A ​kis herceg utolsó titka 5 csillagozás

A két szerző, az újságíró és a búvár ebben a kötetben számol be arról, hogy egy véletlen felfedezés, Antoine de Saint- Exupéry karkötőjének megtalálásával hogyan indul az összehangolt munka, amely megoldotta az író-képzőművész-pilóta halálának titkát. Sok ember közel tíz éves kitartó fáradozása hozta meg az eredményt, azonosították a repülőgépet, amellyel a tengerbe zuhant. Képet kap az olvasó a mélytengeri búvárkodásról, a víz alatti fényképezésről, a leletek azonosításának aprólékos munkájáról és ehhez járul a hadtörténészek adatainak felhasználása. A kis herceg írójának a repüléshez való szenvedélyes viszonyát, az élmények könyvben való megjelenését is bemutatja a mű, valamint azt a nehéz helyzetet, amikor a német vadászpilóta lelő egy ellenséges gépet és később kiderül, hogy abban kedvenc könyveinek írója ült.

Az író már rengeteg légibalesetet szenvedett, 44 évesen már rég veteránnak számított a sérüléseivel, eü.-ileg talán alkalmatlannak is mondhatnánk, fél füle állandóan zúgott, testileg szinte rokkant, még pár kilót sem emelhetett már, ahogy ő is írta: már csak a levegőben él, a szárazföldre gondolni sem szeretett – ezért olykor még a rádiót is kikapcsolta. Az amcsik – mert ugye az ő pilótájuk volt – le is szerelik, csak parancsnoka – és egyben barátja – lobbizza ki, óriási tapasztalatára és lelkesedésére hivatkozva, hogy visszavegyék, ’44 elején maga Eisenhower írja alá a parancsot…

„Saint-Ex” – avagy a Ex őrnagy, ahogy az amerikaiak hívták –, 1944. július 31-én tűnt el a radarról.
Azóta folyamatosan keresték, rengeteg fals nyomra bukkantak az idők során, keresték – és megtalálni vélték – Korzikától az Alpokig mindenütt.

Az író munka közben https://tinyurl.com/y76hkrlv

Aztán… 1998-ban egy egyszerű francia halász a hálójában talált egy erősen vízköves ezüst (láncszemekből font) karkötőt, rajta Saint-Ex és Consuela, a feleség nevével. Beindul a kutatás, rácuppan a témára a rajongók tábora, folyamatosan beakaszt a kutatóknak a család, téblábol a média… több roncsot is találnak a Riou szigetnél, a szétszóródott roncsok egyike egy pár hónappal korábban lelőtt német gép, benne egy német báró-pilótával… Végül megtalálják az amerikai roncsot is – Saint-Ex egy rendkívül ritka Lockheed géptípussal repült, alig száz volt belőle: ez egy spécin átalakított vadászgép, amit teljesen teletömtek kamerákkal… 12 000 méter magasságra volt képes, ezzel lehagyta a korabeli német légiflotta 99%-át, mégis sebezhető volt – lévén, hogy egy teljesen fegyvertelen kémrepcsiről van szó. Ilyennel repült utolsó útján:
http://www.warbirdsresourcegroup.org/URG/images/p38-3.jpg

Saint-Ex utolsó bevetése előtt búcsúleveleket hagyott hátra, egyikben, az egyik szeretőjének írtban ez áll:
[a gyerekek] Ők a haza. Nem én. Én csak odavalósi vagyok. Szegény haza.

A könyv extra zárása: a szerzők megtalálták és szóra bírták azt a német pilótát, aki lelőhette az írót. Horst Ripper később tévés riporter lett… Bár ennek cáfolata is kint van a neten (mi nincs), lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Antoine_de_Saint-Exup%C3%A9ry
http://hu.wikipedia.org/wiki/Antoine_de_Saint-Exup%C3%A9ry

Szóval nem lettünk okosabbak. De talán jobb is.
(2009 körül)

ö ö.na most én vagyok a hülye..Ez jelen esetben teljesen egyértelmű, hisz másik szerző és hát „utolsó titka”, akkor mi a pikuláért is hittem, hogy ez a kis hercegről szóló újabb történet? <ihh..> ..kardomba dőlök, sarokba állok stb..
Na de.. szóval a mély döbbenet után, hogy ez nem egy kis herceges történet, átverekedtem rajta magam.. ugyanis nem szeretek híradót nézni, és utáltam a töri órát.. na ez itt kb mindkettő.. iszonyat sok adat, kicsit történetesítve, de minimálisan, inkább tudósítva.. brrr..
Ha kiváncsi vki „Saint-Ex” jellemére, repüléshez, háborúhoz, nőkhöz való hozzáállására, és a repülőgép roncsainak felkutatására, idézetekre és alkotásai címeire és még sok más adataira, akkor hajrá, sok sok név, dátum, repülőgépnév stb stb stb… van benne.