Rómeó, ​Júlia és a sötétség 47 csillagozás

Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

A cseh szerző regénye vallomás az elvadult világ farkastörvényei közepette továbbélő emberségről, szeretetről, önfeláldozásról, a tiszta, gyöngéd érzésekről. A megejtő szépségű szerelmi történet a németek megszállta Prágában játszódik, szereplői Pavel, az érettségiző cseh diák és Eszter, az üldözött zsidó lány.

Eredeti cím: Romeo, Julie a tma

Eredeti megjelenés éve: 1958

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa · A győzelem könyvtára · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Madách, Bratislava, 1986
154 oldal · ISBN: 9630737448 · Fordította: Zádor Margit
>!
Európa, Budapest, 1982
360 oldal · Fordította: F. Solti Erzsébet, Zádor Margit, Frank László
>!
Európa, Budapest, 1975
156 oldal · ISBN: 9630701928 · Fordította: Zádor Margit

5 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

mandris>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Ez a könyv nálam olyan 75%-os eredményt ért el.* Vagyis nem rossz könyv ez, csak épp nem is kiemelkedő. Holokauszt és csehek a második világháborúban témában is olvastam már sokkal jobbat. Ráadásul szegény Otčenášeknek olyan írókkal kell versenyeznie, mint Hrabal vagy Kundera. Úgyhogy ezek után, főleg, ha egy jó kezdés után válik a történet kissé sablonossá, hiába jött bele a könyv második felére ismét az írásba. De az is igaz, hogy a könyv vége felé mintha ismét magára talált volna a szerző, és felhozta a regényt a „viszonylag emlékezetes” szintre. Voltak jó pillanatai, és nem elpocsékolt idő**, amit az ember ráfordít, de nem egy igazán maradandó élmény.

* A 4 csillagot a kerekítés szabályainak köszönheti.
** Meg nem is sok idő.

Anó P>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Szívfájdító történet egy elállatiasodott korból.
Rövid, szaggatott mondatok, máskor Költő szépségű vagy éppen elkeseredett, zilált sorok. Két fiatal szerelme, akik boldogok lehettek volna, ha boldogabb időkben születnek.
Szétzilálódott családok élete. Eszter elveszti szüleit, szinte élete utolsó percéig hozzájuk vágyik vissza.
Szerettem Pávelt, Esztert még jobban.
Örülök, hogy beiktattam ezt a könyvet az olvasmányaim közé, bár előzőleg nem állt szándékomban.

chhaya>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Vegyes érzésekkel olvastam. A cselekmény nem túl sok, de minden benne van, ami a korszak hiteles ábrázolásához kell – ahogy Pavel elbújtatja Eszert, lassan megismerik egymást és egymásba szeretnek, mint Rómeó és Júlia, pedig minden ellenük szól… Pavel bizonytalansága és kényszerű titkolózása a szülők és a világ előtt… A folyamatos éhség, mert nincs honnan elég ennivalót szerezni… De a leghangsúlyosabb a csontig hatoló félelem: a lebukástól, a besúgóktól, a náciktól, a haláltól. Igazán nyomasztó. Szóval tényleg, minden benne van. Mégis olyan semmilyennek éreztem, és nem tudnám megmondani, hogy miért.

regulat>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Valami nagyon zavar ebben a könyvben. Már attól függetlenül, hogy Pável és Eszter szerelme tényleg megható tragikus történet. Nem az irodalmi értékével van bajom, hanem azzal, hogy ez tényleg szerelem?
Vagy csak a kamaszos átgondolatlanság, amit a történelem szörnyűsége tett széppé, hősiessé, önfeláldozóvá.
Egy biztos, Pável apja a nagyszerű kisember aki miatt minden „Pávelt” csak irigyelni lehet. Ebben a regényben ő az, akit a szeretet képessé tesz arra, hogy átlépje a saját árnyékát.

>!
Európa, Budapest, 1970
126 oldal · puhatáblás · Fordította: Zádor Margit
3 hozzászólás
ppeva P>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Az Anna Frank naplója jutott eszembe olvasás közben. Nem olyan, nem hasonlít, csak emlékeztet.
Abban is más volt számomra, hogy azt nagyon fiatalon olvastam. Most a másik oldalon találtam magam: mit tennék, mit szólnék, hogyan fogadnám, ha a gyerekeink vállalnának halálos veszélyt a tisztesség, emberség, segítség nevében.

leyla>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Tíz éve is van, talán több is, hogy olvastam. és nagyon tetszett.
konkrétan eredeti nyelven olvastam :)

Astrd>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Hú! Mit ne mondjak, rendesen ledöbbentett. Nem vártam sokat a könyvtől, szóval hatalmas pozitív csalódás volt. Gyönyörű leírások, a hétköznapból kiragadott szereplők hőssé váltak a szememben. Számomra ez volt az igazi Rómeó és Júlia és akár meg is vethetnek a kijelentésem miatt. Nagyszerű olvasmány, ittam a sorait, mindig került bele izgalom, amiért csak fájó szívvel tudtam letenni. Legszívesebben egyben olvastam volna végig. Erre a könyvre teljesen igaz az, hogy ne a borítójáról ítéld meg. Számomra ez egy csoda volt. Rengeteg kérdést vetett fel, a vége pedig eléggé függőben maradt, mégsem tudom azt mondani, hogy ettől kevésbé lenne jó. Imádtam!

Brigii_Posa>!
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség

Annyira szép. Annyira gyönyörű. Szétmarcangolta a szívem, összeroppantotta a mellkasom, miután felébresztette bennem a remény aprócska sugarát és megmosolyogtatott azzal a naiv, mégis halálosan komoly szerelemmel.
Egyszerűen megbabonázott Pavel és Eszter kapcsolata, az a határtalan gyengédség, ami egyszerre volt gyermekded és olyan felnőttes, amit talán a mostani 18 évesek – én se – elképzelni sem tudnak.
Talán csak a végébe tudnék belekötni; sajnálom, hogy nem kaptam konkrétabb feleletet a kérdéseimre a végkifejletet illetően –, bár mire való a fantázia? –, de talán jobb is. Lehet nem bírta volna el a szívem.


Népszerű idézetek

Algernon P>!

Az öreg házak olyanok, mint az öreg emberek: tele vannak emlékekkel.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: emlék · öregség
Algernon P>!

… Mert ő már sehova és senkihez nem tartozik. Csak hozzám.
Meg a sötétséghez.

5. fejezet

ppeva P>!

Indulás előtt eszébe jutott, hogy nemcsak kenyérrel él az ember. A lánynak olvasnia kell, ha nem akar megtébolyodni az unalomtól meg a gondolataitól. Vajon min gondolkodik azokon a végtelenül hosszú órákon át, amikor nem lehet mellette? Hol kószál képzeletben? Olvasnia kell, a könyv mellett leveti sorsát, és a másokéba rejtőzik. A Jean-Christophe-ot választotta, amelyet épp most fejezett be, de azért hozzátette a Švejk-et is. Nevetnie kell. Nevetnie!

45. oldal

bagolyfiók>!

Bőbeszédű, mint minden nő, gondolta magában. De örült, hogy éppen olyan, mint amilyen: élénk, féktelen, csupa meglepő, sziporkázó ötlet, kotnyeles kíváncsiság, csapongó fantázia; és a hangulatai, érzései oly gyorsan változnak, a gondolatai oly sebesen száguldanak, hogy ő néha alig győzi követni.

297. oldal (Európa, 1982)

Flór>!

Minden szerelemnek megvan a maga története. Még ha egészen rövid is. Ha dióhéjban is. Minden szerelemnek van kezdeti és érett korszaka. Vannak napfényes csúcsai és meredek szakaszai. Esős és havas napjai.

275. oldal

bagolyfiók>!

De ez mind a múlté már. Felnőtt lettél, magáznak, a megpuhult foci reménytelenül elgurult valami sötét sarokba, és ki tudja, gyártanak-e még egyáltalán nyalókát.

260. oldal (Európa, 1982)

bagolyfiók>!

– Apa azt mondja, hogy csak a kövek nem félnek. Mert nem élnek.

271. oldal (Európa, 1982)

chhaya>!

Ha leszámítjuk a holnapot, mindazt, ami a városban, az országban, a világban történik, akkor talán minden rendben van.

15. oldal (Európa, 1975)

bagolyfiók>!

Az ember tizennyolc éves, borzasztóan akar valamit, és még nem is tudja, mit, csak valami nagy akarás és szomjúság van a testében, nehezen meghatározható sajgó vágyakozás, de olyan erős, hogy szinte fáj.

243. oldal (Európa, 1982)

Brigii_Posa>!

Nyilván megőrültünk, gondolta, de lélegezz, Eszter, kérlek, lélegezz ezen a világon, és sohase hagyd abba, lélegezz, még ha csupán nekem lélegzenél is!


Hasonló könyvek címkék alapján

Kristin Hannah: Fülemüle
Ellie Midwood: A lelkem Auschwitzban maradt
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Ruth Druart: Míg Párizs aludt
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló
Theresa Révay: Párizs fehér fényei
Colin Falconer: Szabadság, szerelem, Levine