Én azt szeretném, ha mindenki örülne: anyukám is, apukám is, nagymamám is, nagypapám is, Micike is, a kistestvérem, meg én is. De sajnos nem örül mindenki mindig. Még én se.
Jó nekem! 135 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1967
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 3
Kedvencelte 6
Most olvassa 4
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 14
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Hogyan szerezzünk örömet, másoknak, és magunknak. Mert ugye, ami nekem öröm, az nem biztos, hogy másnak is. Erről szól ez a könyv. De aztán kiderül, ha örömet szerzek másoknak, szüleimnek testvéreimnek, az nekem is öröm! Mert örülök ha te is örülsz.
Érdekes rajzolás és színezés mintha a gyerekek készítették volna. Ki ne szeretne rajzolni, színezni, még nem láttam olyat. Kreatív dekoráció, nekem tetszik. A hozzátartozó szöveg gyermek szemével mondja el milyenek a körülötte lévő felnőttek. Minek örülnek a felnőttek és minek a gyerekek? Vidám, kedves olvasmány. Ha szeretnél jót szórakozni, csak olvasd el a könyvet!:)
Janikovszky Éva látszólag gyerekeknek ír, gyakorlatilag viszont a legcsodásabb cinkostársa a kicsiknek, és én szinte egészen biztos vagyok benne, hogy legalább ugyanannyira a felnőttekhez is szólnak ezek a könyvek, amik arra figyelmeztetnek, hogy ne felejtsük el, milyen is volt gyereknek lenni. Ez különösen fontos, ha az ember szülő vagy pedagógus.
Janikovszkyra mindig ilyen „hídemberként” gondolok, aki összeköti a kicsiket a nagyokkal, mert mindkettőjüket tökéletesen érti. És közben árad belőle a derű, amivel arra tanít, hogy az öröm és a szeretet, a játék, az egymásra figyelés sokkal értékesebb annál, mint az, hogy folyton hű de komolyan vegyük magunkat és viselkedjünk.
És ezek a Réber-illusztrációk… Fantasztikus páros!
Egy náthás, esős, borús nap legjobb társai ezek a könyvek. Kisüt tőlük a nap!
Újabb kedves és aranyos Janikovszky-kötettel ismerkedhettem meg, de ez sajnos számomra egy manóhajszállal alulmaradt az eddigiekhez képest. Réber László rajzai most is zseniálisak, a tanító szándék és az üzenet most is lenyűgöző, hiszen olyan dolog kerül szóba, amit felnőttként is gyakran elfelejtünk:
„ Jó nekem, mert most már tudom, hogy annak is lehet örülni, ha más örül.
Csak ki kell találni, hogy minek örül más.”
Felnőttként viszont nekem már az is eszembe jut, hogy ez mégsem ennyire egyszerű, hiszen fel kell tudnunk ismerni a határt aközött, aminek mi örülünk, illetve aközött, amit a megfelelni vágyás miatt, mások örömére teszünk, hiszen ez utóbbi könnyen önmagunk feladásához is vezethet. Persze tudom, hogy Janikovszky Éva teljesen másra gondolt, mert például az esti fogmosás utáni csokievés egészen biztosan nem ilyen okból számít veszélyesnek, de sajnos most megéreztem, hogy túlkoros vagyok már ehhez a könyvhöz, vagy egyszerűen csak túl sokat gondolkodom… :(
Úgyhogy most gondolkodást kikapcsolni! Legyünk jók, okozzunk örömet és örüljünk mások örömének! És még mielőtt újra elfelejtenénk, milyen jó is nekünk, hallgassuk meg ezt a dalt: https://youtu.be/RMFR9ZJZdrs
Nagyon szeretem az írónőtől ezeket a típusú könyveket. Különösen a rajzok miatt, de maga a mondanivaló is nagyon hangulatos. Ezúttal megtudhatjuk, hogy ki minek örül, s minek nem. Egy család tagjait és kapcsolatukat ismerhetjük meg ezek alapján. Én mindenképp örülök, hogy a kezembe került a könyv. Jó nekem.
Népszerű idézetek
És Olga néni is azért csapja össze a kezét ahányszor csak meglát, és azért mondja, hogy maholnap meg sem ismerem ezt a fiatalembert, hogy én örüljek. De én sajnos nem örülök, mert tudom, hogy úgyis megismer.
Jó annak, aki kitalálja, hogy ki minek örül! Amíg kicsi voltam, azt hittem, hogy anyukám örül, ha én elbújok a szekrénybe, és ő megtalál. Amióta nagy vagyok, tudom, hogy anyukám nem örül igazán annak, ha én elbújok a szekrénybe, mert jobban szereti, ha nem kell engem keresni, mégis megvagyok.
Jó annak, aki mindig kitalálja, hogy ki minek örül! De sokszor még azt is nehéz kitalálni, hogy én minek örülök.
Amíg kicsi voltam, azt hittem, hogy mindenki ugyanannak örül, aminek én. Micike még most is kicsi, és most is azt hiszi, hogy mindenki annak örül, ha cipőben ugrálhat az ágyon, ha kinyomhatja a tubusból a fogkrémet, és felveheti a telefont, amikor csöng.
És Vili bácsi is azért szokott engem cigarettával kínálni, és azért kérdezi meg mindig, hogy na, öcskös, van-e már menyasszonyod, hogy én örüljek, amiért ilyen felnőttnek tart. De én sajnos nem örülök, mert nem dohányzom, és nincs menyasszonyom.
Amíg kicsi voltam, azt hittem, hogy apukám örül, ha én vasárnap reggel felköltöm. Amióta nagy vagyok, tudom, hogy apukám nem örül igazán annak, ha én vasárnap reggel felköltöm, mert jobban szereti, ha addig hagyom aludni, amíg magától fel nem ébred.
Amíg kicsi voltam, azt hittem, hogy nagymamám örül, ha én meglepem azzal, hogy kitisztítom a cipőket. Amióta nagy vagyok, tudom, hogy nagymamám nem örül igazán annak, ha kitisztítom a cipőket, mert jobban szereti, ha nem használom el az egész cipőkrémet, és nem kell kimosnia utána a ruhámat.
Hasonló könyvek címkék alapján
- May Szilvia: A Fásli Utcai Állatkórház 95% ·
Összehasonlítás - Farkasházi Réka: Életmesék 96% ·
Összehasonlítás - Acsai Roland: Csipkerózsika 95% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Képtelenkönyv 93% ·
Összehasonlítás - Palásthy Ágnes: Elrabolták a siklót 93% ·
Összehasonlítás - Acsai Roland: A vihar 95% ·
Összehasonlítás - Vibók Ildi: Sibi újabb meséi 92% ·
Összehasonlítás - Csukás István: Egy szürke kiscsacsi ·
Összehasonlítás - Palencsár Ibolya: Kacajfalvi kutyakalandok ·
Összehasonlítás - Sajdik Ferenc: Kutyák, ebek, egyebek ·
Összehasonlítás