A ​vikingek 22 csillagozás

Johannes Brøndsted: A vikingek Johannes Brøndsted: A vikingek

Kik is voltak a vikingek? Tengeri rablók? Nyughatatlan kalandozók? Egy gazdag kultúra hordozói? A hasonlíthatatlan légkörű izlandi sagák alkotói és hősei? Amerika első felfedezői? Talán mindezek együtt.

Johannes Brondsted, a koppenhágai Dán nemzeti Múzeum igazgatója, a középkor jeles ismerője volt. Munkásságának eredményeit foglalta össze ebben a viking-körképben. Az olvasónak nincs szüksége különösebb szaktudományos ismeretekre ahhoz, hogy élvezettel forgathassa a könyvet.

Brondsted sorra veszi a vikingek életének minden fontosabb mozzanatát, a portyák történetét, a gyarmatosító és államalapító kísérleteket, a hajóépítés és tengerészet terén tanúsított páratlan jártasságukat, írástudásukat, költészetüket, hitvilágukat, öltözködésüket, szexuális magatartásukat, stb. Ügyes kézzel válogat a korabeli leírásokból, krónikaírók és arab utazók elbeszéléseiből, hogy minél elevenebben és élvezetesebben tárja az olvasó elé az északi népek három évszázadának életét, kultúráját.

Tartalomjegyzék

>!
Corvina, Budapest, 1983
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631317552 · Fordította: Vásárhelyi Judit

Enciklopédia 10


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

Szürke_Medve>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

A jó bornak nem kell cégér – nem is írnék erről remek könyvről értékelőt ha nem lenne szükséges egy kihiváshoz.

Nagyon jó összegző könyv. Az első részben, egy szükséges és jó bevezető után, rövid történeti áttekintést ad a viking kor főbb politikai eseményeiről amennyire a szűk forrásadottságok engedik, évszázados, és a későbbi országoknak megfelelő bontásban. (Ez – pontosan a szűk forrásadatok miatt – nem tudom mennyire érvényes. A korabeli szövegekben kétségtelenül megjelenik Svédország, Dánia és Norvégia fogalma, de hogy ez mit jelentett a vikingeknek az nem tudható pontosan…Talán csak Izlandot lehet lehet jobban körvonalazni, mert a sziget voltából, a betelepülésből, és a korai politikai struktúrából úgy tűnik, hogy az izlandiaknak volt valamiféle mi tudata. )
Ezek után, az életmód, a gazdaság, kultúra, és a vallás kerül tárgyalásra, szintén nem bőséges, de lényegretörő rövid fejezetekben.
Kitűnő áttekintés, és jó kiinduló alap a későbbi bővebb ismerkedésre a viking világgal.

A jó bornak nem árt ha öreg – a könyveknek viszont néha igen. A történelemkönyveket is érinti ez, noha nem annyira mint a természettudományos munkákat, de a 'Vikingek' és több mint fél évszázaddal ezelőtt íródott, ezért itt-ott már megkopott – egy példát hoznék csak: A vikingek antropológiája c. fejezet ma, a genetikai kutatások fényében már zömmel máshogy, jóval több információval íródna meg, alátámasztva egy olyan elméletet, amelyet a szerző még óvatosan de elvet a könyvben. (pl Az izlandiak számazásával kapcsolatban.) és

2 hozzászólás
Bla IP>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Csak hogy tiszta legyen: A normannok ( norvégül norrön, a.m. északi ember ) a Skandináv-félszigetet hajdan benépesítő germán törzsek voltak, amelyek a IX. század folyamán a svéd, norvég és dán államot alapították. Azokat a normannokat, akik a IX. század elejétől, mint merész és ügyes hajósok és bátor fegyverforgatók az Északi-tenger mellékét és az Atlanti-óceán keleti partjait fosztogatták, vikingeknek is nevezték. Tehát e szó inkább „foglalkozást” jelöl, mintsem nemzetséget.
„A Harald norvég király uralkodásával elégedetlen” alattvalók a – IX. században mintegy 60.000-ren – Izlandra költöztek – írta 1829-ben Lassú István – s „a hideg éghajlat ellenére is a szabadság és békesség kebelében annyira tökéletesítették azonban magokat, hogy munkáik a ’késő világ előtt is kedvességet nyertek”.
Ez alapján mondhatjuk, hogy a közvetlen, vagyis nem képviseleten alakuló demokrácia legtisztább formája – az athéni városállamot is ideértve Európában Izlandon valósult meg, az izlandi köztársaság első három évszázadában, mintegy a IX.-XII. században, s amely korról a Vikingfiak című saga-gyűjtemény is szól. E korai, felszabadult gondolkodásnak köszönhető a skandináv államok ma is élenjáró és példaadó demokráciája. „A mindnyájan egyenlőek vagyunk” büszke, szállóigévé vált kijelentése, mely a legenda szerint egy viking hajó fedélzetéről hangzott el, máig kihívás a világ valamennyi állama számára!
Alapvető, hogy a viking kalandozásoknak semmi közük a nagy európai népvándorláshoz, az Izlandra település is helyi okokra vezethető vissza. S Európa történetében is a vikingek epizódszerű szerepet töltenek be, de Angliára kifejtett hatásuk – a történelem során az ötből legalább három invázió – valóban nagy jelentőségű.
Amit a vikingek Európának adtak: pusztítás, rablás, fosztogatás, gyilkolás, az amerikai földrész felfedezése 500 évvel Kolumbusz előtt, valamint az izlandi demokrácia példája. Ez utóbbit – miután pontos értékét nehéz felbecsülni, s nem is minden állam tette, teszi magáévá e szellemiséget – leszámítva megállapítható, többet kaptak a kontinenstől, pl. technológiát, vallást. Az európai hatások által megindult, s máig tartó kulturális fejlődés azonban sokak számára követendő!
Az óriási precizitással és részletességgel, valamint kitűnő szakmaisággal megírt mű nem könnyű olvasmány, tények tömegét tárolja, rejti – de aki többet szeretne tudni erről a korszakról, annak alapmű! Ajánlom!

2 hozzászólás
Dawnofmyth>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Rengeteg információval, érdekességgel gazdagodtam, mindenképp érdemes elolvasni. Helyenként túl részletesnek találtam, emiatt száraz imitt-amott, viszont töménytelen infó kapunk a szokásaikról, hiedelmeikről, isteneikről. Az utóbbi időben több könyvben is feltűntek vikingek, sőt avattam egy új kedvencet is : ) Érdekes, de nem egy könnyű olvasmány

SteelCurtain >!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Akár most ismerkedik valaki a vikingekkel, akár ismereteit szándékozik bővíteni, egyaránt jó választás Johannes Brøndsted könyve. Elég áttekinthetően tárgyalja a vikingek történelmét, hiedelemvilágát, társadalmi berendezkedését. Kissé zavaró ugyan a több helyen felbukkanó párhuzamosság, de az ismeretek sulykolásába még senki sem halt bele. Elégtétellel vettem tudomásul, hogy a nálunk kevésbé ismert keleti viking kereskedelmi utak is méltó helyet kaptak a műben. Kevésbé tetszett, hogy a fordító mindenáron kreatív akart lenni, s például Villásszakállú Sven nevét Hegyesszakállú Svenre módosította, míg Véresbaltájú Eriket a nyelvtörő Vérescsatabárdú Erikre keresztelte. Meglepett, hogy a végén a dán szerző milyen negatívan értékelte a vikingek hatását Európára, holott eddig én csak olyan véleményekkel találkoztam, melyek nagy jelentőségűnek tekintik a Nyugat-Európa, – s főként az angolszász területek – társadalmi és jogrendjére kifejtett hatásukat. És persze felébredt bennem a kisördög is, mikor az Észak-Amerikát felfedező vikingek között felbukkant a német Tyrkyr. Tudom, hazai – nem éppen tudományos színvonalukért elhíresült – portálokon már rég „bebizonyították”, hogy Tyrkyr magyar volt. Nos én valami 30-40 évvel ezelőtt találkoztam először ezzel a kérdéssel, s az akkori cikkíró – sajnos már nem emlékszem ki volt – nem tartotta teljesen kizártnak, hogy a Tyrkyr név türköt jelentett, amin akkortájt a magyarokat értették. Ez azonban csak egy lehetőség, mert a két nép között – a németekkel és a vikingekkel ellentétben – alig volt némi felületes érintkezési pont. Mellünket verni tehát nem kell, de azért ha Tyrkyr feltehetően nem is volt magyar, a nevét alighanem azért kapta, mert volt valami kapcsolata őseinkkel.
Lehet, hogy íjász cserediák volt a Hortobágyon?
Plusz egy érdem a vikingeknek!

cicus61 P>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Az utóbbi években rákattantam a vikingekre :) Már olvastam pár könyvet, regényt, ez az első ismeretterjesztő. Nem annyira könnyű olvasmány, de nagyon érdekes volt. Sok új információ az életükről, szokásaikról, vallásukról. Nem bántam meg, hogy elolvastam.

robinson P>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Tartalmas könyv, sok információval és érdekességgel. A vikingekről úgy általában, de lebontva a dán, norvég és svéd vikingkultúra kialakulására, emlékeire és sok történelmi információval, hiedelmeikkel és az isteneikről, szokásukról. Az életükről.

Bukros_Zsolt>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Ugyanolyan jó és széleskörű, mint az előző vikinges könyv, néhol picit kissé nehezen haladtam vele, mert ugyanazok az infók szerepeltek benne, másokat viszont jobban kibontott. Azért volt, hogy egyes oldalakon csak az ilyen-olyan királyokat sorolta, ami egy kicsit megterhelt. Elhivatott viking érdeklődésűeknek azért ajánlom :)

PusKatus P>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Nekem nagyon tetszett ez a könyv, főleg, hogy lebontja a népekre az információkat. Ahhoz talán kicsit részletes, hogy csak kedvcsináló legyen, de nem vészes.

Mucimag>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Sok érdekes információ a vikingek mindennapi életéről, vallásukról, szokásaikról. Kicsit nehezebb olvasni, mint egy regényt, de a témában érdeklődőknek tartogathat újdonságokat.

Larawyn>!
Johannes Brøndsted: A vikingek

Egy bolhapiacon talált rám a könyv, és nagyon örültem, hogy feleleveníthetem az angolul tanult eseményeket, és történeteket. Nem csalódtam benne, szinte minden fontos információt tartalmaz, de sajnos nagyon szárazan tálalva. Első könyvként semmiképp sem ajánlanám a téma iránt érdeklődőknek, de a jártasabbaknak örök darab!


Népszerű idézetek

SteelCurtain >!

Amikor Szent Olaf elrendelte, hogy a viking Gaukathori vegye fel a kereszténységet, a férfi bölcsen így felelt: „Ha már muszáj valamilyen istenben hinnem, a fehér Krisztusban sem rosszabb hinni, mint bármelyik másban…” Ez a megjegyzés alighanem azt jelentette, hogy Gaukathori ateista volt. Jobb példa tehát Ösztövér Helgi esete. A „Landnámabók”-ban azt állítják róla, „Helgi igencsak vegyes hitű volt; Krisztusban hitt ugyan, de a tengeri utazások dolgában és nagy szükségben Thórt hívta segítségül.”

Kapcsolódó szócikkek: Thor
robinson P>!

A vikingek legfontosabb védőeszközei a fából készült pajzs, a vasból való vért és a bőrből vagy vasból előállított sisak voltak.

114. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pajzs · sisak · viking
robinson P>!

A viking fegyverekkel kapcsolatban illik megemlítenünk a viking harcos különös fajtáját, az ún. berszerkert. Ez az őrjöngve küzdő harcos rettenetes testi erőről tett tanúbizonyságot, amíg a csata lázából tartott.

115. oldal

Carmilla >!

A férfi barát nélkül olyan, mint a lehántott fenyő kéreg és tűlevelek nélkül, magányosan a kopár hegy tetején.

Kapcsolódó szócikkek: barát
robinson P>!

Eszerint a viking szó az északi vík (öböl) szóból ered, mint arról már korábban is beszéltünk. A viking tehát öbölben, fjordban lakó ember, az öböl ugyanis a természet adta búvóhely a zsákmányra leső kalóz számára.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: viking
robinson P>!

Izland norvég mintára készült alkotmányát 930-ban rögzítették.

102. oldal

robinson P>!

A viking harcos támadó fegyvere a kard, csatabárd, a dárda, valamint az íj és nyílvessző volt. A vikingek kiváltképp a kardjukra és a csatabárdjukra voltak büszkék: nem volt olyan öntudatos harcos, aki ne vitte volna a fegyvereit mindenhová magával.

111. oldal

wirakocha>!

A germán népek a hét egyes napjait az istenek után nevezték el: a kedd angol, német és dán alakjában (Tuesday, Dienstag, tirs-tag) Tyr neve, a szerda angol és dán nevében (Wednesday, onsdag) Odiné, a csütörtök angol, német és dán formájában pedig (Thursday, Donnerstag, torsdag) Thór neve rejlik.

Kapcsolódó szócikkek: csütörtök · kedd · Odin · szerda · Thor · Tyr
Brigii_Posa>!

Ez az őrjöngve küzdő harcos rettenetes testi erőről tett tanúbizonyságot, amíg a csatalázából tartott. Ezt a lelkiállapotot az északiak berserksgangrnak nevezték; elmúlását dermedt érzéketlenség, letörtség követte. Snorri az Yngliga sagában beszél ezekről a harcosokról, akiket Odin dühe ösztönöz a csatában. Így ír róluk:
Odin arra is képes volt, hogy csatában ellenségei szemére vakságot bocsásson; megsüketítette vagy megrémítette őket, hogy fegyvereik éle fadarabhoz váljék hasonlatossá; saját emberei viszont félredobták a vértet, és dühös kutyákként, farkasokként verekedtek, pajzsuk szélét harapdálva. Medve vagy bika ereje költözött beléjük. Levágták az ellenséget, és közben sem tűz, sem vas nem ártott nekik.

Kapcsolódó szócikkek: Odin

Hasonló könyvek címkék alapján

Középkori történelem
Pogányság története
Else Roesdahl: A vikingek
Bernáth István: Skandináv mitológia
Rudolf Pörtner: A viking kaland
Bárány Attila: Britek, angolszászok, vikingek
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Katus László: Európa története a középkorban
Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története
Roger Crowley: Kalmárköztársaság