Maul ​– Vesztegzár 90% 58 csillagozás

Schreiber úr korábbi könyve (Halálosztag) és a téma miatt sejtettem, hogy ezúttal sem fog finomkodni. Ez bejött, ugyan horrorba nem megy át a történet, de így is bővelkedik kemény jelenetekben. A sztori egyébként nagyon pörgős, ezt jól mutatja, hogy az átlagos terjedelem ellenére sok rövid fejezetre bomlik, így nem válik unalmassá.
Darth Maul az eredeti nyúlfarknyi szerepe ellenére nagy népszerűségre tett szert. Szerencsére ezt az írók is belátták, így a zabrak Sith-et több történetben is főszereplőként láthattunk viszont, mint itt is. Ezáltal jobban megismerhetjük a karakterét, a gondolatait, a mesteréhez való viszonyát.
Ami a mellékszereplőket illeti, hát a többség csak van, ahogy az egy börtönös sztorinál várható spoiler, a cselekmény előlendítésén kívül túl sok szerepük nincs. Egy-ketten persze kiemelkednek, és a Maulhoz való viszonyuk érdekes „mi lett volna, ha?” lehetőségeket dob fel.
Két apróbb negatívum mellett viszont nem tudok szó nélkül elmenni.
Egyrészt a kronológiával van egy kis gond. James Luceno elég jól összedolgozta az elérhető történeteket a Darth Plagueis regényben, ez viszont később íródott és úgy tűnik a szerkesztő kicsit benézte a dolgok sorrendjét. spoiler
A másik, ami szemet szúrt, az Sidious és Plagueis viszonya. Nem emlékeztem rá, hogy Sidious ennyire tartott volt Plagueis-től, ill. utóbbi ennyire felsőbbrendűnek és gyanakvónak állította volna be magát, és a Darth Plagueis regény újraolvasása ezt meg is erősítette. Ezt a részt kicsit még finomítani kellett volna.

Nagyon jó sztori, kicsit mélyebb betekintés Maul karakterébe, valamint egy helyszín, de az legalább változatos.:D
Btw: 30 ezret nem ér meg a könyv…:’D

Hát ez most annyira nem jött be :(
A történet nagyon szaggatott volt, afféle hol ide – hol oda kapok. Rövidek voltak a fejezetek, de nem éreztem, hogy valóban elválasztanak valamit velük.
A történetet értettem, de szükségtelenül bonyolítottnak találtam. Valószínűleg emiatt erőltetettnek is. Maga az ötlet nem lett volna rossz, de a kivitelezés nem volt az igazi.
Maga a sztori akciódús és feszített volt, lekötött volna, ha a többi ott nem lett volna

A könyv odakötözött magához, és nem engedett el amíg ki nem olvastam. Maul egy már már szerethető karakter lett a könyvben, fura nekem azért is mert a képességei alapján nekem a filmben túl könnyen bukik el. Persze tudom hogy Jin mester nagyon jó kardforgató stb. de mégis. A történetszál is elég izgalmas, azt kell hogy mondjam,az egyik kedvenc könyvemmé nőtte ki magát :)

Akciódús, izgalmas, feszült, Maul itt tényleg főszereplő, a mellékszereplők is érdekesek, rejtélyes történet jellemzi. A vadászó árnyék egy vukiszőrnyivel jobban tetszik.
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: http://youtu.be/AmevoMNZJ40

Véleményem további Star Wars könyvekről: http://goo.gl/XBEwd

A Hetes Kaptár mint helyszín szerintem teli találat. Ez egy moduláris szerkezetű űrállomás, aminek a felépítése folyamatosan változtatható, ráadásul a rabokat egymás elleni gladiátorharcokra kényszerítik benne, amikre természetesen galaxis szerte lehet fogadni. Mennyire jó már? :D

Darth Maulról elég hiányosak voltak az ismereteim, kb annyit tudtam róla, amennyi a filmből kiderült…. Szóval nem túl sokat és egyébként ez alapján a könyv alapján nem rossz karakter, bár nem sithként, hanem inkább „csak” harcosként ismerhettük most meg.

A könyv rövid fejezetei gondolom a cselekmény pörgetését szolgálnák, de számomra pont, hogy „leültette” a sok váltogatás az egészet, megtört a lendület és itt-ott ellaposodott. Még akkor is ha literszámra folyt a vér és szakadtak le a fejek és egyéb testrészek.
A cselekmény ugyan akciódús volt és a titokzatos célszemély kilétét is végig tippelgettem (volt vagy 5 gyanúsítottam :D) de csalódás volt számomra a leleplezése.

Mivel Maul jövőjét ha minimálisan, de ismerem ezért érte soha nem aggódtam egy percig sem és talán emiatt jobb lett volna egy totál ismeretlen karaktert bedobni a mélyvízbe.
A sithes vonal számomra egyébként sem volt túl erős, inkább egy börtönben trancsírozós „akciófilm” mint egy „SW mozi” az én fejemben ez a sztori.
Jó persze a végére behozták a nemtomhogyhívják csajt, hogy legyen kivel fénykardozni egyet, de sokat nem tett hozzá az élményhez a jelenléte.
Schreiber másik könyvénél is írtam, hogy hiányzik a Star Wars hangulat belőle és nekem ez itt sem jött át. Ha máshogy hívják a szereplőt vagy a végén nem erőltetik azt a fénykard párbajt, akkor kb akármilyen noname sci-fi univerzumban is játszódhatott volna… Sőt talán még izgalmasabbá tette volna, hogy nem tudom, hogy a főszereplő úgy is túléli és kijut innen :) De valószínűleg velem van a baj, mert ahogy elnézem mindenki imádja rajtam kívül. Lehet, hogy ők látnak olyan összefüggéseket, amiket én nem, mert ebből az időszakból ráadásul a sithek oldaláról nem nagyon olvastam még mást :)

Azt meg kell hagyni, hogy egy egyedi hangulatú regényből van szó. Érdekes ez a naturalista megközelítés, és még akár Maulhoz is illik, de a Star Warshoz szerintem nem. Legalábbis itt rettenetesen zavart és kivetett az élményből. Nekem a SW nem a föcsögő vérről, meg széttrancsírozott belsőségekről szól.
Emellett a történet sem az igazi. Igaz, hogy akciódús, de helyenként szerintem nagyon elnagyolt, és feleslegesen túlbonyolított, ellenben befejezetlennek tűnik. spoiler
Az új karakterekkel felesleges foglalkozni, a régiek közül pedig egyes karakterek számomra karakteridegennek hatottak. Ez helyenként igaz Maulra is, de leginkább a mindig kimért Sidious lógott ki számomra, aki itt toporzékolva örjöng egyes fejezetekben.
A regény legjobb részei számomra Plagueis jelenetei voltak. Kár, hogy nem sokat szerepelt. Pont a róla szóló regényhez kezdtem meg a „felkészülést” ezzel a regénnyel, de ez nem a legszerencsésebb start volt.

Összegezve, nekem kevésbé tetszett, de az egyedi hangvétel és az akcióorientált, bár faék egyszerű történet miatt meg tudom érteni, ha valakinek bejön, főleg, ha vevő az ilyen naturalista ábrázolásmódra.

Nem tudtam minek fogok neki, csak a címet láttam.

Nem tudtam hogy a sith-ekrol lesz szo :)

Eleg jo volt. :) van ebbol tobb is ?

A szerzőtől még csak a Halálvilág című könyvet olvastam, de az nem nagyon tetszett, úgyhogy nem voltak nagy elvárásaim. De ez a könyv kifejezetten jó volt. Nagyon tetszett a története, végig izgalmas és fordulatos volt. Mault nem tartottam valami sokra a film alapján, ott csak egy mellékszereplő volt. Valamennyire változott a véleményem vele kapcsolatban, de nem túl sokat. Verekedni jól tud, még az Erő használata nélkül is, és bár okosnak nem mondanám, de a felmerülő akadályokat egész jól megoldotta. A könyv szereplői igen változatosak voltak, de a legtöbbjük szimpatikussá vált. Nekem picit furcsa volt, hogy Jabba ebben a történetben szerepel, de a könyv végére egészen megszoktam. A Farkasféregről, -akinek az ötlete amúgy nagyon tetszett- csak annyit mondanék, hogy folyton Bram Stoker A fehér féreg fészke című könyvét juttatta eszembe. Összességében egy jó történetet olvastam, ami egy csodálatos helyszínen játszódik (nagyon tetszett a börtön felépítése), egészen jó szereplőkkel. Remélem a Halálosztag inkább ehhez fog közelebb állni színvonal tekintetében, mint a Halálvilághoz.

Maul soha nem tartozott a kedvenc szereplőim közé, de ezután a könyv után felkerült a Top5 SW gonosztevőim listájára. Nagyon jó kis könyv, 364 oldal tömény 'gonoszság'.

Mindenkinek ajánlom, akár első SW könyvnek is.