!

Aranyeső 214 csillagozás

Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső

„Több mint húsz éve írtam ezt a regényt. Nagyon sok minden változott azóta, például megszülettek a könyv mai olvasói. Azonkívül: a Rákóczi úton nem jár villamos, megépült a metró, gyorsvasút lett a HÉV, másmilyen a Belváros, s az ápolónőképzés formái is módosultak. Mások az árak, másmilyen a divat, növekedtek az igények. De úgy gondolom, hogy a legfontosabb nem változott. Nem változott a pályaválasztás buktatókkal teli, gyakran csalódásokat tartogató útja, ma is gyakran átélik a fiatalok azt a fájó ütközést, amellyel a jövőről szőtt illúzióik a valósággal szembesülnek. Nem változott – sőt rövid háttérbe szorulás után újra divatba jött – az érzelmek elsőbbsége az emberi kapcsolatokban. Talán nem így beszélnek egymással a mai szerelmesek, mint e könyv fiataljai, azonban azt remélem, hogy ugyanúgy éreznek. Nemcsak szerelemet, hanem szeretetet, haragot, barátságot, szánalmat, megbánást, örömet, csalódást is. Hogy így van-e, ezt majd az olvasók döntik el” – írja könyve harmadik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1962


Enciklopédia 1


Hirdetés

Kedvencelte 49

Most olvassa 12

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná

>!
1.300 Ft ★★★★★ Eladó
Kazimir könyve Janikovszky Éva: Aranyeső
>!
1.200 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Bogi_Vincze könyve Janikovszky Éva: Aranyeső
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Lili_Bakai könyve Janikovszky Éva: Aranyeső
>!
500 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
miss_bookworm könyve Janikovszky Éva: Aranyeső

Kiemelt értékelések

+
>!
mama_gold 
Janikovszky Éva: Aranyeső

Janikovszky Éva eddig valamiért kimaradt nálam. Kár, de ígéretet teszek ezúton, hogy mielőbb pótolom! Ez a regény számomra valami csoda volt. Imádtam Ágnest, Esztert, Andrást. Már az elején Kornél valamiért nem volt szimpatikus, aztán ki is derült, hogy egy gerinctelen alak. Viszont András az „álompasi” :) Többször meg is sirattam egy-egy jelenetet, a lényeg, hogy nehéz kitalálni milyen pályát válasszon az ember magának, de valóban az ápolónőség hivatás, és szeretni „kell” !
Úgyhogy „Nem baj, akkor sem kell létra! ” :DD Imádtam!
Köszönöm @f_andi: a kihívást :) Jöhet a többi, és hát a fő cél, a gyönyörű plecsni, miközben az ember belefeledkezik az írónő remek műveibe.

7 hozzászólás
+
>!
Roni_olvas P
Janikovszky Éva: Aranyeső

Próbáltam megszámolni, hogy hanyadszor is olvastam el…nem tudom….valahol az öt és a tíz között elvesztettem a fonalat…:)
Tizenéves koromban az egyik kedvencem volt, bele voltam habarodva Andrásba – és mit adj isten, az első óóóóóriási szerelmemet is Andrásnak hívták :)
Aranyos, kedves történet, sokadszor újraolvasva is mosolyt csalt az arcomra :) És olyannyira elénk vetíti Ágnes és a többiek korát, társadalmát, a fiatalok mindennapi életét – minden társadalmi szinten –, hogy szinte úgy érezzük, mi magunk is ott vagyunk.
Szeretem na. Szeretem…:)

3 hozzászólás
+
>!
Morn
Janikovszky Éva: Aranyeső

Nagyon. Végig imádtam olvasni. Van valami a csíkos meg pöttyös könyvek varázsában, hogy az ember lelkének nagyon jólesik.
(És szerettem Ágnest! Végre egy könyv, ahol főszereplő és női szereplő kedvelés van egyszerre. :))

2 hozzászólás
+
>!
liliomliliom
Janikovszky Éva: Aranyeső

Nagyon-nagyon tetszett. Annyira más világban játszódik, mégis olyan ismerős az a világ még valahonnan kisgyerek koromból, amikor még megvoltak a maradványai. Jó volt olvasni róla, ahogy a ’60-as évek Budapestjéről is. Nagyon megszerettem a szereplőket és az elbeszélőt, és most, hogy végre volt időm a könyv végére érni, hiányoznak.
Ami miatt annyira élveztem a regényt: a felbukkanó bölcsességek, az ismerős lelkiállapotok hiteles bemutatása, az elbeszélő humora és a végső tanulság arról, hogy jobb-e a könnyebb utat választani, vagy sem.
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet.

+
>!
Rézangyal
Janikovszky Éva: Aranyeső

Buriiiiiiiiiiiiiián.
Persze ez a könyv is Anyukámtól örökölt csíkos kötetek közül való. Valaki azt írta, hogy jobban szereti Janikovszky Éva regényeit a kisebb, rövidebb műveinél. Nálam igazából mindegy, csak Janikovszky Éva legyen. Minden alkalommal elcsodálkozom, hogy hogyan is tudja így megfogalmazni, kitalálni a karaktereket. Hogyan tudja őket fejlődésre késztetni, hogyan fejlődik Ágnes. Az már csak hab a tortán, hogy minden lánynak kell egy András.

+
>!
morzsi
Janikovszky Éva: Aranyeső

Érdekes olvasmány volt, egy olyan világba, egy olyan Budapestre repített el, amit csak a nagyszüleim meséiből ismerek. Janikovszky Éva a ritkán elővett kedvenc íróim közé tartozik, és az Aranyesővel sem okozott csalódást: a történet lassan bontakozik ki, az egyre szimpatikusabbá váló főszereplő felnő a problémáihoz, a szerelmek csendesek és szépek, a szereplők felett nem ítélkezik sem az író, sem az olvasó, a tanulságok mégis levonhatók bárki számára.

+
>!
worsi A×SP
Janikovszky Éva: Aranyeső

Rég merültem el ennyire egy regényben. Hangulatában talán A tűzpiros üveggömböt juttatta eszembe.
Megmelengeti az ember szívét, mosolyra fakaszt.
És ezt is be kell szerezzem otthonra, hogy újraolvashassam, ha szomorú vagyok.

2 hozzászólás
+
>!
Dorabella
Janikovszky Éva: Aranyeső

Első e-könyv, amit a Kindle-n olvastam. Érdekes kicsit átfordítani ezt a történetet a mai világunkra. Mi változott? Mit tennének a szereplők, ha a XXI. században élnének? Ágnes és András közti kommunikációt biztosan megkönnyítené a mobiltelefon, de milyen jó olvasni, hogy hetente találkoznak, ha csak egy fél órára is, András akkor is beszalad a nővérképzőbe és beülnek a szomszédos kis kocsmába beszélgetni. Ma pedig leülnének a laptopjuk elé, és MSN-en pötyögnének egymásnak. Úgy szeretnék egy kicsit az ő világukban élni…
Janikovszky pont azt adta, amire vágytam. Aranyosak ezek a szereplők, imádom, ahogy a hibáival együtt megjeleníti őket. Mert szerencsére nem tökéletesek, és pont ettől lesznek olyan életszerűek.

5 hozzászólás
+
>!
lizzizi
Janikovszky Éva: Aranyeső

Korábban már olvastam, nem is értem miért nem maradt meg bennem annyira a történet. Pedig nagyon szép, és megható. :) Kedvenc szereplőm nyilván Mikó András a nyugodtságával, és flegmatikusságával. Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akik teljesen máshogy fejezik ki az érzéseiket, mint én.
„Akkor sem kell létra!” Azt hiszem ezt meg kell jegyeznem. :D

+
>!
Agatha
Janikovszky Éva: Aranyeső

Valahányszor olvasom ezt a könyvet, számomra mindig más a mondanivalója.
Volt, amikor – mint minden kamaszlányt – a két fiú közötti őrlődés fogott meg, hol Kornél, hol András volt szurkolásom alanya (inkább András), a remek barátnők, az összetartás közöttük.
Volt, amikor a pályaválasztás volt számomra a központi elem, és a helyes Telbisz doktoron kívül nem értettem, mi vonzó az ápolónői szakmában.
Aztán mikor öregedtem, már egyre inkább megértettem a címet is, meg a hivatás szót, azt, hogy miért nem a könnyebb foglalkozást választotta Ágnes.
És most valahogy már látom az egész képet. És szeretem.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
Róka

…annyi mindent összetéveszt az ember a szerelemmel, amíg meg nem ismeri.

22. fejezet

+
>!
Dorabella

Van az úgy, hogy az ember végignéz egy filmet, s csak jóval később érti meg azt, amit látott. Jóval később döbben rá, hogy amin nevetett, az tulajdonképpen sírni való, és amin meghatódott, az inkább nevetséges, mint szomorú.

6. fejezet

+
>!
Róka

Ugyan miért van az, hogy az ember akkor szégyelli magát, amikor jó, és nem akkor, amikor rossz?

7. fejezet

+
>!
Sallyanne

Bár maga előtt is titkolta, szerette volna, ha egyszer valaki felriad az ő nyikorgó forgolódására, s álomittas csodálkozással megkérdi: „Hát te nem alszol?”
Mert mit ér az olyan álmatlan virrasztás – legyen az a legőszintébb fájdalom szülöttje –, amelyről senki sem tud? Sírni is csak úgy lehet igazán, szívből jövő keserűséggel, ha tanúja van könnyeinknek; a magányos ember hamarabb belefárad.

105. oldal

+
>!
psn

Mindegy, teljesen mindegy, hogy miről beszélnek, a szavak most csak arra valók, hogy körültopogják a váratlanul rájuk szakadt boldogságot.

+
>!
Dorabella

Hányszor mondták neki, hogy „majd visszasírod te még az iskolát! Addig van jó dolgod, amíg tanulsz!” Nem, nem a tanulást sírta vissza. Az odatartozását. Azóta csak teng-leng. Úgy él, mint egy vasúti váróteremben, ahol minden csak átmeneti, még a várakozás is. Az egyetemet várta.

3. fejezet

+
>!
Róka

A beszélgetés, mint egy sebzett madár, a földön verdes, elnehezülten.

15. fejezet

+
>!
Róka

…suttogta Zsuzsa olyan harsányan, hogy a túloldalon is hallani lehetett.

17. fejezet

+
>!
Vic12

S dr. Telbisz Gábor egyszer látott, komoly arca most már végképp beköltözött Burián Ágnes szívébe, ahol minden tárgyát vesztett, rajongó érzelem készen állott fogadtatására.

10. fejezet

+
>!
Dorabella

[…] de ha a szívével van baj, az borzasztó, mert azt jelenti, hogy mégsem gyógyult meg, és olyan rettenetes mikor egy gyerek szívbeteg, hogy el sem tudod képzelni. Az ember szinte szégyelli magát, hogy egészséges…

20. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is