Jarosław Iwaszkiewicz kétségkívül a lengyel irodalom egyik legmarkánsabb képviselője. Alig van műfaj, amelyben ne alkotott volna maradandót. A legértékesebb mégis varázslatos szépségű, drámai erejű prózája, melynek visszatérő témája az idő mulandóság, az ember küzdelme önmaga megismeréséért, az alkotás, a szerelem, az élet diadala. Kötetünk négy legszebb elbeszélését mutatja be. A wilkói kisasszonyok-at és a Nyírfaliget-et Wajda filmesítette meg, és nálunk is nagy sikerrel játszották. A Malom az Utrata partján fiatal költő hőse beleszeret egy közönséges nőbe, és feltartóztathatatlanul sodródik végzete felé. A Máter Johannát-t Kawalerowicz híres filmje révén ismertük meg, amelyért húsz esztendővel ezelőtt Cannes-ban elnyerte az Ezüst Pálma díjat. Iwaszkiewicz világa egyszerre gyönyörű és megrázó, elbűvölő és szomorú. Mégis, ahogy egy kritikusa írta, a boldogok szigetére emlékeztet. Mert a mindent megsemmisítő időnek, a halálnak, az emberi tragédiáknak értelmet tud adni.
Máter Johanna és más elbeszélések 7 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A Világirodalom Remekei Európa · Horizont könyvek Kriterion
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
MÁTER JOHANNA
A kisregény a híres ludlumi boszorkányper dokumentumait használta fel, de a szerző a per utáni lelki helyzetet elemzi tökéletesen. A kisregény remekmű. A történetet az orosz cári birodalom lengyel provinciájába helyezi a 17 századba. Az emberi jelentéktelenség elviselhetetlenségének mesterműve: ördögökre, megszállottságra szükség van, mert máskülönben az apácák képtelenek elviselni Isten menyasszonyaiként az ezzel járó jelentéktelenséget. Az ördög az élet. A lét teljessége. Szerintük. Suryn páter áldozathozatala tragikomikus: megérti ezt a lelki jelentéktelenséget, és magát adja oda az ördögnek. De ezzel senkit nem vált meg. (Kawalerowicz a hatvanas években a kisregényhez méltó remekművet forgatott azonos címmel ebből a műből.)
Népszerű idézetek
A wilkói házat kettészelte az előszobából kiinduló, óriási folyosó. A folyosó végén volt egy kis tornác, aztán egy fából épült, fedett átjáró vezetett a különálló, jókora épületbe, amelyet a konyha és a hozzá tartozó helyiségek foglaltak el. Itt volt a híres wilkói éléskamra is. Nagy helyiség, körös-körül tölgyfa polcokkal, középen óriási asztal. Wiktor tréfálkozott, hogy ez az éléskamra helyettesíti a könyvtárat, mert az Wilkóban egyáltalán nem volt. Az asztal mögött nyílt a lejárat a pincébe, amelyet az egész háznál nagyobbra méreteztek. A polcokon számtalan kisebb-nagyobb üveg sorakozott, a dátumok rangsora szerint, mindegyik a megfelelő felirattal és megjegyzéssel, bennük befőttek és szörpök; külön polcot szenteltek az ecetben pácolt gombáknak és halaknak, végül egy másikat a Wek-féle édességeknek, ez volt hajdan Wiktor és Jola kedvenc sarka, cukrozott gyümölcsöt, mézeskörtét, aszalt szilvát és hasonló csemegéket tároltak itt.
38–39. oldal, A wilkói kisasszonyok (Kriterion, 1977; Murányi Beatrix fordítása)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jerzy Putrament: A szent golyó ·
Összehasonlítás - Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete 92% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek 93% ·
Összehasonlítás - Kádár Erzsébet: Kegyetlenség ·
Összehasonlítás - Ripp Gábor (szerk.): Valahol majdan, egykoron… ·
Összehasonlítás - Julian Kawalec: Elkésett esztendők ·
Összehasonlítás - Palotai Boris: Pokróc az ablakon ·
Összehasonlítás - Władisław Stanisław Reymont: Népítélet 83% ·
Összehasonlítás - Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk 96% ·
Összehasonlítás - Daniel Keyes: Virágot Algernonnak 96% ·
Összehasonlítás