Hollywoodi ​fenevad 11 csillagozás

Joe Eszterhas: Hollywoodi fenevad

Világsiker a mozibiznisz milliárdos botrányhősétől!

Napi négy csomag cigaretta és gégerák; kokain és biozöldség, nyomor és dúsgazdagság, kicsapongások, reflektorfény és csöndes vidéki élet, sok ezer rajongói levél és vitriolos bírálatok, csodálat és dühödt elutasítás – Joe Eszterhasnak mindebből kijutott.

Az Egyesült Államokban Clevelandben nőtt fel, ahol autót lopott, részegeket zsebelt ki, papokkal tűzött össze, kis híján börtönbe került. Forgatókönyvíróként kasszasikerek és látványos bukások egyaránt kísérik pólyáján. Annak ellenére lázongó maradt, hogy filmjei több mint egymilliárd dollár bruttó jegy-árbevételt hoztak, ő maga pedig Hollywood leghíresebb és leghírhedtebb forgatókönyvírójává vált. Joe Eszterhas bonyolult és ellentmondásos alak: öntörvényű kívülálló, ugyanakkor romantikus moralista.

Ez a könyv hol megdöbbenti, hol nevetésre ingerli, esetleg haragra gerjeszti az olvasót…

>!
Litkey és Társa, Budapest, 2005
526 oldal · ISBN: 9638656530 · Fordította: Komáromy Rudolf

Enciklopédia 11


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Stone>!
Joe Eszterhas: Hollywoodi fenevad

Az első fejezet valami borzalom volt, de „csakazértis” átverekedtem magam rajta, és onnantól kezdve Józsi belecsapott a húrokba. Felváltva mesélt a gyermekkoráról és a forgatókönyvíró karrierjének állomásairól. Fogalmam sincs, hogy bírnám-e az ürgét, ha találkoznék vele. Ha bántják, nem felejt, nem bocsájt meg és kisstílűen bosszút áll. Érzelmekkel teli apuka és elhiszem neki, hogy ez nem csak az írói sallang. Megosztja az érzelmeimet.
Amit viszont Hollywoodooról feltár, az egy érdekes, szubjektív leírása a városban élő zombiknak és a zombik ténykedéseinek. Ebben a világban minden szó számít, minden mozdulatod mond valamit. Másodpercek alatt a sárban lehetsz és ugyanennyi idő alatt a mennyekbe repülhetsz. A manipuláció fellegvára, a puncik és $@!%, a drog és a pia kaja, az ujjad arra van, h vagy bemutass, vagy bedugd egy forró nedves helyre, vagy ledugd a torkodon (ami szintén forró nedves hely).
Érdekes világ, az ember kipróbálná, ugyanakkor irtózik tőle.
Azt hiszem el fogom olvasni a @csartak polcán lévő könyvet is tőle…

19 hozzászólás
kozmopilota>!
Joe Eszterhas: Hollywoodi fenevad

Furcsa, de olvasmányos egyvelege önéletrajzi regénynek, a 80-90-es évek Hollywood-korrajzának és a bulvárnak. Párhuzamosan mesél arról, milyen volt emigráns magyar gyerekként, majdnem nyomorogva felnőni az USA-ban, és hogy hogyan vált egy korszak egyik legbefolyásosabb és megkerülhetetlen hollywoodi forgatókönyvírójává. Mindezt személyes perspektívából, családi és magánéleti drámákkal, fordulatokkal színezve. Kirajzolódik egy érzékeny, de konfliktusokkal terhes apa-fiú kapcsolat, ahol a fiú ízig-vérig amerikaivá válik és imádja azt a kultúrát, míg az apa gyűlöli azt az országot, ahol élnie kell. Megismerhetjük milyen volt a emigránsként teljesen a nulláról kezdve felépíteni és beteljesíteni az amerikai álmot.
Rengeteg pletyka, belterjes információ Hollywood működéséről, viszályairól, álságosságáról és túlzó, felszínes életviteléről.
Feltehetőleg sajnos sok minden elveszhetett a fordítás során Eszterhas írói karakteréből, lehetne egy kicsit jobban szerkesztett, de alapvetően érdekes olvasmány.

Norbert_L>!
Joe Eszterhas: Hollywoodi fenevad

Az egyik legjobb könyv, amit az elmúlt időben olvastam, még az all-time kedvencek közt is helye van. Szuper+++


Népszerű idézetek

NB14>!

A Mai nap műsorában együtt szerepeltem egy utahi videotéka mormon tulajdonosával, aki az általa kikölcsönzött kazettákból kivágta a testiséggel kapcsolatos, erőszakos vagy szabadszájú részeket. Még az Elfújta a szélből is kivágta Rhett Butler kiszólását, hogy „ a fene bánja!”
– Nincs joga ilyesmit művelni – mondtam. – Ez vandálság.
– Ön pedig pornográf.
– Ön meg terrorista!
Aznap este a Brian Williams-hírmagazinban láttuk viszont egymást. Ismét pornográfnak nevezett.
Mire én megjegyeztem: A mormon csak egyetlen betűben különbözik a moron-tól (enyhén értelmi fogyatékos).

Kapcsolódó szócikkek: Rhett Butler
1 hozzászólás
NB14>!

A kilencvenes évek írójaként a következő a félelmem: ha ábrázolok egy nőt, akit kihasználnak és manipulálnak, mindjárt az a vád ér, hogy bűntárssá váltam ebben a kihasználásban és manipulációban. A társadalmi valósággal senki sem törődik – senkit sem érdekel az, hogy Las Vegasban a szereplőválogatásra jelentkező táncosnők ugyanolyan lidércnyomást élnek át, amilyet a film mutat be. A filmben látható szerepválogatási jelenet egészen az elhangzó párbeszéd minden egyes részletéig adatgyűjtésen alapul.

Kapcsolódó szócikkek: Las Vegas (Nevada, USA)
NB14>!

Dick
-Ez egy demagóg. Egy dumagép. Közveszélyes. Bármire képes!
Feighan
– Elég egy kibaszott holdkóros, egy elborult agyú őrült, és az egész világ bekattan!

NB14>!

Olyan városban élünk – folytatta –, ahol az ember nem azért drukkol, hogy a barátai befuccsoljanak. Inkább azért drukkol, hogy meghaljanak.

NB14>!

A Showgirls lényege az, hogy egy fiatal nő inkább hátat fordít a sztárságnak, nehogy tönkretegye a férfiak által uralt világ züllöttsége.

NB14>!

Azt mondta, már nem hisz a forgatókönyvben. Felolvasást szervezett néhány színészbarátjával, és szerinte a forgatókönyv „egyszerűen játszhatatlan”. Azt is megkérdőjelezte, hogy ki akarja egyáltalán megnézni a filmet. Úgy vélte, egy mai vígjáték csupa „nevetés és szabadelvű benyögés”, ezzel szemben az én forgatókönyvem támadás a liberális politikai korrektség ellen.
– Talán a földhözragadt középnyugatiakat érdekli – mondta Betty Thomas. – De azok nem járnak moziba. A filmsikerek a két parton születnek, és nem hiszem, hogy a partvidékieknek tetszik ez a támadás a politikai korrektség ellen…ahhoz túlságosan korrektek politikailag.

NB14>!

Don Simpson, a producer mesélte nekem a legjobb középiskolai bosszútörténetet, amit valaha hallottam: – A gimnáziumban szerencsétlen flótás voltam – mondta Don. – Dagadt kissrác, aki örökké valami könyvbe temetkezett. Nemhogy puncihoz nem jutottam, még egy randit sem tudtam összehozni. Rengetegen és rengetegen szemétkedtem velem. Aztán befutottam, nagymenő hollywoodi producer lettem, és elérkezett a húszéves érettségi találkozóm ideje. Az alaszkai Anchorage-ban. Kibéreltem egy helikoptert meg két kebelcsodát. Odaberregtünk a futballpályára, ahol a találkozót tartották. A két cicimicivel szálltam ki a kávédarálóból. Isteni formában voltam, három hete nem nyúltam szilárd táplálékhoz. Fehér öltönyben feszítettem. Apám, mindenkinek leesett az álla. Mit mondjak, összeszarták magukat. Körülbelül 30 percig maradtam, aztán a két kebelcsodával a karomon visszaszálltam a helikopterbe, a többiek meg nézték, ahogy eltűnök az égbolton. A kurva anyját! Életem legszebb pillanata volt!

NB14>!

Naomi meg én időnként elmerengtünk, milyen lenne az élet távol a filmforgatásoktól, a helyi szupermarkettől, ahol az a legfőbb pletykatéma, mennyire sérült meg szegény Pierce Brosnan fia a hét végi hajótörésben. Időnként megelégeltük, hogy Johnny Carson, Cher meg Barbra a szomszédaink. Időnként elment a kedvünk attól, hogy a fiaink mindenszentekkor Kenny G vagy Gary Busey házánál kéregessenek édességet. Időnként már a hullámverést sem akartuk többé hallani az ablakunk alatt. Feszélyezett minket, ha megláttuk, hogy a fiaink a hullámokat nézik, vagy a hullámok közt ugrálnak. Egyre az járt az eszünkben, amit Sean Penn a Viper Roomról mondott. Nem akartuk, hogy a Viper Room közelébe kerüljenek.
A bűbájos kislány szeme égszínkéken csillogott. A szülei, a barátaink egyenesen Milánóból rendelt ruhákba öltöztették, gyönyörű angol babakocsiban tologatták a Rodeo Driveon, kenguruban cipelték a Santa Monica promenade-en. Ügynök apukája minden jótékonysági banketten megjelent. Az anyukája az ingyen-poliklinikán, a Nővédelmi Válságközpontban, a Mellrák-alapítványban tevékenykedett. A barátaik örültek a boldogságuknak. Nyolcesztendei hiábavaló próbálkozás és három vetélés után fogadták örökbe ezt az angyalkát. Kétéves korában elkezdett hányni, lépten-nyomon elesett, állandóan sivalkodott, hátraszegte azt a tündérszép szöszi fejecskéjét. A szülei repülővel vitték egy bostoni gyermekkórházba, ahol megállapították, hogy veleszületett agykárosodásban szenved, amely már csak súlyosbodni fog. A szülők szíve majd' megszakadt, de elhatározták, hogy ez nem teheti tönkre az életüket. Bűbájos, fekete hajú kislányuk szeme most barnán csillog. Az ügynökség szívesen lebonyolította a cserét, örültek, hogy megússzák a költséges pereskedést.

NB14>!

– Azt szeretném – mondta Naomi –, hogy a fiúk esténként szentjánosbogarakat fogjanak, megpuszilgassam a horzsolásaikat, véraláfutásaikat és szúnyogcsípéseiket, rabló-pandúrt, cowboyosdit meg indiánosdit játsszanak, lássam, hogy addig szaladgálnak, amíg ki nem fogynak a szuszból… Párnacsatázzanak…annyit nevessenek, hogy megfájduljon a hasuk…, kántáljanak, kurjongassanak, hogy cseréptörés…meg ipiapacs… Rájuk szóljak, hogy most már ne ugráljanak az ágyon…, halljam, ahogy bicikliznek, és surrognak a kerékküllők közé dugott baseballkártyák… segítsek nekik fölépíteni a legnagyobb hóembert az utcában…, literszámra gyártsam a szörpöt a Kool-Aid porból…, Leginkább azt kívánom nekik, tudják meg, milyen érzés, ha már a kocsibehajtó közepén járnak, amikor meghallják, hogy a hátuk mögött becsapódik a szúnyogháló.


Hasonló könyvek címkék alapján

Irving Stone: Michelangelo
David Weiss: Meztelenül jöttem
Monty Roberts: Az igazi suttogó
Julian Rubinstein: A viszkis
C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai
David Wilkerson: Kés és kereszt
Joyce Carol Oates: Szöszi
Bruce E. Olson: Bruchko
Robert K. Massie: Nagy Katalin
Michelle Moran: Madame Tussaud