Say ​Her Name 9 csillagozás

Lassan 2 év telt el azóta, hogy olvastam a könyvet, de még mindig nem merem kimondani a nevét.. Sőt, leírni sem vagyok képes! És sötétedés után erősen kerülöm a tükröket. XD

Ez volt életem első horror története, és habár ez elvileg csak egy YA tinihorror, egy lightos verzió, én mégis végigrettegtem és az olvasást követő 3-4 hétben nem is mertem semmilyen tükörre ránézni.

Nekem nagyon, de nagyon tetszett ez a könyv, mert imádok rettegni, a horrorfilmeket is azért szeretem, mert olyan kis betoji vagyok, hogy mindentől félek. És hát ezen a könyvön lehet is rettegni, mert nagyon, de nagyon mesteri, a végletekig csűri-csavarja a történetet és még a legutolsó oldalon sem tudod biztosan, hogy mi fog történni.

Remélem, hogy lesz folytatása, mert nekem nagyon közel került a szívemhez ez a könyv. Kétségkívül meg fogok ismerkedni James Dawson egyéb műveivel is.

Olyan szomorú és csalódott vagyok :( Ez egy jó kis creepy könyvnek ígérkezett, és bár nem volt félős egyáltalán (pedig én betoji alak vagyok), ezt betudtam annak, hogy mégiscsak YA horrorocska. Volt pár jó jelenet, de elég harmatosak voltak a várakozásaimhoz képest. Ettől függetlenül tetszett, nem untam, jól olvasható sztorit kaptam. Aha, a feléig. Onnantól kezdve elindul a lejtmenet, sajnos a totál szükségtelen és felesleges romi szál is bezavart. Ebben a formában túl kevés is volt, nem mintha többre vágytam volna, dehogy, csak ilyen semmilyen formában… hát inkább hagyta volna ki Dawson. Meg ismét a tipikus egyik percben jajmindmeghalunk, másfél gondolattal később ócsókoljmármeg!!!. F-Á-J, nagyon fáj az ilyen bugyutaság.
Ugyan a végére kaptunk jó kis csavar(oka)t, de spoiler nélkül annyit mondanék, hogy miután becsuktam a könyvet, több kérdéssel álltam ott pislogva, válaszok nélkül, mert annyira nyitott a vége… én nem tudom, hogy ebből sorozatot tervezett-e az író, vagy mi ez, de jaj, ez a lezárás nem az igazi. Bánom, mert a feléig szerettem, de főleg az utolsó harmad az csalódás lett :(

Bloody Mary legendája az egyetlen ami kiakaszt, pláne mióta láttam belőle a Supnat részt. Egy újabb történetét ismerhettük meg. A vége nagyon tetszett. Szinte végig izgalmas volt, sehol sem volt túl sok. Talán pont ez az előnye egyben a hátránya is, hiszen nem rémített halálra. Nem szoktam YA horrort olvasni ezért a fél csillag levonás egy szép kezdésnek tűnik ebben a kategóriában. :)

A tale as old as time.
Na persze, nem (nem feltétlenül) a szerencsétlen sorsú Bloody Mary meséjére gondolok, amikor ezt írom, hanem a kegyetlen férfira, aki spoiler hiszen a legtöbb történet egy férfiról szól. Néha az is, ami egyébként egy nőről. Szóval ez egy ezerszer ismert mese. Ahogy Mary történetéből is született már számos feldolgozás.
Ez azonban a jobbak, ha nem a legjobbak közül való. Egyrészt brit, másrészt egy bentlakásos iskolában játszódik. Már ezzel a két dologgal megvett magának, de ami végképp elbillentette a mérleget, az az, hogy bár YA regény, mégsem tocsog a céltalan romantikában, és bár spoiler mégsem erre helyezi a hangsúlyt az író. Mivel kamaszokról és kamaszoknak szól, nem az a fajta horror, amitől olvasás után ne mernél kimenni a fürdőbe, de azért annyira félelmetes, hogy a biztonság kedvéért kétszer nézz a tükörbe, és meggyőződj arról, hogy nincs ott senki.
Biztosan nem ez lesz az utolsó Juno Dawson könyvem.