Az ​áruló (Karla-trilógia 1.) (George Smiley 5.) 8 csillagozás

John le Carré: Az áruló

Le Carrét, aki olyan jól ír kémtörténetet, mint Agatha Christie krimit, jól ismerik nálunk, ha máshonnan nem, az Oroszország ház című filmből.
George Smiley-nak, a brit hírszerzéstől méltatlanul kirúgott, öregedő mesterkémnek azt kell kiderítenie, ki a „vakondok”, az az angol kettős ügynök, aki a Cambridge Körönd egyik vezetőjeként a szovjetek zsoldjában áll. Bele kell tehát kotornia a Körönd múltjába, s kiderül, ha megtudja, ki lőtte le Jim Prideaux-t, az egyik munkatársát 1972-ben, egy Brno környéki erdőben, nyomára bukkanhat az árulónak. A regényből a BBC filmsorozatot készített, amelyben Smiley szerepét Sir Alec Guiness játszotta.

Árulás és Suszter, szabó, baka, kém címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1974

>!
Officina Nova, Budapest, 1995
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634770215 · Fordította: Félix Pál

Enciklopédia 3


Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

gyuszi64>!
John le Carré: Az áruló

2022/33, otthoni polc, 1/6 eddigi értékelés

Kellő mélységgel megírt alapos kémregény, a témához szükséges mennyiségi cinizmus és keserűség végig jelen van. Csakúgy mint le Carré kiábrándult véleménye, amit az egyszerű honpolgárral (nevezzük olvasónak) is éreztet, reménytelenséget és tehetetlenségérzetet sugallva. A kevés cselekményű, lassan gördülő, egyébként feszültséggel teli regényt lehet kedvelni, de a mélysége ellenére nagy hibája, hogy „csak” kémregény.
A nagy klasszis A kém, aki bejött a hidegről, aminek persze nyomába sem érhet, de hát az egy különösen ihletett írás…

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Bla IP>!

Hanem Anglia nagy és szent szerelem volt, nem vitte rá a lélek, hogy bárkit is meglakoltasson miatta. – A legjobb hely ezen a nyavalyás világon! – harsogta egyszer is. – És tudod miért? He? Tudod, miért, vakarcs?
Spikely nem tudta. Jim krétát ragadott, és felvázolta a világ térképét. Nyugaton ott van Amerika. Kapzsi, mohó barmok, elpocsékolják a nagyszerű örökségüket. Keleten Kína meg a ruszkik, egy bagázs az egész, egyenruha, büntetőtáborok, nagy büdös hosszú menetelés a nagy büdös semmibe. Középen meg…

12. oldal

Bla IP>!

Végül is megállapodtak a Rinónál. Részint, mivel rímelt kissé a Prideaux-ra, részint pedig, mert „a Rinó” úgy szerette a szabad természetet és a testgyakorlást, s ez nem kerülhette el a fiúk figyelmét. Reggelente, mikor vacogva sorba álltak a zuhanyért, az ablakon át a Rinót láthatták, ahogy göbös hátán hátizsákkal leballag a Combe Lane-en, visszatérőben hajnali túrájáról. Esténként, amikor nyugovóra tértek, a labdapálya plexiüveg tetején át látták magányos alakját, ahogy rendületlenül intézi támadásait a betonfal ellen. Olykor, langyosabb estéken pedig, a hálótermi ablakokból figyelték meg a golf gyakorlása közben. Rettenetesen kivénhedt ütővel játszott, keresztül-kasul a lyukak között.

13. oldal

Bla IP>!

És aztán ott lett volna még a bagoly esete, amely egészen különleges jelentőségre tett szert a fiúk emlékezetében, mert haláleset volt, ami iránt a gyerekek sosem maradnak közömbösek. Mivel rendületlenül kitartott a hideg, Jim egy vödör szenet helyezett készenlétbe az osztályteremben, s egy szerda délelőttön be is gyújtott a kandallóba. A dictét is úgy olvasta fel, a tűz közelébe húzódva, hogy melengesse a hátát. Először csak korom hullott, erről még nem vett tudomást, de aztán kiröppent a bagoly, egy teljesen kifejlett gyöngybagoly, ami minden bizonnyal évek óta fészkelt már a sosem söpört kéményben, fekete volt a koromtól, és szinte eszméletlen, miután összevissza verte magát a kürtőben. Előbb a szénre zuhant, aztán kétségbeesett vergődéssel kivetette magát a padlóra, s ott hevert alaktalan csomóban, széthullott szárnnyal, de még lélegzett és vadul bámult sárga szemével a korom közül; olyan volt, akár a poklok küldötte. A fiúk megdermedtek a rémülettől, még Spikely is, a nagy hős; egyedül Jim maradt tökéletesen higgadt. A következő pillanatban már össze is nyalábolta az állatot, és egyetlen szó nélkül kivitte a teremből. Hiába hegyezték a fülüket a fiúk, nem hallottak semmit, csak nagy sokára a víz zubogását a mosdóból, ahol Jim nyilvánvalóan a kezét mosta. – Pössentés volt – jegyezte meg Spikely, ideges vihogást keltve. Hanem aztán, ahogy kiszállingóztak óra végén a teremből, megtalálták a baglyot a komposzt tetején a Gödör mellett: takarosan, mintegy összecsomagolva várta a tetem a végtisztességet, a nyaka csinosan kitekerve, amint a bátrabbak megállapították, és Sudeley, aki, birtokuk lévén, tudta, mit beszél, kijelentette, hogy csakis gyakorlott vadőr képes ilyen szakszerűen kivégezni egy baglyot.

14. oldal

Bla IP>!

Hanem mire Tursgood a szobájába ért, lefagyott arcáról a mosoly. Voltaképpen eléggé ideges volt. Könnyen elbánt a hamisított oxfordiakkal, akikkel dolga akadt, görögül nem értő klasszika-filológusokkal, teológiát sosem hallgatott lelkészekkel. Az ilyenek összeomlanak, ha leleplezi őket az ember, pityeregnek egy sort és felkötik az útilaput, vagy beletörődnek, hogy fél fizetéssel maradjanak. De mit kezdjen az olyannal, aki szándékosan titkolja az erősségeit? Ilyennel még sosem volt találkozása, de abban biztos volt jó előre, hogy nem szíveli a fajtáját. Miután áttanulmányozta az egyetemi jegyzékeket, felhívta a Stroll és Medley ügynökséget. Mr. Stroll vette fel a kagylót.
– Pontosan mit akar tudni? – kérdezte nagy sokára, gyötrelmes sóhajjal.
– Egészen pontosan… nem is tudom. – Tursgood anyja éppen egy mintaszalagot hímzett, s úgy tűnt, nem hallja a beszélgetést. – Csak éppen amikor az ember írásos életrajzot kér, akkor szereti, ha az az életrajz teljes. Nem jó, ha tele van hézaggal. Már ha az ember fizetett alkalmazottjáról van szó.

15. oldal

Bla IP>!

Smiley türelmesen várt, hogy megtudja, mi volt az a parányi kincs, mert Connie elérkezett abba a korba, amikor egy férfi már csak egyvalamit adhatott neki: időt.

93. oldal

Bla IP>!

Ezt az arcot mély ráncok szántották keresztül-kasul: olyan mélyek voltak ezek a barázdák, hogy Roach arra a következtetésre jutott, Jim valamikor iszonyúan éhezhetett egy trópusi vidéken, csak azóta némileg ismét kitelt az arca.

8. oldal

Bla IP>!

Nem valami otthonos ez a lakókocsi, gondolta Roach, miközben lehajolt a golyóért. Akárkié is lehetne, bár tisztának igazán tiszta. Még csak a felesége képe sincs itt, gondolta a fiú, aki Mr. Tursgoodot leszámítva sosem találkozott még agglegénnyel. Alig néhány személyesebb tárgyat talált: az ajtóra akasztva málhazsák, a priccs mögött varróholmi, s a plafonról takaros kis házi készítésű zuhanykészülék lógott, átlyukasztott konzervesdobozból. Az asztalon egy palack színtelen ital, gin lehetett vagy vodka. Roach apja is azt szokott inni, a szünidei hétvégéken megfigyelte a fiú.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lakókocsi · málhazsák (katonazsák) · zuhany
Bla IP>!

– Az tuti, hogy nagyon jó megfigyelő vagy, nekem elhiheted, öregem. Ez jellemző a magunkfajta magányos farkasokra. Mert mi csakis magunkra számíthatunk, mi? Senki más nem vette észre, hogy megérkeztem. Jó kis meglepetés volt, hogy egyszer csak ott állsz fölöttem. Már azt hittem, valami varázsló vagy. Bill Roach a csapat szeme, ezt le merném fogadni. Amíg ott a szemüveg az orrán. He?
– Igen, uram – mondta rá hálásan a gyerek.

11. oldal

Bla IP>!

Bill Roach Jim után búsult az egész nyári szünidő alatt, amíg kényelmetlenül taszigálták egyik szülői házból a másikba, hol a keblükre ölelték, hol pedig ellökték. Szüntelenül azon töprengett, nem fáj-e nagyon a háta, hogy vajon mit csinálhat most, hogy nincs kit tanítania, és hogyan él meg a fél tanévért kapott pénzből, de mindenekelőtt a legaggasztóbb kérdésen: hogy ott lesz-e majd a következő évnyitón.

15. oldal

Bla IP>!

Ebben a félévben Jim kitalált egy csúfnevet Roach számára. Nem hívta többé Billnek, helyette bevezette a Jumbót. Egy szóval sem okolta meg választását, és Roach, ahogy ez már kereszteléskor szokás, nem volt abban a helyzetben, hogy ellenkezhessen. Roach a maga részéről kinevezte magát Jim őrzőjének, pontosabban afféle régens-őrzőnek, aki Jim eltávozott barátját helyettesíti posztján, bárki legyen is az a barát.

16. oldal


A sorozat következő kötete

Karla-trilógia sorozat · Összehasonlítás
George Smiley sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Agatha Christie: Bűnszövetkezetben
Agatha Christie: Az elefántok nem felejtenek
Agatha Christie: Miért nem szóltak Evansnak?
Frederick Forsyth: Az Odessa-ügyirat
Frederick Forsyth: Ikon
David Mitchell: Felhőatlasz
Graham Greene: A félelem minisztériuma
John Fowles: A lepkegyűjtő
Graham Greene: A harmadik
Ian Fleming: Casino Royale