Sötét nagyúr 85% 22 csillagozás ↑ 6%

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

– Már láttam ezt… – dörmögte, elsősorban saját magának. – Látomásom volt.
Vader közelebb lépett, hogy hallja az erőtlenül szóló szavakat, és megjegyezte:
– A halálodat, igaz?
– Egy csillagként fénylő robbanást – folytatta Shryne. – Egy erdővel borított világot, rettenthetetlen védőket, menekülő hajókat, és… téged is láttalak, Vader. Valahogyan te voltál a kellős közepén az egésznek…

Negyvenkilencedik fejezet

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

– A bolygót több kár érte, mint amennyire előzetesen számítottam – közölte Tarkin –, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy mennyi embert és hadianyagot bocsátottam Vader Nagyúr rendelkezésére. Noha, egy pillanatra sem lepődtem meg azon, hogy a vukik ellenálltak.
– Ugyan, Tarkin – válaszolta a császár egy hanyag kézlegyintés kíséretében –, mit számít egyetlen világ, amikor egy egész Galaxisról kell gondoskodnunk?
Tarkin egy pillanattal később nagyot bólintott.
– Igyekezni fogok, uram – ígérte –, hogy ez a szempont folyton ott lebegjen a szemem előtt.

Ötvenedik fejezet

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

C-3PO elhallgatott néhány pillanatra, majd a társához fordult:
– Artu, hol is voltunk korábban?
Az asztrodroid dudált néhányat, majd füttyögött egy sort.
– Hogy semmi közöm hozzá? – méltatlankodott a protokoll-droid. – Szóval, már megint itt tartunk. Tudják, uraim, ez a kis droid néha rettentően makacs. Mindenesetre, ami a kérdést illeti… Ha az emlékezetem nem csal, tolmácsként dolgoztunk valamiféle bináris rakodó gépek mellett.

Harminckettedik fejezet

A Galaxis lakói számára Anakin Skywalker, a legendás Jedi-lovag – a háború egyik leghíresebb alakja, a „Rettenthetetlen Hős”, a Kiválasztott – meghalt a Coruscanton, a Jedi-templom ostroma alatt.
És ez bizonyos értelemben véve igaz is volt.
Anakin halott – mondta magának Vader.

Vader megfordult, és lassú, döngő léptekkel elindult az átjáró felé.
Csakhogy, ez nem járás – kesergett közben magában. (…)
Vader az arca elé emelte mesterséges balját, megforgatta a kézfejét, hogy szemügyre vegye, aztán arra gondolt:
És ez sem látás… (…)
A tagjait mozgató szervómotorok zümmögését hallgatva arra gondolt: ahogyan ez sem hallás. (…)
Vader teleszívta a tüdejét levegővel, és arra gondolt: ez minden, csak nem légzés. (…)
Legvégül az járt a fejében: ez minden, csak nem élet.

A mellkasára szíjazott vezérlődobozból vastag csövek mélyedtek a felsőtestébe: a lélegeztetőgép és a szívritmus-szabályzó csövei. A légcserét biztosító egységet egyszerűen beleágyazták iszonyúan összeégett mellkasába. A készülék csövei mélyen behatoltak részben a szétroncsolt tüdejébe, részben pedig a torkába. Néhány légzőizma viszonylag ép maradt, így, ha a hevenyészve összetákolt rendszer meghibásodott, néhány percig, önállóan is lélegezhetett.
Az életfenntartó rendszereit ellenőrző panel sokszor, és minden különösebb ok nélkül riadót fújt. A berendezések állandóan villogó fényei sem voltak jók másra, mint hogy folyton eszébe juttassák, mennyire sérülékeny és sebezhető a teste.

Lélegzetvételének szüntelen süvítése annyira zavarta, hogy még pihenni is alig tudott, alvásra szinte nem is gondolhatott. És azon ritka pillanatokban, amikor nagy nehezen elaludt, torz emlékképekből és hátborzongató hangokból szövődő rémálmok gyötörték.