!

A postás mindig kétszer csenget 153 csillagozás

James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
1 2 3
Régikönyvek.hu 420 Ft-tól
Könyvtár

– Azt hiszem, ők azok. Hárman vannak. – Hozd ide őket! Cora a szoknyája övébe dugta a pisztolyt, úgyhogy nem lehetett észrevenni, és kiment. Egy perc múlva zuhanást hallottam. Az egyik pasas volt. Felemelt kézzel lépkedtek hátrafelé Cora pisztolya előtt, és az egyikük elvágódott a küszöbön. Kinyitottam a fészer ajtajaát. – Parancsoljanak, uraim. Bejöttek. A kezük még fenn volt. Cora átadta a pisztolyt. – Mindnek volt revolvere. Az étteremben hagytam őket. – Menj inkább értük, Cora. Hátha még többen jönnek."

Eredeti mű: James M. Cain: The Postman Always Rings Twice

Eredeti megjelenés éve: 1934

>!
Európa, Budapest, 2007
152 oldal · ISBN: 9789630782708 · Fordította: Uram Tamás
>!
Montázs, Budapest, 1991
116 oldal · ISBN: 9637821015 · Fordította: Kovács György
>!
Európa, Budapest, 1982
122 oldal · ISBN: 9630731363 · Fordította: Kovács György

2 további kiadás


Enciklopédia 3


Hirdetés

Kedvencelte 9

Most olvassa 4

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná

>!
200 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
ficka könyve James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
>!
600 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
kozmopilota könyve James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
>!
300 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
KoF könyve James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Kiemelt értékelések

+
>!
tundi28
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

A film és a könyv is kimaradt eddig az életemből, nem tudtam hogy miről fog szólni – és azt kell mondjam, elérte nálam a kívánt hatást: a végén megdöbbentem, erre nem – vagyis inkább nem erre – számítottam. Rövid kis könyv, könnyen és gyorsan olvasható, talán ezért is olyan hatásosak a záró jelenetek, mert nincs sok idő feldolgozni az egymást gyors ütemben követő eseményeket. Mindenkinek csak ajánlani tudom, lehet hogy egyszer megnézem a filmet is, kíváncsivá tett a könyv.

3 hozzászólás
+
>!
Hatodik_Alabardos 
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Szenvedélyes történet a szenvedélyről.
Igazából annyit tudtam az egészről, hogy Nicholson lesöpri az asztalt és felcsapja rá Jessica Langet…
Valahogy ennél több nincs meg. Kimaradt a film, kimaradt a regény.
Azt tudtam, hogy erotikus, és vagy krimi, vagy thriller, vagy egyik sem, csak azt kéne róla hinni… így olvasva még csak noire sem.

Szenvedély, szenvedély… szenvedély.

Koránt sem vagyok benne biztos, hogy szeretném ezt, ilyen formában megélni.
De az biztos, hogy lebilincselő.

>!
Magvető, Budapest, 1957
158 oldal · puhatáblás · Fordította: Kovács György
+
>!
Stone
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Nálam a postás nemhogy kétszer, egyszer sem csenget. A halál már párszor kopogtatott, de még nem bírt elkapni. Frank-et, és Nick-et viszont sikerült neki. Emlékszem, hogy akárhányszor leadták a filmet, a Nicholson-osat, sosem nézhettem meg, még az elejét sem! Azóta sem láttam, de ezt rövidesen pótlom. Nagyon tetszik az írásmód, velős, semmi cicoma és 36-ban így leírni bizonyos dolgokat egészen biztos, hogy arculcsapás volt a prűd ámerikai társzardalomnak. Ez egy krimi, amiből megkapunk egy szelet rétegámerikát, a nihilizmusból kitörni vágyót és a csavargás szerelmesét, aki a végére csak rádöbben valamire, mert találkozott a nagybetűs, pofoncsapós érzelemmel. Még a szagokat is lehet érezni, olyan jól tudja szemléltetni a szűkszavúsága ellenére a környezetet. Szerintem ma is így élünk, ilyenek vagyunk, gyarló kis férgek, akik tekergőznek a napfény alatt.

1 hozzászólás
+
>!
Bélabá P
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Maradjunk annyiban, hogy nem volt egy pozitív példázatú történet… Elég jól megírta Cain mintha film pergett volna előttem végig. Láttam a kockákat, pedig magát a filmet nem néztem meg eddig. Ezután sem fogom, nem tetszett ez a bűnt felsorakoztató sztori.
Olvasva nem rossz, a film nem hiányzik.

+
>!
Frank_Spielmann IMP
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Odabasz.

Nem tudom, miért gondolják, hogy ez krimi, mikor nem az. A krimi arról szól, hogy van egy bűncselekmény (crime), és azt földerítik. Ezt persze lehet Columbósan is, hogy mi már előre tudjuk, ki volt az (lásd: Bűn és bűnhődés), de a lényeg maga a nyomozás. Hát itt nem ez a lényeg. Szerintem ez a könyv a szerelemről szól. Nem akarom lelőni a poént, de annyit mondok, akármilyen gyors tempójú könyv is volt ez, én az utolsó fejezet elé raktam volna két üres oldalt, hatásszünetként.

Mert minden könyvnek megvan a ritmusa. Én nem hiszek abban, hogy minden könyvet lassan, elmélyülve kéne olvasni. Hülyeség. Ha egy könyv arra késztet, hogy megálljak és elgondolkozzak rajta, isten a tanúm, megteszem. De nem fogom félbeszakítani az olvasást csupán azért, mert mások szerint csak lassan érdemes olvasni. Ezt a könyvet például gyorsan kell. Adja magát: 150 oldal, tele pörgős párbeszédekkel. Ha ezt lassan olvasod, elvész a lényeg, nem fog odabaszni, vagy legalábbis nem úgy. Vannak persze lassú tempójú könyvek, de ezek nem feltétlenül a leghosszabbak (bár a Háború és békét én a nagyon lassú könyvek közé sorolom), például a Karamazov testvérek, akármennyire is majd' 1000 oldal, hihetetlen tempót diktál, szinte lehetetlen megállni olvasás közben. Viszont ez nem jelenti azt, hogy jobb lenne a gyors tempó a lassúnál, mert ez hülyeség, kérem. Há' nem? Há' de! Mert attól, hogy a Beethoven egyik Vivacéja marha gyors, még nem lesz kevesebb vagy több az értéke, mint egy Largónak, ami meg egy temetési menet lassúságával megy előre. nem igaz? Az viszont biztos, hogy az ember fiatalon nehezebben olvassa a lassú könyveket, mint a gyorsakat. Ezért kell sokáig élni.

4 hozzászólás
+
>!
fülcimpa
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Én mondom nektek, ez egy hihetetlenül perverz történet. A betegesség végig lengi, ott lebeg fölötte és benne. Folyamatosan.
Csavarosan megírt, hiába agyalsz rajta mi lehet ez és ezután, kapsz egy jó nagy oldalba vágást jobbról. Aztán balról. A végén pedig bele a képedbe! Oda. És a szívedbe is… Egy ütést. Ami nagyon fáj. Aztán persze kérdezheted, miért így kellett történnie?
Ugyan, hiszen tudhatnád, a bűnösök mindig megkapják. Azt.
De lehetnének kivételek. Többen.
Mindegy, ez már itt így történt.

2 hozzászólás
+
>!
Corvus_CoRex
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Na ez tetszett. Rövid volt, szórakoztató, úgy értem nem álmosodtam el tőle és pont olyan vége lett, amit korrektnek tartok, mert c'est la vie… D:
Viszont a címet nem tudom hová tenni. D: Én eddig azt hittem egy postásról szól, akivel csalja a férjét a feleség és az a jel, hogy kétszer csenget… XD
Amúgy nekem mindig úgy rémlett hogy az a betört ajtón bekukucskálós Jack Nicholson kép ebből a filmből van, de most, hogy olvastam, már sikerül majd megjegyeznem, hogy nem. :D

2 hozzászólás
+
>!
kvzs P
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Feszes és kemény ez a könyv, mint egy hirtelen jött pofon.
Pillanatképek arról, hogy nem minden véletlen találkozás szerencsés, hogy az ember nem tudja megtagadni a lényegét, hogy néha csak meg kell elégednünk azzal amink van és hogy a legtökéletesebb tervbe is csúszhat hiba.

+
>!
robinson P
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Volt szerencsém előbb látni a filmet, még új korában, feliratozva, a Nicholson-Lange párossal. Zseniális volt… Nekem nem volt túlkoros egyik szereplő sem, sőt… az örök csavargó, megállapodni nem tudó, nem akaró fazont hozta benne, szerintem. Aki akár negyvenévesen is olyan bohém, könnyed, laza, mint huszonévesen. Az örök szabadság vágy, a szerelem, ami édesíti az életet. Lang pedig a kalandra, izgalomra kapható, picit unatkozó, fiatal feleség. Klassz páros! A könyvben kevesebb az erotika, illetve a film többet, jobban mutat. Nagyon tetszett, kedvenc ez is. Szeretem az olyan filmeket, amikre huszon év után is pontosan emlékszem… Az tuti adott valamit. A könyv is.

+
>!
almamag
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Aha! Jól sejtettem én azt, hogy nem csak filmben kedvelem a noirt! Nem állíthatom, hogy ez volt életem legjobb krimije, de határozottan tetszett. Olyan szavak jutottak eszembe olvasás közben, hogy nyers, meg szikár, márpedig szeretem az ilyet (is). Amúgy egy délután alatt simán kiolvasható, és kimondottan passzol az odakint – meg a lakásban bent – tomboló pokoli hőséghez. Teszteltem :P

Ugyanakkor. Egyvalami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Kérem, hogy bárki, aki képes meggyőző érvekkel előállni az ügyben, magyarázza már el nekem, hogy egy 2007-ben kiadott, vadiúj fordításban hogy fordulhat elő olyan, hogy bekulcsolják és kikulcsolják az ajtót? He? Még viccnek is rossz.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
Frank_Spielmann IMP

– Hű, de nehéz dolga van egy jól nevelt lánynak, ha nemet akar mondani magának.
– Hát ha olyan nehezére esik, akkor ne mondja.

13. oldal

+
>!
zsofigirl

Összeroskadtunk annyi szeretet súlya alatt. Olyan ez, mint egy repülőgép motorja – felrepíti az embert a magasba, az égbe, a hegy tetejére. De ha ugyanazt a motort egy vén Fordba szerelik, azt összetöri. Ilyen kimustrált Fordok vagyunk mi, Frank. Isten nevet rajtunk.

90. oldal

1 hozzászólás
+
>!
zsofigirl

Szeretlek, de félek tőled. És ha valaki fél attól, akit szeret, akkor meggyűlöli.

113. oldal

1 hozzászólás
+
>!
Frank_Spielmann IMP

Imádom a macskákat. Mindig mesterkednek valamiben.

4. oldal

Kapcsolódó szócikkek: macska
6 hozzászólás
+++
>!
félóra

– Te meg én meg az országút, Cora.
– Te meg én meg az országút.
– Két csavargó.
– Két rongyos cigány, két szerelmes.
– Ez az. Két szerelmes.

31. oldal

+
>!
Hatodik_Alabardos 

A fene ezt a tudatalattit! Nem hiszek benne. Biztos valami finesz, amivel a bírót akarják szédíteni. Az ember tudja, hogy mit akar, mit nem.

158. oldal (Magvető, 1957)

+
>!
Stone

Úgy viselkedett, mint a digó drogériás. Amint megszerzi a piros pecsétes papírt, hogy ő gyógyszerész, a digó szürke öltönyt húz, fekete szegélyvarrott mellénnyel, és annyira fontos ember lesz, hogy nem ér rá porokat kikeverni, de még a csokis jégkásához se nyúl többé.

45. oldal

10 hozzászólás
+

Hasonló könyvek címkék alapján

James Ellroy: Szigorúan bizalmas
James Ellroy: Perfidia (angol)
Raymond Chandler: Farewell My Lovely
Mickey Spillane: Én, a bíró
Kondor Vilmos: Budapest noir
Vilmos Kondor: Budapest Noir
Cornell Woolrich: The Black Angel
Guillermo Orsi: Szent Város
Michael Chabon: The Yiddish Policemen's Union
Fulvio Ervas: Si fa presto a dire Adriatico