Leviathan ​Wakes (The Expanse 1.) 38 csillagozás

James S. A. Corey: Leviathan Wakes James S. A. Corey: Leviathan Wakes James S. A. Corey: Leviathan Wakes James S. A. Corey: Leviathan Wakes James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Humanity has colonized the planets – interstellar travel is still beyond our reach, but the solar system has become a dense network of colonies. But there are tensions – the mineral-rich outer planets resent their dependence on Earth and Mars and the political and military clout they wield over the Belt and beyond.Now, when Captain Jim Holden's ice miner stumbles across a derelict, abandoned ship, he uncovers a secret that threatens to throw the entire system into war. Attacked by a stealth ship belonging to the Mars fleet, Holden must find a way to uncover the motives behind the attack, stop a war and find the truth behind a vast conspiracy that threatens the entire human race.

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Orbit, London, 2021
562 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780316333429
>!
ASIN: B00QUDRZJK · Felolvasta: Jefferson Mays
>!
ASIN: B00P9W7LQA · Felolvasta: Jefferson Mays

5 további kiadás


Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Noro P>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

A szerzők valószínűleg sok űroperát átlapoztak és kijegyzeteltek, tisztában vannak vele, hogy mivel foglalkoznak a kortárs nagyok, de csak ritkán sikerült hangulattal és tartalommal megtölteniük ezeket az elemeket.
Például: nyilvánvalóan törekedtek a fizikai realizmusra, de inkább amolyan házi feladatként fogták fel a dolgot ahelyett, hogy igazán élvezték volna, mint Walter J. Williams. Tárgyilagosan felsorolták az űrutazás számos spártai vonását (az én kedvencem a nagy sajtínség története), de nem aknázták ki a benne rejlő brutalitást, mint C.J. Cherryh. Felvázoltak egy összetett világot, de én mégis Peter Hamilton világait láttam magam előtt, mert azok tízszer emlékezetesebbek. Kozmikus Rejtélyek? Alastair Reynolds. Élő, kidolgozott karakterek, akiket akkor sem keverek össze, ha nincs a címben felírva a nevük? Dan Simmons. Bármilyen szempontot is veszek elő, a regény a második vonalba csúszik.
(Na és a multicégek, mint minden gonosz forrása? Erről a Gibson-utánzó megélhetési cyberpunk írók már az ezredfordulóra lenyúzták a huszadik bőrt is…)
Ami menti a könyvet, az maga a történet. Az egymásba ékelődő összeesküvések jól sikerültek, és ha máshol nem is, az űrcsatában csak sikerült elkapniuk azt a hangulatot, amit egy ilyen könyvtől elvárok. (Elkapták, mint a Thoth űrvédelem a kávéfőzőt :D)

Van egy párbeszéd a könyvben, amivel az írók akaratlanul is hazabeszéltek: mert ez bizony kissé ügyetlen próbálkozás volt, de végül is elsőnek elmegy.
“What kind of half-assed apocalypse are they running down there?”
“Give ’em a break. It’s their first.”

Ngie>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Nem tudom, tudom-e értékelni a könyvet a sorozatélménytől függetlenül, mert eleve azzal érkeztem meg az olvasásba, hogy én IMÁDOM a sorozatot. Az első évadat lényegében 24 óra alatt bingeltem, és az egyik kedvenc sci-fi sorozatom. A könyv rettentő sorozathű – vagyis fordítva, tehát szinte adott volt, hogy imádni fogom, és imádtam is. Sajnos emiatt az olvasásom egyik fókuszában az állt, hogy na, mi más, mint a sorozatban. Ez megint kevésbé szól a könyvről, inkább a saját élményeimről. Nehéz ügy, hol kezdjem?

Nagyon sok mindent jól csinál ez a könyv. Én jobban preferálom az in medias res kezdéseket, és ha nincs a felvezetés túlhúzva, és itt bizony nincsen. Hamar bejön a bonyodalom, és onnantól kezdve ez egy brutál cselekménydús, pörgős regény. Még jobban pörgeti az egészet az, hogy a két szál rengetegszer cliffhangerekkel követi egymást, így mindig megvan a késztetés benned, hogy na még egy fejezetet, légyszi. Szerintem jó a világépítése, és izgalmas a világa is, bár itt lényegesen szűkebb értelemben kezdjük megismerni, mint a sorozatban. Végig Holden és Miller szemén át látjuk az eseményeket, ami nem feltétlen baj, de emiatt is kevés szerintem a világépítés még itt. Én szeretem ennek a két karakternek a dinamikáját, Holden, aki a Földre születik, de a csillagok közt él, Miller, aki már az űrben születik, de az élete nagy részét Ceres állomáson éli, és bár ez a csillagok között van, sokszor ő a földhöz ragadtabb karakter. Bírtam nagyon, ahogy találkozik a két történetszál, és hogy mennyire egybefonódik tényleg ez a két karakter, miközben egy térben mégis kevés időt töltenek egymással. Miller karaktere végtelenül izgalmas, főleg azt szeretem benne, hogy spoiler És istenem, zseniális volt a színész is, aki játszotta őt. Nem tudok letérni erről egyszerűen, együtt lélegzem a sorozatot a könyvvel. Még elfelejtettem kiemelni, hogy Miller szála lényegében egy krimis nyomozás, Holdené meg inkább egy tipik űropera heist. Érdekesen vegyül a kettő, szerintem működik.

Na, de tudjátok, mit nem tudnak írni James S. A. Corey-ék? Férfi – nő „romantikus” szálakat, TE ATYA VILÁG, valaki aktívan takarja el a szemem. Holden az elején gyakorlatilag odáig van a csajért a Canterburyn, akivel csak összejárnak, és ki akarja szinte könyörögni, hogy járjanak. Nincs ezzel semmi gond, de aztán spoiler Ennek fényében csodálom, hogy a Miller szálon a Julies történet olyan, amilyen, mert annak annyira jó az alapja, a felvezetése, íve, mindene. De legalább poénkodni jót poénkodtak ebéd közben, spoiler. Legalább ennyi.

Most látom fél szemmel ezt a zombi címkét a könyvön, anyám, miért is van rajta. Mármint, értem, de jézi nem. Ott van ez az egész spoiler szál, haha a „zombis”, imádom a fordulatait, de megint az a bajom vele, nem tudom lehúzni a sorozatról. Tudtam, hogy mi lesz, így a fordulatokon már nem lepődtem meg. Azt tudom, hogy a könyv végi tetőpont, ami igazából a második évad vége volt, az egyik legkedvesebb jelenetem, majdnem el is bőgtem magam rajta. spoiler

Áh igen, roppant összeszedett spoiler értékelésem végén még annyit tennék hozzá, hogy szerintem kezdő sci-fi olvasók is próbálkozhatnak ezzel a könyvvel. Nagyon ritkán vannak hosszú, világleíró részek, inkább karakterfókusz van mellette, mint hard sci-fi fókusz. Kedvcsinálónak meg ajánló a sorozat előzetesét, asszem.

A_Nagy_Levin P>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Ezt elizgulták.
Nem is úgy, hogy az ember valami nagyon nagyot szeretne, és a végén annyira erőlködik, hogy az eredmény nevetséges lesz. Inkább úgy, hogy „ismerjük, mi kell a népnek” dölyfösnek, vagy távolságtartónak értékelhető hozzáállásával nekilátnak összerakni a paneleket, megcsinálják a plot matekját, és amikor útjára engedik, az egész repül-repül, aztán a táv kétharmadánál lezuhan.
A kevesebb több lett volna – nem kell nekem ennyi csavar, ennyi majdnem halál, ennyi minden. Miller elméjének megbomlása egészen a végéig jó lett volna. spoiler. Holden viselkedésére sehol nem kapunk magyarázatot. És van benne egy-két olyan deus ex machina (pardon the pun!) spoiler, ami számomra csökkenti a szórakozást.
Véleményem szerint a szerzőpáros nehezen mozgatja a szereplőket, meglehet, túl sok van belőlük spoiler
A panelek összerakása önmagában még nem szül jó könyvet. Ahhoz kell valami más is, valami egyedi. Ez a szöveg pedig csak egy kalandregény akart lenni. Nekem ezt a vállalását sem sikerült teljesítenie maradéktalanul. Pedig Abraham teljesen egyedi és jól működő világot épített fel az első fantasy tetralógiájában.

Anna_I>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Már egészen az elejétől be tudott rántani a könyv, szinte végig pörgős és izgalmas. Le tudott kötni, érdekelt, mi fog történni a szereplőkkel, hogyan oldják meg a problémát. Emellett szerintem elgondolkodtató kérdéseket is felvet például az információhoz való jogról, autonómiáról, vagy giga vállalatok szerepéről és felelősségéről, és mint sok más sci-finek, ennek a könyvnek is témája a kolonizáció, bár nem jelenik meg hangsúlyosan.

Viszont a karakterekhez nem igazán tudtam kötődni: Holden és Miller is nagyon tipikus férfi főszereplő, nem igazán hoztak újat ilyen szempontból – bár az jó volt szerintem, hogy a narratíva egyikükről se mondja ki, hogy hősök, hanem már-már belecsúsznak a morálisan szürke kategóriába. Nagyon hiányzott emellett több női karakter. Az egész könyv mondhatni túl maszkulin, több zavaróan szexista megfogalmazással: indokolatlanul sokszor merültek fel a prostituáltak, anélkül, hogy bármit hozzáadtak volna ezzel a szerzők a történethez, de a legrosszabb az volt, amikor csak valami rossz hasonlat részeként jelent meg: The moon itself – Phoebe – filled the frame, turning slowly to show all sides like a prostitute at a cheap brothel.

Folytatni fogom a sorozatot, mert van annyira jó kezdő kötet, hogy érdekeljen, hogyan alakul a történet, de nagyon remélem, hogy a szereplők kicsit színesebbé válnak gender vagy akár szexuális orientáció szempontjából, mert szerintem nem félnek a szerzők eltérni a megszokottól – lásd Holden 8 szülője.

sempiternalsoul>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Nem értek egyet a negatív értékelésekkel, nekem nagyon tetszett. Miután végignéztem a sorozat első négy évadát, már biztos voltam benne, hogy a könyvsorozatot is el kell olvasnom, mert nagyon megszerettem ezt a világot, és magába szippantott a történet. Az első regény sokkal pörgősebb, mint az első két évad – nem mondanám feltétlenül, hogy jobban tetszett, mint a sorozat, inkább közelebb áll a szívemhez. Két teljesen eltérő platformról beszélünk, mindkettő (számomra) hibátlan a maga nemében.

Külön pirospont azért, amiért Holden karakterét itt végre értettem: sokkal tisztábban látszódtak a motivációi, és nem haragudtam rá a hibái miatt, mert a saját szemszögéből minden érthető volt. Millerbe és Amosba pedig még mindig szerelmes vagyok.

Kíváncsian várom a folytatást (azaz inkább a folytatás vár engem a könyvespolcomon), de nekem ez eddig nagy szerelem.

gidabetti>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

A sci-fi mint műfaj meglehetősen távol áll tőlem, most is csak hosszas unszolásnak engedve álltam neki ennek a könyvnek. Nem lett a kedvencem, de még az is lehet, hogy előbb-utóbb elolvasom a sorozat többi részét is. A nyelvezete, főleg a tudományos-fantasztikus zsargon miatt igencsak próbára tett, és a főhősök karakterének kidolgozottságával sem voltam maradéktalanul elégedett, de összességében egy izgalmas történetet kaptam egy jól felépített, realisztikus – már amennyire egy sci-fitől telik – világban.

budaijoci>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Ennyire pörgős regény talán még nem is olvastam. Hihetetlenül akció dús, de közben nagyon jól átgondolt és egyáltalán nem hatásvadász, űropera a Naprendszerben. Mindemellett a két főszereplő Holden és Miller, baromi jól kitalált figurák, a kettejük világnézete különböző és ez adja meg a regény sava borsát.
Egyszerűen baromi jó ez a regény. Idén az eddig legjobb könyv amit olvastam. Azonnal kell a folytatás :)

foobar>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

A legjobb sci-fi amit valaha olvastam. Élethű karakterek, lebilincselő történet és még a fizika is reális (már amennyire annak kell lennie). Mindenkinek ajánlom!

AOD>!
James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Abszolút megérdemli az 5 csillagot, rég nem olvastam ilyen jó könyvet! Izgalmas volt, könnyen olvasható, ami idegen nyelvű regénynél előnyös és teljesen meg tudtam szeretni a szereplőket (Holden egész legénységét és Millert, sőt általa Julie-t is). Holden és Miller két külön világot képviselnek, de mindkettejüket teljesen meg lehet érteni, hogy mit miért tesznek és gondolnak.
A felvázolt világ hihető jövőt mutat, talán egyszer tényleg meghódítja az emberiség a környező égitesteket, bár az idegen életformákkal való találkozásnak remélhetőleg szebb története lesz.
Alig várom hogy megkaparintsam a többi kötetet! És természetesen a filmsorozat folytatására is nagyon kíváncsi vagyok.


Népszerű idézetek

infinitedreams IP>!

“Tell you what, though. When it does come down, I need to make a stop up toward the core. There was this one guy back when I was rape squad we could never quite nail.”
“Why wait?” Miller asked. “We could go up, put a bullet in him, be back by lunch.”
“Yeah, but you know how it is,” she said. “Trying to stay professional. Anyway, if we did that, we’d have to investigate it, and there’s no room on the board.”

infinitedreams IP>!

Naomi slumped down with a noisy, extended exhale.
“See, this is why I can’t ever be in command,” she said.
“Don’t like making tough calls with incomplete information?”
“More I’m not suicidally irresponsible,” she replied, and began slowly reassembling the transponder housing.

infinitedreams IP>!

“Whadja think?” Naomi asked, waving at the bartender for another.
“It was terrible,” Holden replied.
“No, really.”
“It was truly one of the most awful renditions of one of the most awful songs I’ve ever heard.”
Naomi shook her head, blowing an exasperated raspberry at him. Her dark hair fell across her face and, when the bartender brought her a second brightly colored martini, foiled all her attempts at drinking. She finally grabbed her hair and held it above her head in a clump while she drank.
“You don’t get it,” she said. “It’s supposed to be awful. That’s the point.”
“Then it was the best version of that song I’ve ever heard,” Holden said.
“Damn straight.”

infinitedreams IP>!

The ancient, animal story, the same whether it was on a spinning rock surrounded by hard vacuum or the stamp-sized chimpanzee preserves on Earth. Even in the Belt, youth brought invulnerability, immortality, the unshakable conviction that for you, things would be different. The laws of physics would cut you a break, the missiles would never hit, the air would never hiss out into nothing. Maybe for other people—the patched-together fighting ships of the OPA, the water haulers, the Martian gunships, the Scopuli, the Canterbury, the Donnager, the hundred other ships that had died in small actions since the system had turned itself into a battlefield—but not you. And when youth was lucky enough to survive its optimism, all Miller had left was a little fear, a little envy, and the overwhelming sense of life’s fragility.

infinitedreams IP>!

Now that events had thrown him out, everything had an odd floating feeling. Like the gap between getting hit and feeling the pain.

infinitedreams IP>!

"My proselytizing days are long behind me.”
“I didn’t think those ever ended,” Miller said.
“They don’t. Not officially. But after a few decades, you come to a place where you realize that there’s really no difference between trying and not trying. I still travel. I still talk to people. Sometimes we talk about Jesus Christ. Sometimes we talk about cooking. If someone is ready to accept Christ, it doesn’t take much effort on my part to help them. If they aren’t, no amount of hectoring them does any good. So why try?”

infinitedreams IP>!

Maybe it was a cumulative process, like smoking cigarettes. One didn’t do much. Five didn’t do much more. Every emotion he’d shut down, every human contact he’d spurned, every love and friendship and moment of compassion from which he’d turned had taken him a degree away from himself. Until now, he’d been able to kill men with impunity. To face his impending death with a denial that let him make plans and take action.

AOD>!

The OPA man, Anderson Dawes, was sitting on a cloth folding chair outside Miller's hole, reding a book. It was a real book – onionskin pages bound in what have been actual leather. Miller had seen pictures of them before; the idea of that much weight for a single megabyte of data struck him as decadent.

150. oldal


A sorozat következő kötete

The Expanse sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Keith R. A. DeCandido: Alien: Isolation (angol)
Tom Sweterlitsch: The Gone World
Guillermo del Toro – Chuck Hogan: The Strain
Justin Cronin: The Passage
Michael Crichton: The Lost World
Peter Clines: 14 (angol)
M. R. Carey: The Girl With All the Gifts
Stephen King: Under the Dome
Blake Crouch: Dark Matter
Tamsyn Muir: Harrow the Ninth