. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Pine

Hasonló könyvek címkék alapján

Agatha Christie: Herkules munkái
Agatha Christie: Bűnszövetkezetben
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Agatha Christie: Szemfényvesztés
Agatha Christie: Valaki hiányzik
Agatha Christie: Karácsonyi krimik
Arthur Conan Doyle: A nábob kincse
Daniel Cole: Rongybaba
Agatha Christie: Úticélja ismeretlen
John Marrs: The One – A tökéletes pár