Nagy-Britannia 1841. január 26-án felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlévő nemzetközi kereskedő-kalandorok és katonák között nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, kiváló hajósnak és ragyogó vezetőnek számító Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való ez a hely. Hongkong a Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötőjévé lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant méretű és hihetetlen erőforrásokkal rendelkező kínai birodalommal lehet lebonyolítani.
Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp a tea… A több évszázados, korhadó mandzsu birodalom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle.
Ám a sikernek ára van.
Halálos veszedelmek leselkednek Dirk Struanra és családjára. Ellenségei – európaiak és kínaiak – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel,… (tovább)
A Tajpan (Ázsia-saga 2.) 190 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1966
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Aranytoll Könyvmolyképző
Enciklopédia 4
Szereplők népszerűség szerint
Dirk Struan · Mejmej · Alekszej Szergejev (nagyherceg) · William Longstaff
Kedvencelte 47
Most olvassa 10
Várólistára tette 81
Kívánságlistára tette 38
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ez egy nagyszerű könyv.
James Clavell mindenképpen az egyik legjobb írók közül való, akiket valaha is olvastam. A könyv nem csak lebilincselő, hanem úgy mutatja be a korabeli kínát, ahogy a Sógun az akkori japánt.
Eszméletlen. Szóval ha a Sógunt vesszül most etalonnak, akkor maradjunk abban, hogy egy paraszthajszállal van az alatt.
Eszméletlen, ahogy keveri – kavavarja a szálakat, sőt nem is igazán a szálakat, sokkal inkább a konfliktusok között vezeti az olvasót őnagyságát.
A két könyv között sok a párhuzam.
Mariko – Mejmej
Blackthorne – Struan
Akció és szerelem minden sarkon.
És persze a történelem. Nem tudom, hogy ennyi mindennek, hogy járt utána Clavell, de jól csinálta.
Csak azért, mert kikívánkozik – nem is rosszindulatból, hanem figyelmeztetőleg – annak aki nem olvasta:
– Az eleje kábé egy törikönyv. Egy jobb történelem könyv. 40 oldal minimum van, amin át kell rágd magad.
– Ami után elindul a könyv.
– Mese nincs, a kétharmadánál a falat kaparod és kábé csak azért teszed le, hogy egyél.
Egy fél könyvtárat megvettem pár jó könyvért – ez volt az egyik. Minden forintot megért.
Olvassátok el.
Ma már tudom, hogy a szerelem olyan, mint a tenger: egyszer nyugodt, máskor viharos; veszélyes, gyönyörű, pusztító, életadó. De sohasem állandó: örökkön változó. És csupán egyetlen pillanatra páratlan jelenség az idő örvényében.
Nagy kedvencem A Tajpan, most olvastam újra már harmadszor, de még mindig izgultam rajta. És nem csak izgalmas, hanem érdekes is: új dolgokat tanultam, új kultúrákat ismertem meg, illetve a történelem egy-egyrészletébe is alaposabb betekintést nyertem. Örök kedvenc!
Nem gondoltam volna, hogy egy, a 19. századi Kínában játszódó regény lesz a tavalyi év egyik legjobbja nálam.
Pedig így lett. A Tajpan egy lenyűgöző alkotás, amely nagyszerűen mutatja be az ópiumháborúk idejét, sokkal közelebb hozva hozzánk ezt a korszakot, emellett az emberi természet megfestésében is remekel. Senki sem az, akinek mutatja magát, és csak kevesen merik felvállalni az igazi arcukat. Mindenki elrejti valós vágyait, és azt mutatja csak meg, amit a többiek elvárnak tőle. Van, ami sajnos évszázadok alatt sem változik…
A Tajpan az európai és ázsiai kultúra különbségeire is rámutat. A fehér ember nagyképűen bevonul Kína földjére, és úgy tesz, mintha ő lenne a civilizáltság csúcsa, közben a több, mint 5000 éves kultúrával rendelkező kínaiak csak mosolyognak. Akkoriban az európaiak még a Kínai Nagyfal létezését sem hitték el…
Politika, szerelem, család, történelem, harcok és kalandok – mindez megtalálható Clavell regényében. Aki nem fél ebbe a nagyszabású utazásba belevágni, az nem fog csalódni.
Nagy lélegzetvételű mű, ami picit közelebb viszi az embert a kínai kultúrához. Hongkong angol gyarmatosításáról pár mondaton kívül semmit sem tudtam, így nekem érdekes volt a történelmi háttér felvázolása is. Ennél már csak az volt lenyűgözőbb, micsoda összeesküvés-elméletet állított fel/mutatott be az író az orosz világhatalmi törekvésekről. Ennek az elméletnek a bemutatása, kidolgozottsága jellemző az egész könyvre. Jól szövi az író a cselekményt, többnyire valóságszerűen alakulnak az események, beleértve az emberi kiszámíthatóságot és kiszámíthatatlanságot is. Szép jellemrajzokat kapunk, néhány szereplőnél jellemfejlődést is. Van konfliktus is bőven, alapvetően két típusú: szereplők illetve kultúrák közötti. Nekem a kultúrák közötti ellentétek voltak érdekfeszítőbbek. Imádtam, hogy az angolok és a kínaiak kölcsönösen barbárnak tartják a másik népet, furcsa, érthetetlen szokásokkal.
A könyv végét viszont erősen összecsapottnak érzem. 900 oldalnyi konfliktust így elintézni… egy nagy léptékű fejlődést két oldalba belesűríteni, ráadásul úgy, hogy azt egyetlen mondat váltja ki…. ezek erősen hazavágták az az élményt.
Összességében jó könyv, jöhet a sorozat következő része.
Politika, történelem, szerelem, kaland, bosszú, kultúra; minden van ebben a könyvben és ez a minden tökéletes érzékkel van keverve így egy izgalmas, letehetetlen könyv a végeredmény.
Clavell már megint nagyon jó érzékkel adagolja a történelmi, kultúráli, politikai háttérinformációkat, amelyek így nem agyonnyomják a történetet, hanem még izgalmasabbá teszik.
Külön érdekes volt számomra olvasás közben azt hallgatni, hogy egy európai még mindig milyen nehezen boldogul Kínában, hogy az elmúlt 170 év alatt nem sokkal került közelebb a keleti és a nyugati gondolkodásmód. Lehet, hogy áprilisig még újraolvasom.
Ja, és Mejmeg teljességesen kedvenc lett, ajíjje :)
A macska, akinek kilenc élete van, és mindig a talpára esik. Ő a Tajpan. Dirk Struan a skót, egy kicsit Jamie Fraserbe oltott Rhett Butlerre emlékeztetett.:) Határozott, erős, merész, képes szorult helyzetben a tizenkilencre lapot húzni úgy is, hogy a saját és a családja élete a tét. Remek emberismerő, és könyörtelen az üzleti életben. Nem szégyenlős, hogy a maga hasznára fordítsa mások gyengeségét. Eleinte nem szimpatizáltam vele, túl nyersnek éreztem, de menet közben megkedveltem spoiler. Lassan indult el a regény, az elején jó ideig nagyjából fél nap-néhány óra eseményein időzött, ez alatt azonban rögtön rám is ömlött szinte az összes fontos szereplő, akiket meg kellett ismernem. A sok név és jellemzés aztán folyamatosan letisztult, és a helyére került, hogy ki kicsoda, ahogy a történet haladt előre.
Kirajzolódott egy kegyetlen világ, kőkemény kapitalista kereskedő szemlélet, ahol az üzleti versenytársak mindent készek bevetni egymás ellen, vagy épp alkalmi szövetséget kötni a harmadik féllel szemben, ha anyagi érdekeik úgy diktálják. Tyler Brock és Dirk Struan nem csak üzleti ellenfelek, hanem ellenségek is évtizedek óta. Érzelmi motivációjuk a másikkal szembeni bosszú, amelynek gyökere a fiatalon közös hajón töltött szolgálati időig nyúlik vissza. Miközben minden kínálkozó alkalmat megragadnak egymás tönkre tételére, mindezt úriember modorral teszik. Nagyon jól rajzolja meg a szerző az egyes szereplők jellemét, így sok konfliktus és törésvonal jelenik meg. Látványos a különbség apák és fiúk viszonya között is. Míg Struan és a fia, Culum alig ismerik egymást a történet elején, addig Tyler Brock és legidősebb fia, Gorth már jó ideje együtt viszik a családi céget. Culum szembesül vele, hogy apja rögtön bedobja őt a mély vízbe, és egyáltalán nem is olyan, mint amilyennek idealista ábrándjaiban elképzelte őt otthon, Angliában. A bálvány le is dől a fiúban, aki azonban lassan rájön arra is, hogy az apja – minden gyarlósága ellenére – mennyire erős, rátermett, biztonságot nyújtó vezető, tehetsége tekintélyt és tiszteletet kelt mindenkiben, aki ismeri. Struan jól tudja észrevétlenül irányítani akár a saját fiát is, azonban az ő kapcsolatukat minden konfliktus mellett a tisztelet jellemzi, míg Brock és Gorth még egymással is harcban állnak. Gorth lekezeli és a megfelelő időre várva elviseli az apját, ellenséges vetélkedés és féltékenység, gyakran a gyilkos gondolatokat sem nélkülöző gyűlölködés tör felszínre időről időre közöttük.
Férfiközpontú világ, ahol a nők csak mellékszereplők lehetnek, azonban fontos mellékszereplők, akik érdemben tudják befolyásolni a férfiak döntéseit. Ilyen Struan őszintén szeretett kínai ágyasa Mejmej, Brock felesége Liza, vagy a fiatal és szép angol lány Mary Sinclair, aki udvarlói ellenére kialakította a saját titkos életét, és kiépítette a helyi politikát befolyásoló kapcsolatrendszerét. Felszínre törő családi bűnök és viszály, napvilágra kerülő titkok, nemzetközi nagypolitikai játszmák, egy Rómeó és Júlia típusú szerelem bonyolítja tovább az eseményeket, miközben az európai és amerikai kereskedő kolónia mellett feltárul Kína világa. A homlok egyenest különböző ázsiai kultúra, a kínaiak gondolkodása, mentalitása, a két teljesen eltérő világ közötti szakadék és küzdelem. Nagy lélegzetű regény, de nem bántam meg, hogy hosszú idő után elolvastam.
James Clavell kiváló író. Először a 16. századi Japánt, és annak kultúráját egy európai hajóskapitány szemével bemutató Sógunt olvastam tőle. Magasra tette a lécet. Ezután jött a Tajpan, amely a kínaiakkal ismertet meg minket hasonló módon, csak ezúttal Hong Kong szigetén a 19. századi ópiumháborúk kellős közepén. Képtelen vagyok eldönteni, melyiket élveztem jobban.
A Tajpan is felvonultat mindent, amitől jó egy történelmi regény: izgalmas és jól felépített a sztori, változatos a szereplőgárda, érdekes kulturális és történelmi csemegék vannak benne, számtalan gondolatébresztő jelenettel. Finoman vezet be minket a diplomáciai lavírozás fortélyaiba, a kulturális különbségek megértésének fontosságába és remekül teleportál minket egy teljesen más gondolkodással operáló korszakba.
A regény talán egyik legnagyobb erénye, hogy a főszereplő, Dirk Struan az a típusú alfahím, akit nagyon nehéz nem megszeretni, bálványozni. Érzékeny, kíváncsi, gondoskodó, okos, megbízható, előrelátó és baromi határozott. Korát jócskán meghaladó habitusa volt.
Mindenkinek ajánlom tehát, aki szereti a történelmi regényeket. Garantáltan nem fog csalódni.
Nagy lélegzetvételű könyv Hongkongról a brit gyarmatosítás kezdetén. A fő hangsúly a kereskedelmi lépéseken és folyamatokon van, de állandó az izgalom a két fő kereskedőcsalád közti viszály és egyéb adódó konfliktusok miatt. A kedvenc részeim azok voltak, ahol bepillantást nyerhettünk a kínai kultúrába, és ösztönzött is rá a könyv, hogy többet akarjak tudni róla. Ezen kívül nagyon aranyos, amikor a kínaiak angolul beszélnek :)
Zseniális, olvasmányos és letehetetlen! Ez volt az első könyvem James Clavelltől, de biztosan fogok tőle még olvasni.
Hongkongról ilyen formában még nem olvastam. Fordulatos, izgalmas könyv!
Népszerű idézetek
– Azt akarod, hogy legyek keresztény? – kérdezte vidáman Mejmej. – Akkor keresztény vagyok.
– Ez nem olyan könnyű, Mejmej. Hinned is kell.
– Persze. Én hiszem azt, amit te akarsz higgyek. Egy Isten van. A keresztény barbár Isten. Az új Isten.
– Nem barbár, és nem is új, hanem…
– A te Jézus urad nem kínai volt, ugye? Akkor barbár. És miért mondod ez Jézus Krisztus nem új, mikor kétezer esztendővel ezelőtt meg se volt születve? Nagyon nagyon új. Ajíjje, miénk istenek vannak öt- meg tízezer esztendősek.
246. oldal
– Feng-suj ember nem csinál varázslatot – magyarázta fontoskodva Mejmej. – Ő csak megnézi, jó helyen áll-e a ház Menny-Föld-Levegő áramaiban. És hogy nincsen-e sárkány nyakára építve.
– Mi?
– Jóságos ég! A sárkány nyakára építeni rettenetes lenne, mert sárkány, aki földben alszik, nem tudna tőle nyugodtan aludni. Jóságos ég, remélem, nem vagyunk a nyakán…! Vagy a fején! Te tudnál úgy aludni, házzal a nyakadon vagy fejeden? Persze hogy nem! Ha sárkány álmát megzavarják, természetesen fantasztikus legnagyobb rossz dolgok történnek. Azonnal el kellene költöznünk!
– Nevetséges!
– Fantasztikusan nevetséges, de akkor is költözünk el. Én vigyázok miránk. Nagyon fontos, hogy asszony vigyázzon urára meg családjára. Ha mi sárkányra építettünk, elmegyünk.
– Hát akkor azt ajánlom, mondd meg annak a feng-suj-nak, hogy eszébe ne jusson bármiféle sárkányt találni itt, a keservit!
Mejmej fölszegte a fejét. – A feng-suj ember nem tanít téged hajót vitorlázni – akkor miért tanítanád te őt sárkányokról hallod-e? Rettentően kényes munka feng-suj embernek lenni.
52. oldal
Egy férfinak világot kell látnia, hogy megpróbálja, mit tud kihozni belőle és önmagából. Hát nem ez az élet értelme?
51. oldal, Első könyv, 1. fejezet, Árkádia, 1990.
– Hallottál már „óvszerekről”?
– Igen… igen, persze.
– […] A védőtok viselése nagyon fontos. A legjobbjak selyemből készülnek – ezek Franciaországból származnak. Van egy újfajta is, valamiféle halbőrből készítik. Gondom lesz rá, hogy kapjál belőle.
329-330. oldal
– Jelenleg a földkerekségen élő emberek közül minden negyedik kínai. Most kitűnő alkalmunk van rá, hogy segítsük őket. Hogy megtanítsuk őket a mi szokásainkra. A brit szokásokra. A törvényre, a rendre, az igazságszolgáltatásra. A kereszténységre. Eljön még a nap, amikor úgy döntenek, hogy kirajzanak. Nekem az a véleményem, hogy most kell megismertetni őket a mi szokásainkkal.
268. oldal, Második könyv, 9. fejezet, Árkádia, 1990.
– Én gondolom, te mennyországod pokolian furcsa hely, Tajpan. Repked mindenki, mint madár, és van szakálla mindenkinek. Szoktak mennyben szerelmeskedni?
– Nem tudom.
– Ha nem szerelmeskedhetünk, én nem megyek te mennyedbe. Ó, nem, semmiképp. Igaz Isten ide, igaz Isten oda, nem. Akkor az nagyon rossz hely. Meg kell tudnom, mielőtt megyek oda. Tényleg.
248. oldal
– Hé! Itt csak hat ember. Hol van kettő?
Vung a vízre mutatott, és fölnevetett. – Ütközés, bumm, leesik! – mondta, majd a hajó tatja felé intve még hozzátette: – Sebaj.
– A mindenségit, minek nem ment őket vízből?
– Minek ment?
Struan tisztában volt vele, hogy semmi értelme megpróbálni elmagyarázni. Ha egy ember vízbe esik, az a kínaiak szerint csupán zsosz. A zsosz – a vízbe esettek zsosza – úgy akarta, hogy elmerüljenek, és az istenek is így akarták. Nagyon ostoba cselekedet szembeszegülni az istenek akaratával. Ments ki valakit a halálból, aztán amíg csak él az az ember, felelős leszel érte. Ez így van rendjén. Mert ha szembeszegülsz az istenek akaratával, akkor azt is vállalnod kell, hogy a felelősséget is átveszed tőlük.
242. oldal
A sorozat következő kötete
Ázsia-saga sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ken Follett: A Titánok bukása 91% ·
Összehasonlítás - Oliver Bowden: Assassin's Creed – Jelenések 88% ·
Összehasonlítás - Gerald Durrell: Rokonom, Rosy 88% ·
Összehasonlítás - Bernard Cornwell: Sharpe kincse 87% ·
Összehasonlítás - Neil Gaiman: Sosehol 88% ·
Összehasonlítás - Daphne du Maurier: Halott éjszakák ·
Összehasonlítás - Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt 85% ·
Összehasonlítás - Neil Gaiman: Csillagpor 85% ·
Összehasonlítás - Anthony Capella: A kávék költője 84% ·
Összehasonlítás - Alex Garland: A Part 83% ·
Összehasonlítás