Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Árvák hercege 82 csillagozás
Homer Wells a Maine állambeli St Cloud’s városka árvaházának leghűségesebb lakója: hiába próbálja az intézet igazgatója, a szülészorvos Wilbur Larch örökbe adni, a fiú előbb-utóbb mindig visszatér hozzá. Az évek során különös barátság alakul ki Larch és Homer közt, amelynek szakítópróbája lesz, mikor a fiú úgy dönt, szerencsét próbál a világban. Megismerkedik egy fiatal párral, és továbbáll St. Cloud’s-ból, hogy a „Tengernéző” almáskertben vállaljon munkát. Itt barátokra lel, és megtalálja azt a szeretetteljes közeget, amelyre titkon mindig is vágyott. Homer odisszeiája azonban nem ér véget, ugyanis beleszeret legjobb barátja feleségébe.
Az Árvák hercege című regényében Larch doktor és Homer Wells különös és megrendítő kapcsolatának évtizedeken átívelő történetét tárja elénk a háború utáni amerikai próza egyik legeredetibb, legmarkánsabb hangú alkotója, John Irving, aki e monumentális művével egyúttal fejet hajt a tizenkilencedik… (tovább)
Eredeti mű: John Irving: The Cider House Rules
Eredeti megjelenés éve: 1985
Kedvencnek jelölte 24
Most olvassa 7
Várólistán 137
Kívánságlistán 69
Kölcsönkérné 4
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Szerettem ezt a könyvet. A hangulatát, a történetét. Azt, ahogy az almatermesztésről ír – igaz, hogy nem gyümölcstermesztésre szakosodtam, de mégiscsak kertész leszek én is :) Nem egyszer eszembe jutott, vajon a dékánunk olvasta-e ezt a könyvet, és vajon mit tudna mondani a benne szereplő almafajtákról.
De ami számomra igazán szokatlan volt, hogy a könyv végén lévő jegyzeteket is ugyanolyan lelkesen olvastam, mint magát a regényt. Ilyen eddig még nem fordult elő. A kedvenc részem egy imádsághoz fűződő magyarázat: „Newman bíboros imádsága alighanem nagyon jó imádság, vagy legalábbis nagyon jól és nagyon sokáig működött, mert a nagymamám ragaszkodott hozzá. Én pedig őhozzá ragaszkodtam.” :)
…Wilbur Larch úgy vélte, az ember azért születik, hogy hasznossá tegye magát.
Rosszul kezdtem neki ennek a könyvnek, túl gyorsan akartam olvasni. Nem lehet, nem szabad. Lassan kell fogyasztani, ahogy a minőségi bort isszák a hozzáértők, szájban tartani, szürcsölve, apró kortyokkal haladni és élvezni, ahogy körülvesz, átölel ez a világ, és hagyni, hogy Larch doktor és Homer diktálja a tempót.
Fantasztikus könyv!
Az elején azt gondoltam kusza, sok a leírás, mikor lesz összefüggés. Haladtam a történetben, minden kitisztult, kusza szálak kiegyenesedtek és teljesen érthetővé vált. Sajnálom, hogy sok idő kimaradt a könyv elejének és végének olvasása között, mert ezt egyszerre, ha lehet egy szuszra kellett volna kiolvasni.
Nekem ez nehéz falat volt. Csupa olyan téma, ami elszomorítja az ember lelkét, és sóhajt egyet, mielőtt kézbe veszi a könyvet.
Angyalcsinálás, árvák sorsa, háború, beteljesületlen szerelem…
Iszonyatosan lassan fogytak a lapok, egyszerre kívántam és utasítottam el ezt a regényt. Kiváló stílusban megírt csontig hatoló történet.
Itt lent a földön kevés olyan regény van mint ez. Nem lehet szavakba önteni azt az érzést, amit kivált az olvasóból.
Hihetetlen, hogy egy ilyen történetet létezik, meg lehet írni ezen a színvonalon, és eddig valahogy elmentem mellette. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy rögtön az elején elvarázsolt, mert nem! Egy idő után ráhangolódtam, és onnantól kezdve már sodort magával, hogy a végén ámuldozva, leesett állal gondolkozzam, mert szavakat akkor még nem nagyon találtam. A karakterek zseniálisak, úgy éreztem életre kelnek miközben olvasom a sorokat. Larch alakja olyan volt számomra, mint egy letűnt kor emléke. A szakmai etikai hozzáállásán kívül megfogott az árvákhoz való viszonya, amit ő lát bennük, az érzelem megnyilvánulása egy olyan embertől, aki mint orvos, hideg fejjel hoz döntéseket. Homer egyénisége is megfogott, a fejlődése, ahogy a világra nyit, amikor rájön, hogy nem minden fehér vagy fekete, és feladva elveit, megteszi azt, amiről úgy gondolta, soha nem fogja megtenni. Farby az elején nem lopta be magát a szívembe, persze folyamatos lázadására, dühkitöréseire akad mentség. A könyv nagyon összetett, rengeteg szereplővel, még dióhéjban is sokat lehetne róla írni, de ezt olvasni kell! Nem tudtam még megfejteni miért tetszett, de nem is számít. Az élmény volt a lényeg.
Kár,hogy a kivételes könyvekre nem lehet 10 csillagot adni!!!
Olyan finom,érzékeny,tökéletes történet amilyen ritkán került még a kezembe.
Teljesen magával ragadott az árvaház és Homer élete.Wilbur Larch pedig számtalanszor megsiratott.Egyszerűen hibátlan!!!
http://betuveto.freeblog.hu/archives/2011/04/25/angyal_vagy_arva/
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A kezdeti kuszaság után szépen összefonódtak a szálak, és én is elkaptam a fonalat.
Tetszett a történet, nagyon szerettem az árvaházról és az almáskertről is olvasni.
A kedvencem Larch doktor és a kezdetben nagyon utált Farby lett :).
A végén nagyon vártam azt a bizonyos pillanatot, de csalódott vagyok, hogy éppen erről nem tudtam meg semmit, az író egyszerűen elsumákolta.
csak a legvégén vettem észre, hogy az író jegyzetei a könyv végén bújnak meg és végig agyaltam bizonyos dolgokon, amikre innen kaptam választ. nem is egy történet ez, hanem ezer és nem is egy mondanivalója van, hanem ezer. szerintem mestermunka és minden felmerülhető kérdés feltevődik a sorai között.
Népszerű idézetek
Azt a legnehezebb elviselni az idő múlásában, hogy zárójelbe kerülnek a nekünk egykor legfontosabbnak számító emberek.
Az a fiú, aki kétszer elolvasta a Szép reményeket és a Copperfield Dávidot, lelkileg felkészültebb az emberek legtöbbjénél.
34. oldal (Cartaphilus)
Az Alzheimer-kór fiziológiai és pszichológiai megnyilvánulásaival kapcsolatos ismereteket dr. Sherwin B. Nuland tanulmányából vettem, mely a „The Enigma of Ignac Semmelweis – An Interpretation” ("Semmelweis Ignác rejtélye – egy értelmezés") címen a The Journal of the History of Medizine and Allied Sciences (Az orvostudomány és a társtudományok története) című lap XXXIV. évfolyamának 3. számában (1979. július) jelent meg. Dr. Nuland e cikk anyagát először a Yale orvosi karán tartott előadásában mutatta be (a sebészettörténeti sorozatban). Állítása szerint a sorsüldözött Semmelweis Ignác, aki a gyermekágyi láz okát felfedezte, nem neurosyphilisbeben, hanem Alzheimer-kórban szenvedett, ráadásul dr. Nuland feltételezése szerint a elmekórházban szerzett sérüléseibe halt bele, azaz agyonverték az ápolói.
567. oldal, Jegyzetek
Ha senki más nem törődik is velem – olvasta Farby –, én törődöm magammal. Minél társtalanabb, minél magányosabb vagyok, minél kevesebb a jóakaróm, a pártfogóm, annál többre kell becsülnöm önmagamat.
(Charlotte Bronte – Jane Eyre)
216. oldal
– Méhek! – folytatta a tanácsadást Wally. – Tartsanak méheket is. Lebilincselné a gyerkőcöket, és egyáltalán nem olyan veszélyes, mint amilyennek gondolják. Lehetne saját mézük, és a gyerekek neveléséhez is hozzájárulna. A méhek társadalmáról példát lehet venni, el lehet tanulni tőlük a csapatmunkát!
193. oldal
























































































































































































































