John Bunyan (1628-1688) angol író. Nincstelen, írni-olvasni alig tudó üstfoltozó volt. 16 éves korában a parlamenti seregben szolgált, később megtért, és az evangélium bátor prédikátora lett; a restauráció után szakadár prédikátorként 12 évet raboskodott; a börtönben írta meg első nagyobb szabású munkáit, s csak utolsó esztendeit tölthette külső békességben. Irodalmi hatások aligha érhették. A Biblián és néhány lelki kalauzon kívül könyvet nemigen forgatott. Fő műve „A ZARÁNDOK ÚTJA”. Tíz év alatt Angliában százezer példányban kelt el, és száz év alatt kilencvenhét kiadása jelent meg. Még a 17. században több nyelvre lefordították, azóta a világ minden fontos nyelvére lefordították. (Magyarul több fordításban is megjelent.) „Talán az egyetlen olyan könyv, amelyet illetően száz év elmúltával a művelt kisebbség fogadta el az egyszerű emberek véleményét.” (Macaulay) A műnek nálunk szinte napjainkig tartó népszerűségét igazolja több neves írónkra tett hatása (pl. Móricz Zsigmond,… (tovább)
A zarándok útja 22 csillagozás
Ez a könyv Bunyan János: A zarándok útja címmel is megjelent.
Rövidített változata Bunjan zarándokútja címmel jelent meg.
Eredeti megjelenés éve: 1678
Most olvassa 4
Várólistára tette 66
Kívánságlistára tette 48
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Érezni a könyvön, hogy igényes alkotás, sok munkát követelt. Csak néha tűnt úgy, hogy egy-egy rész a történet közben jutott eszébe az alkotónak.
Érdekes megközelítése a kereszténységnek és a halálhoz vezető útnak. Még nem olvastam soha ezelőtt allegóriát, és a kereszténység ilyenfajta megközelítését, szóval sok újsággal szolgált nekem, és néhány megfontolandó gondolattal. spoiler
Bár jó volt olvasni, mégsem a mai embernek íródott, kicsit vontatott és hosszadalmas volt, ezért is haladtam lassan vele.
Igazából nehéz értékelni egy olyan írást, ami egyáltalán NEM nekem íródott, hanem előttem párszáz évvel élt embereknek az ő nyelvi- és kifejezésvilágukat, képzeteiket, vallásos gondolataikat felhasználva és megcélozva. És, persze, teológusként és a kételkedést aktívan gyakorló hívő emberként már távolról sem látom ennyire egyszerűnek az üdvösség kérdését. Vagy talán ennyire bonyolultnak…(?)
A könyvet hosszú keresgélések után találtam meg. Bevallom a Viskó olvasása előtt nem hallottam róla. Gyakorló katolikus vagyok, de hogy igazi keresztény? Erre a könyv olvasása közben döbbentem rá. Ez az allegórikus mű érvényes minden magát kereszténynek valló ember botorkálására, útkeresésére. Végtelenül elgondolkodtató és a ma emberének is megszívlelendő az üzenete. És ami a legfontosabb: ha meglátjuk a keresztet, akkor többé a szűk, és egyenes útról nem térhetünk le. Gördülnek elénk továbbra is akadályok, de az igazság kulcsa segítségével mindent le tudunk győzni.
Nagyon jó könyv. Tetszett, hogy sok helyen idézeteket használt az író a Bibliából. Keresztény útja mindenki előtt példa a hívő életben. Mi is csak zarándokok vagyunk ezen a világon, és a Mennyei Város felé igyekszünk.
Már nagyon sokat hallottam erről a könyvről, hiszen elég híres, talán még részleteket is láttam a belőle készült filmből, de csak sikerült elolvasni. Már egy ideje megvan a könyv, viszont az igazi löketet az olvasáshoz az adta, hogy a Kisasszonyok című könyvben szó volt róla.
U.i: Kiderült, hogy amit olvastam, az csak az első rész.
Népszerű idézetek
Milyen ostoba vagyok – kiáltotta –, ilyen bűzös tömlöcben raboskodom, mikor szabadon járhatnék. Egy kulcs van a keblemben, az ígéret, az (erősen hiszem) kinyit minden zárat a Kétség várában.
136. oldal
Nem az lesz a kérdés, hogy „hittetek-e”, hanem, hogy „cselekvők voltatok-e vagy csak fecsegők?”. S ez lesz mérvadó az ítéletre.
10. fejezet
Vaksi úr, az elnök szólalt fel elsőként: „Világosán látom, hogy ez az ember eretnek.” Aztán Galád úr: „Ilyen alaknak nincs helye a föld hátán.” "Jaj – mondta Kaján úr – utálatos látni is." Most Sóvár úr: „Sohasem tudtam elviselni.” "Én sem – szólt Dermedt úr –, mert mindig akadékoskodott velem." „Kössük fel, kössük fel”, követelte Nyakas úr. „Nyavalyás semmirekellő”, mondta Dölyfös úr. „A szívem háborog ellene”, így Rideg úr. „Gazfickó”, szögezte le Hazug úr. „Az akasztófa is túl jó neki”, szólt Kegyetlen úr. „Tegyük el láb alól”, mondta Fényirtó úr. Végül Engesztelhetetlen úr: „Egy világért sem tudnék megbékülni vele, ezert mondjuk ki rá gyorsan a halált.”
114. oldal
Ezt a könyvet itt említik
- Alix E. Harrow: Tízezer ajtó
- Elizabeth Goudge: Holdhercegnő
- George Eliot: Middlemarch
- Louisa May Alcott: Jó feleségek
- Louisa May Alcott: Kisasszonyok
- Neil Gaiman: Csillagpor
- Stephen Leacock: Gertrud, a nevelőnő
- Stephen Leacock: Humoreszkek
- Thomas Hardy: Ďaleko od hlučného davu
- Thomas Hardy: Távol a világ zajától
Hasonló könyvek címkék alapján
- Adrian Plass: Miért követem Jézust? 90% ·
Összehasonlítás - Derek Prince: A név ereje ·
Összehasonlítás - Adrian Plass: Irány a gumivár! 87% ·
Összehasonlítás - Szalézi Szent Ferenc: Theotimus I-II. ·
Összehasonlítás - Adrian Plass: Növekedésem kínjai 84% ·
Összehasonlítás - Adrian Plass: Kegyes kétbalkezes visszatér 92% ·
Összehasonlítás - Cseri Kálmán: Miatyánk 96% ·
Összehasonlítás - Éloi Leclerc: Egy szegény ember bölcsessége 97% ·
Összehasonlítás - Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc ·
Összehasonlítás - Gyökössy Endre: Életet adó örömhír ·
Összehasonlítás