Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Északi fény 33 csillagozás
A tizenhat éves Mattie Gokey sok minden szépről álmodozik, ám arra, hogy álmait megvalósítsa, igen csekély a reménye. Nagy szüksége van pénzre, ezért elszegődik kisegítőnek a Glenmore Szállodába. Az egyik szállóvendég, Grace Brown arra kéri, hogy égessen el egy levélköteget. Ám amikor Grace élettelen testét kiemelik a tóból, Mattie rájön, hogy a levelek feltárják egy gyilkosság valóságos és kegyetlen hátterét.
Eredeti megjelenés éve: 2003
Kedvencnek jelölte 5
Várólistán 60
Kívánságlistán 29
Kölcsönkérné 3
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
+
>!
+andalgocia
18 hozzászólás
Az Északi fény című történetben megismertem ezt a lányt, megismertem családját, problémáikat. Bepillanthattam a barátaival lévő kapcsolatába, következtetéseket vonhattam le, állhattam mellette, drukkolhattam neki, vagy éppen ellene.
Megismertem gondolatait, amiken én is elgondolkozhattam, és megállapíthattam, hogy mennyire mások a mai világ problémái..- és mégis milyen sok a hasonlóság bennük.
Matt egy szeretni való figura: nagyon szeret olvasni, szereti az irodalmat, érti az irodalmat és még szerelemre is vágyik.
>!
+katacita P
olyan féle könyv ez, aminél az első sorától kezdve érzed, hogy tele lesz szerencsétlen fordulatokkal és balsorsú emberekkel, de azért reménykedsz, hogy a végére majd csak kialakul valami jó, kérdés, hogy az itt éppen mit jelent. a fülszöveg becsapós, én teljesen más történetre számítottam, de tetszett így is, amit kaptam, páfránycsigákkal, kókusztortákkal, szópárbajokkal, mindenestül.
>!
+Mesi87
Nagyon szerettem!Végre egy könyv,ami nem felszínes!Attól független,hogy a történet a 17.században játszódik,nagyon is magaménak éreztem Mattie problámáját..
Akár többször is elolvasnám.
>!
++mate55
1 hozzászólás
Csodálatos könyv. Egészében látni a száz apró darabkából összeálló történetet, az bizony nagy élmény! Nagyon szerettem.
>!
+Or_Sheet
Nem rossz, izgalmas, jól megírt, s nem utolsósorban nem „mond” hülyeséget. Éljen a női önmegvalósítás, nem feltétlen kell rögtön férjhez menni (na most itt azért erősen sarkítottam).
>!
++Véda MP
Mindhalálig, Mattie Gokey! – de tulajdonképpen ez nem volt soha párbaj. Már akkor nyertél, mikor kinyitottam a könyvet. A szavunk, azt hiszem a gyönyörűszép lenne.
Mattienek van egy szegény farmer családja, van jóképű udvarló-vőlegénye, van igaz barátja, vannak barátnői; aztán persze kiderül, hogy semmije sincs szinte, mert „semmi nem az aminek látszik”, de nem is ez a lényeg, mert Mattie-nek ennél sokkal több mindene van: szíve. Nem is. Inkább lelke. Önzetlen, kis irodalombúvár tehetség, akit nagyon lehet szeretni.
Egy lány története, aki egy másik lány történetén keresztül tanulja meg, hogyan lesz önmaga, s kap megerősítést a saját értékrendjét illetően.
Kedvenc könyv lett, mert gyönyörűen és egyszerűen ír Donnelly. Egyszerűen gyönyörűen. :) Finom kis humorral.
Van benne romantika, izgalom, fordulat, de nem kell a csűrcsavarra várni, trendi fellengzősségekbe menekülni. Csak elkezded olvasni, és nyugodtan rábízhatod magad. Meg azért is, mert tipikusan az a könyv, melyet jó le-levenni a polcról, s beleolvasgatni, ha eltévednénk, vagy elfelejtenénk hol is van a szívünk…
(Egyszer erről biztosan születik majd egy blogbejegyzés, csak most még nagyon a hatása alatt vagyok.)
>!
Niki_
7 hozzászólás
Aranyos, kedves, olvasmányos, érdekes volt, de a nagy áttörés elmaradt nálam, nem fogott meg annyira, mint számítottam rá.
Népszerű idézetek
+
>!
+andalgocia 7 hozzászólás
Amikor mama élt, hetünkre készített reggelit, kikérdezte a leckénket, megfoltozta a papa nadrágját, becsomagolta az ebédünket, odatette altatni a tejet, és nekiállt tésztát gyúrni. Mindezt egyszerre, anélkül, hogy felemelte volna a hangját.
14-15. oldal (Ciceró)
>!
+andalgocia 1 hozzászólás
Nézz csak ide, Matt!-mondta Weaver.- Próbálkozzunk egy írott problémával. Talán ha gyakorlati szempontból nézzük, jobban megérted.- Kinyitotta Milne Gimnáziumi algebráját , és rámutatott. – Ezt!
Olvasni kezdtem:
– „Egy ember 5 napon át naponta 3-szor annyit keresett, mint amennyit az ellátásért fizetett, miután 4 napig kénytelen volt kimaradni a munkából. Az ellátás kifizetése után megszámlálta a pénzét, és kiderült, hogy 2 tízdollárosa és 4 dollárja maradt. Mennyit fizetett az ellátásért, és mennyi volt a bére?”
– Jó. És most gondolkozz- mondta Weaver.- Hogyan kezdenél hozzá a megoldáshoz? Mi az X ?
Gondolkodtam. Nagyon erősen. Jó sokáig. Az emberről, sovány fizetéséről, a rozoga panzióról, magányos életéről.
– Hol dolgozott?- kérdeztem végül.
– Mi? Ez nem számít, Matt! Csak jelölj ki egy X-et, hogy…
-Fogadni mernék, hogy malomban – vágtam közbe, mert magam előtt láttam az ember szedett-vedett ruháját, viseltes cipőjét. -Vagy gyapjúkártolóban. Miért gondolod, hogy kénytelen volt kimaradni a munkából?
-Nem tudom, miért. Figyelj, csak…
– Szerintem megbetegedett – fogtam meg Weaver karját-, vagy a munkája nem volt jó, és a főnöke nem tudott másik munkát adni neki. Vajon van valahol családja? Mert borzasztó lenne, ha munka nélkül maradna, és nem bírná etetni a gyerekeit, ugye? Talán a felesége is nagyon szegény. És fogadni mernék, hogy…
– A fenébe is, Mattie, ez algebra , nem fogalmazás!- meredt rám Weaver.
-Sajnálom- mondtam. Éreztem, hogy reménytelen eset vagyok.
Weaver az égre pillantott. Sóhajtott, és megcsóválta a fejét.
118-119. oldal
>!
+andalgocia 8 hozzászólás
Jó úgy kézbe venni egy új könyvet, hogy még senki más nem forgatta a lapjait. Amikor minden oldala tiszta fehér, és a gerince sincs megtépázva. Amikor még csak a szavak illatát lehet érezni, nem pedig Mrs. Higby ibolyavizének vagy Weaver mama sült csirkéjének, vagy Josie nénikém kenőcseinek a szagát.
71. oldal
>!
+izsöm
Ott maradtam a létrán, és a porcelánfigurára bámultam. Téved, Josie néni, gondoltam. Amit én érzek, az nem büszkeség, hanem egy másik bűn. Rosszabb az összes többinél, amelyek azonnali, heves és forró bűnök. Ez a bűn mélyen az ember belsejében van, és csendben, észrevétlenül rágja belülről, mint borsóféreg a disznót. Ez a Nyolcadik Főbűn. Az, amit Isten kifelejtett.
A Remény.
111. oldal
>!
+>!
+moniquetm
Ezekben a könyvekben élet és halál van. Családok és barátok, szeretők és ellenségek. Öröm és kétségbeesés, irigység, őrület és düh. Minden. Kinyújtottam a kezem és megérintettem az egyiket, amin ez állt: A Föld. Szinte hallottam, amint a szereplők megmoccannak odabent, mormoltak, tolakodtak és türelmetlenkedtek, hogy nyissam már fel a könyvet és engedjem ki őket.
191. oldal
>!
+Véda MP
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A Peterson Magazin cikke azt állítja, hogy ha egy nő magához akar vonzani egy férfit, „figyeljen minden szavára, saját érdeklődését félretéve csak a férfi szavain csüggjön, és a női test szavak nélkül is ékesen szóló nyelvén adja a férfi tudtára, hogy univerzumának ő a középpontja, létének ő az első számú oka.” Az első két tanácsot világosan értettem. A harmadikkal kissé bajban voltam.
Úgy gondoltam, ez annyit jelent, hogy rezegtessem a szempilláimat, de amikor megpróbáltam, Royal csodálkozva rám nézett, és megkérdezte, tán beleesett-e valami por a szemembe.
213. oldal
>!
+Véda MP
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A hang Miss Wilcox szerint nem csupán a torkunkból kijövő hangot jelenti, hanem a szavakban rejlő érzéseinket is. Először nem értettem a dolgot.
-De Miss Wilcox, amikor leír valamit azt szavakkal írja le, nem a hangjával – mondtam.
-Nem, azt használod, ami benned van – mondta. – A hangodat. Az igazi hangodat. Ez teszi, hogy Austen úgy hangozzék, mint Austen, nem más. Amitől Yeats Yeatsnek hangzik, és Shelley Shelleynek. Csodálatos hangod van, Mattie. Tudom, mert hallom. Használd ki.
334. oldal
>!
+>!
Véda MP
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Emmie Hubbard valószínűleg tényleg megőrült, szinte biztos, hogy egy szép nap elviszik. Két-három alkalommal már majdnem elvitték. Ám ezt mégsem mondhatom meg Tommynak. Még csak tizenkét éves. Miközben megpróbáltam rátalálni a kellő szavakra -olyanokra, amelyek nem hazugságok, ám nem is a teljes igazság-, arra gondoltam, hogy az őrültség nem egészen olyan, ahogyan azt a könyvekben leírják. Nem olyan, mint Miss Havishamé, aki álló napon át ott üldögél a háza romjain, gonoszul és fenségesen. És nem is olyan, mint a Jane Eyre-ben, amiben Rochester felesége a padláson kóvályog, sikoltozik és ijesztő hangon segítségért könyörög. Ha az embernek elmegy a józan esze, akkor nincsenek kastélyok, pókhálók és ezüstkandeláberek. Csak piszkos lepedők vannak, megsavanyodott tej, a padlón meg kutyaszar. Ott Emmie van az ágy alatt, aki hol sír, hol meg énekel, miközben a gyerekei levest próbálnak kotyvasztani a vetni való krumpliból.
22. oldal
