!

Aranyeső 206 csillagozás

Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső

„Több mint húsz éve írtam ezt a regényt. Nagyon sok minden változott azóta, például megszülettek a könyv mai olvasói. Azonkívül: a Rákóczi úton nem jár villamos, megépült a metró, gyorsvasút lett a HÉV, másmilyen a Belváros, s az ápolónőképzés formái is módosultak. Mások az árak, másmilyen a divat, növekedtek az igények. De úgy gondolom, hogy a legfontosabb nem változott. Nem változott a pályaválasztás buktatókkal teli, gyakran csalódásokat tartogató útja, ma is gyakran átélik a fiatalok azt a fájó ütközést, amellyel a jövőről szőtt illúzióik a valósággal szembesülnek. Nem változott – sőt rövid háttérbe szorulás után újra divatba jött – az érzelmek elsőbbsége az emberi kapcsolatokban. Talán nem így beszélnek egymással a mai szerelmesek, mint e könyv fiataljai, azonban azt remélem, hogy ugyanúgy éreznek. Nemcsak szerelemet, hanem szeretetet, haragot, barátságot, szánalmat, megbánást, örömet, csalódást is. Hogy így van-e, ezt majd az olvasók döntik el” – írja könyve harmadik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1962

Hirdetés

Kedvencelte 46

Most olvassa 10

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná

>!
1.500 Ft ★★★★★ Eladó
midori666 könyve
>!
★★★★☆ Eladó
Eszter66 könyve
>!
1.300 Ft ★★★★★ Eladó
Kazimir könyve
>!
Eladó Elcserélhető
zsanna525 könyve
>!
1.200 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Bogi_Vincze könyve
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Lili_Bakai könyve
>!
500 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
na_niki könyve

Kiemelt értékelések

+
>!
mama_gold
Janikovszky Éva: Aranyeső

Janikovszky Éva eddig valamiért kimaradt nálam. Kár, de ígéretet teszek ezúton, hogy mielőbb pótolom! Ez a regény számomra valami csoda volt. Imádtam Ágnest, Esztert, Andrást. Már az elején Kornél valamiért nem volt szimpatikus, aztán ki is derült, hogy egy gerinctelen alak. Viszont András az „álompasi” :) Többször meg is sirattam egy-egy jelenetet, a lényeg, hogy nehéz kitalálni milyen pályát válasszon az ember magának, de valóban az ápolónőség hivatás, és szeretni „kell” !
Úgyhogy „Nem baj, akkor sem kell létra! ” :DD Imádtam!
Köszönöm @f_andi: a kihívást :) Jöhet a többi, és hát a fő cél, a gyönyörű plecsni, miközben az ember belefeledkezik az írónő remek műveibe.

7 hozzászólás
+
>!
Roni_olvas P
Janikovszky Éva: Aranyeső

Próbáltam megszámolni, hogy hanyadszor is olvastam el…nem tudom….valahol az öt és a tíz között elvesztettem a fonalat…:)
Tizenéves koromban az egyik kedvencem volt, bele voltam habarodva Andrásba – és mit adj isten, az első óóóóóriási szerelmemet is Andrásnak hívták :)
Aranyos, kedves történet, sokadszor újraolvasva is mosolyt csalt az arcomra :) És olyannyira elénk vetíti Ágnes és a többiek korát, társadalmát, a fiatalok mindennapi életét – minden társadalmi szinten –, hogy szinte úgy érezzük, mi magunk is ott vagyunk.
Szeretem na. Szeretem…:)

3 hozzászólás
+
>!
Morn
Janikovszky Éva: Aranyeső

Nagyon. Végig imádtam olvasni. Van valami a csíkos meg pöttyös könyvek varázsában, hogy az ember lelkének nagyon jólesik.
(És szerettem Ágnest! Végre egy könyv, ahol főszereplő és női szereplő kedvelés van egyszerre. :))

2 hozzászólás
+
>!
liliomliliom
Janikovszky Éva: Aranyeső

Nagyon-nagyon tetszett. Annyira más világban játszódik, mégis olyan ismerős az a világ még valahonnan kisgyerek koromból, amikor még megvoltak a maradványai. Jó volt olvasni róla, ahogy a ’60-as évek Budapestjéről is. Nagyon megszerettem a szereplőket és az elbeszélőt, és most, hogy végre volt időm a könyv végére érni, hiányoznak.
Ami miatt annyira élveztem a regényt: a felbukkanó bölcsességek, az ismerős lelkiállapotok hiteles bemutatása, az elbeszélő humora és a végső tanulság arról, hogy jobb-e a könnyebb utat választani, vagy sem.
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet.

+
>!
morzsi
Janikovszky Éva: Aranyeső

Érdekes olvasmány volt, egy olyan világba, egy olyan Budapestre repített el, amit csak a nagyszüleim meséiből ismerek. Janikovszky Éva a ritkán elővett kedvenc íróim közé tartozik, és az Aranyesővel sem okozott csalódást: a történet lassan bontakozik ki, az egyre szimpatikusabbá váló főszereplő felnő a problémáihoz, a szerelmek csendesek és szépek, a szereplők felett nem ítélkezik sem az író, sem az olvasó, a tanulságok mégis levonhatók bárki számára.

+
>!
worsi A×SP
Janikovszky Éva: Aranyeső

Rég merültem el ennyire egy regényben. Hangulatában talán A tűzpiros üveggömböt juttatta eszembe.
Megmelengeti az ember szívét, mosolyra fakaszt.
És ezt is be kell szerezzem otthonra, hogy újraolvashassam, ha szomorú vagyok.

2 hozzászólás
+
>!
Dorabella
Janikovszky Éva: Aranyeső

Első e-könyv, amit a Kindle-n olvastam. Érdekes kicsit átfordítani ezt a történetet a mai világunkra. Mi változott? Mit tennének a szereplők, ha a XXI. században élnének? Ágnes és András közti kommunikációt biztosan megkönnyítené a mobiltelefon, de milyen jó olvasni, hogy hetente találkoznak, ha csak egy fél órára is, András akkor is beszalad a nővérképzőbe és beülnek a szomszédos kis kocsmába beszélgetni. Ma pedig leülnének a laptopjuk elé, és MSN-en pötyögnének egymásnak. Úgy szeretnék egy kicsit az ő világukban élni…
Janikovszky pont azt adta, amire vágytam. Aranyosak ezek a szereplők, imádom, ahogy a hibáival együtt megjeleníti őket. Mert szerencsére nem tökéletesek, és pont ettől lesznek olyan életszerűek.

5 hozzászólás
+
>!
Rézangyal
Janikovszky Éva: Aranyeső

Buriiiiiiiiiiiiiián.
Persze ez a könyv is Anyukámtól örökölt csíkos kötetek közül való. Valaki azt írta, hogy jobban szereti Janikovszky Éva regényeit a kisebb, rövidebb műveinél. Nálam igazából mindegy, csak Janikovszky Éva legyen. Minden alkalommal elcsodálkozom, hogy hogyan is tudja így megfogalmazni, kitalálni a karaktereket. Hogyan tudja őket fejlődésre késztetni, hogyan fejlődik Ágnes. Az már csak hab a tortán, hogy minden lánynak kell egy András.

+
>!
lizzizi
Janikovszky Éva: Aranyeső

Korábban már olvastam, nem is értem miért nem maradt meg bennem annyira a történet. Pedig nagyon szép, és megható. :) Kedvenc szereplőm nyilván Mikó András a nyugodtságával, és flegmatikusságával. Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akik teljesen máshogy fejezik ki az érzéseiket, mint én.
„Akkor sem kell létra!” Azt hiszem ezt meg kell jegyeznem. :D

+
>!
Agatha
Janikovszky Éva: Aranyeső

Valahányszor olvasom ezt a könyvet, számomra mindig más a mondanivalója.
Volt, amikor – mint minden kamaszlányt – a két fiú közötti őrlődés fogott meg, hol Kornél, hol András volt szurkolásom alanya (inkább András), a remek barátnők, az összetartás közöttük.
Volt, amikor a pályaválasztás volt számomra a központi elem, és a helyes Telbisz doktoron kívül nem értettem, mi vonzó az ápolónői szakmában.
Aztán mikor öregedtem, már egyre inkább megértettem a címet is, meg a hivatás szót, azt, hogy miért nem a könnyebb foglalkozást választotta Ágnes.
És most valahogy már látom az egész képet. És szeretem.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
Róka

…annyi mindent összetéveszt az ember a szerelemmel, amíg meg nem ismeri.

22. fejezet

+
>!
Dorabella

Van az úgy, hogy az ember végignéz egy filmet, s csak jóval később érti meg azt, amit látott. Jóval később döbben rá, hogy amin nevetett, az tulajdonképpen sírni való, és amin meghatódott, az inkább nevetséges, mint szomorú.

6. fejezet

+
>!
Róka

Ugyan miért van az, hogy az ember akkor szégyelli magát, amikor jó, és nem akkor, amikor rossz?

7. fejezet

+
>!
Sallyanne

Bár maga előtt is titkolta, szerette volna, ha egyszer valaki felriad az ő nyikorgó forgolódására, s álomittas csodálkozással megkérdi: „Hát te nem alszol?”
Mert mit ér az olyan álmatlan virrasztás – legyen az a legőszintébb fájdalom szülöttje –, amelyről senki sem tud? Sírni is csak úgy lehet igazán, szívből jövő keserűséggel, ha tanúja van könnyeinknek; a magányos ember hamarabb belefárad.

105. oldal

+
>!
psn

Mindegy, teljesen mindegy, hogy miről beszélnek, a szavak most csak arra valók, hogy körültopogják a váratlanul rájuk szakadt boldogságot.

+
>!
BZsofi +SP

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Andrásból mindig valahonnan mélyről indul el a mosoly, s lassan áradva tör utat, hogy végül kikössön a szája szegletében.

188. oldal

3 hozzászólás
+
>!
Dorabella

Hányszor mondták neki, hogy „majd visszasírod te még az iskolát! Addig van jó dolgod, amíg tanulsz!” Nem, nem a tanulást sírta vissza. Az odatartozását. Azóta csak teng-leng. Úgy él, mint egy vasúti váróteremben, ahol minden csak átmeneti, még a várakozás is. Az egyetemet várta.

3. fejezet

+
>!
Róka

A beszélgetés, mint egy sebzett madár, a földön verdes, elnehezülten.

15. fejezet

+
>!
Dorabella

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

– Úúgy szeretnék palacsintát enni – mondta Ágnes. – Diósat… Rendelj egyet, jó?
– Te nyavalyás – adta meg magát András, és arcán szétterült a mosoly. – Neked se lesz sose TV-d, mindent megeszel. Két adag diós palacsintát kérek.

1 hozzászólás
+
>!
Vic12

S dr. Telbisz Gábor egyszer látott, komoly arca most már végképp beköltözött Burián Ágnes szívébe, ahol minden tárgyát vesztett, rajongó érzelem készen állott fogadtatására.

10. fejezet


Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el