Megváltott szerető (Fekete Tőr Testvériség 6.) 84% 289 csillagozás

Mi szükséges ahhoz,hogy igazi dévaj vonzerővel bíró hím vámpír legyél….?

Első lépés….:-vegyél egy acélbetétes bakancsot!
Második lépés:-hogy szerezz be egy fekete napszemüveget,hogy el tudd rejteni személyed,és a titokzatosság fedje éned!
Harmadik lépés:-vegyél egy fekete bőrnadrágot,és egy fekete izompólót,amiben a bicepszek dagadnak…!
Negyedik lépés:-vegyél egy bokáig érő fekete bőrkabátot,hogy ha távoznod kell,legyen dramatikus és hatásos,a szélben lobogó kabáttal!
Ötödik lépés:-ha balhéba keveredsz,villants egy Colgate reklámba illő mosolyt az illetőre,és adj ki hozzá,egy vad oroszlán morgását háttérzajnak….És most felmerül a kérdés honnan jutnak eszembe az ilyen elmebeteg könyv vélemény bevezetők…kedves molyosok nem rejtem véka alá…este a fürdőkádban miközben fürdök xDDDDDD

Na most hogy betekintettünk a kulisszák mögé jöjjön a vélemény….

A széles olvasóközönséggel szemben én személy szerint imádtam,és faltam az oldalakat,amit ahogy épp engedett,az idő,meg az iskola melletti tanulás!Nagyon tetszett nekem,hogy a szereplők végre megmozdultak és megfűszerezték a történetet,a sok akcióval,és drámával….Sokan mondják,hogy nem is Phury,meg Cormia miatt lett igazán jó…tény és való,nem csak miattuk,de szerintem,az hogy most ennyire megmozdultak a szereplők,most kifejezetten jó volt,nem lehetett csalódni a B & Q párosban azt hiszem…Meg az a harc,meg halál huuu….majd kiégett a retinám este,amikor már alig bírtam olvasni :DD Nagyon eseménydús volt volt itt sex,botrány,szentségtörés :DD Na Payne….Ááááá már alig várom,hogy végre Ő is színre lépjen :DD Bár bevallom gyerekek….tudjátok ki hiányzik :(( Mr.X kicsit már hozzászoktam,meg megszerettem…aztán most tökre hiányolom :(( Na sebaj,vannak itt még zaftos falatok :DD Na meg mondom a Q & B páros egyem a szívüket…hát ….. a …… hogy ……… (most hogy így kikáromkodtam magam)nem volt semmi….már alig várom az Ő könyvüket is :DD(itt huncut manci pofát vágok :DD )

Phurry….Hát öcsém…Ward azért elég királyul megírta,hogy milyen lehet egy kábítószer függő élete…persze ennél lehet kegyetlenebb vagy rosszabb…de azért ez is remek kis bevezető volt,meg nagyon kreatív volt a varázslót mint szereplőt ehhez felhasználni.Phury harca magával szemben nagyon megrendítő,és nagyon élethűen adja át ezt az olvasónak….Nekem nagyon tetszik Phury könyve :))

Cormia…Na lássuk,mi a helyzet…Sokan azt mondják ezt hisztis liba,aki nem valami inteligens…Ezzel szemben én úgy látom,hogy először is képzeljük bele magunkat Cormia helyzetébe….A túloldalon….Minden fehér….Na önmagában már ez kiveri a biztosítékot,nincsenek árnyékok,felhők az égen…az ételek…szóval minden fehér….A saját érzéseid nem kerülhetnek felszínre mert azzal káoszt okozol…És egy olyan világban ahol a kiválasztottak még soha!!ismétlem soha nem láttak férfiakat…lássuk be,nekünk elég nehéz ezt elképzelni….Gondolom ezért mondják sokan,hogy félénk,hisztigép…de szerintem ha valóban átéli az ember,akkor rájön,hogy baromira nem könnyű sem egy kábítószer függőnek,és egy totál más világból származó lánynak…Szerintem bátor,és nagyon erős…hogy képes volt a másik oldalon érvényesülni,és felfedezni magában a rejtett értéket.Én így látom…..

Na nem ömlengek tovább :DD Nekem tetszett kedves olvasok…És biztos vagyok benne,hogy még ha talán első olvasásra nem is,de másodikra már jobban tetszeni fog :DD

Csóközön….

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Én nem tudom mi van velem, de ténylegXD
gondolatban vállon veregetem magam az ötletért, hogy "olvassuk újra Wardot"…. teljesen más élményt nyújtott most, mondhatni olyan érzés fogott el, mintha először olvastam volna a kötetet. Sokkal mélyebbre fúrta magát bennem mint első alkalomkor. Igazából alig emlékeztem valamire is a kötetből…
Phury egy elég összetett karakter, összetett érzésekkel. Nem vágott gyomron úgy a szerelmi élete, mint pl Rhage-nél vagy Zsadistnál, de határozottan megható volt. Engem kicsit zavart ez a Bella iránti vonzadalma, és nem nagyon tudtam hitelt adni a hirtelen váltásnak, hogy most már Cormiába szerelmes. Tény, hogy furcsa lehetett neki ez az egész, a cölibátusi fogadalom miatt is, stb, de legszívesebben fejbe vertem volna a vaskos kötettel amikor nem tudom hány helyzetet baltázott el.
Mindenesetre tetszett! Tetszett az is ahogy Cormia magára talált időközben, Phury útja a kábítószerrel… ezeket hitelesnek és nagyon jónak találtam. Sokaktól hallom, hogy hm mert hogy Phury egy drogos, és nem túl jó a történetvezetése,de azon gondolkodtam, hogy ettől csak valósághűbb az egész, mert hé! Mennyi ember esik ugyanabba a hibába mint ő? Meg most tegyük fel, Phury nem drogos. Hanem az a hős, jószívű macsó aminek látszik is. Akkor mi lett volna a történettel? Ő lesz a Nemző, lefekszik Cormiával és……? a tökéletes megtalálja a tökéletest és élnek boldogan míg…
unalmas lett volna.
Mindenesetre egy puszit küldök Wardnak, egy kis sürgetéssel, hogy csipkedje magát, mert lassan itt a következő kötete a karmaim között, és megint hosszú sivár hónapok fognak eltelni a legújabb kiadás között :D ami egy molynak egyenlő a halállal

Elég annyi, hogy nehezen bírtam abbahagyni az olvasást?:)
Na jó…
Még mindig szeretem, hogy a testvérekről külön-külön könyv van. És, hogy mindig találnak megoldást vagy kiskaput a gondjaikra.
Eddig Phury olyan semleges karakter volt számomra. Se nem szerettem, se nem utáltam. Most a mérleg a szeretet felé dőlt.
Megvolt az oka, hogy miért Ő legyen a Nemző. Ez pedig Cormina volt. Őőő…tudni kell, hogy nem hiszek a véletlenekben és hiszem, hogy minden okkal történik. Igen, még a könyvekben is.:D
Most már egyre kíváncsibb vagyok, hogy mi lesz John sorsa.
Csak azt sajnálom, hogy az „előző szereplők” keveset vannak jelen.
5*!!

Még mindig imádom ezt a sorozatot!Phury a legdefektesebb eddig,de élmény volt olvasni az ő történetét és átalakulását!Hiányoltam Butch-ot…és Johny fiú storyját várom nagyon..:)))

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ez volt az a kötet, amit megkaptam ajándékba a sorozatból, de sajnos úgy éreztem ezért a kötetért kár volt pénzt adni!
Phury kötete a mélypont nálam. A cselekmény nem annyira pörgős, mint az előzőekben, és engem baromira nem érdekelt Phury „társalgása” a függősége démonaival. Cormia még elment volna, bár őt is elég pipogyának éreztem. Nem volt meg köztük az az „izzás” mint az előző párosoknál. Nagyon érződött, hogy csak muszájból próbálkoznak! Szinte csak az utolsó pár fejezet lendített a történeten, mikor már fenn északon élnek a kiválasztottak egy házban.
Szóval nekem ez egy nagyon elfuserált rész lett… :(

Habár ez a történet Phury-ról szólt, mégsem őmiatta lett jó… …hanem a többiek miatt.
Sajnálom, hogy nem tudtam megszeretni…

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Őszintén még mindig nem tudom mit is mondjak erről a könyvről. Mármint, persze, hogy jó volt. Mint a többi Ward könyv is. De ezzel volt némi…vitám… nem kerültünk baráti viszonyba rögtön az olvasás után.
Ez azt hiszem, megérdemel némi magyarázatot. Ugyebár ez Phury könyve lenne. Na meg Cormia is itt van. De belőlük közel sem kapunk annyit, mint amennyit az eddigi kötetekben kaptunk szerelmeseinkből. Lehet, hogy tévedek, de valahogy hiányzott belőle a kötődés, az érzelmek kialakulásának útja. Nekem kicsit egyszerű volt így. Persze szép volt, a maga módján, de azt hiszem közel sem kapunk olyan mennyiségű romantikát, mint az elsőre vártam.
A többi szál viszont csodás volt! Imádtam, hogy végre történt valami az alantasok frontján. Azt is, ahogy John és a fiúk története is egyre érdekesebb. Rehv is odatette magát…hehe. Egyre jobban bírom a fazont.
A korábbi szereplők jelenléte sokat dob a történeten, mert igazából Phury szerintem csak a végén alkot nagyot, de akkor nagyot nőtt a szememben. Nagyot. Ahogy szép lassan kilép a drogos létből és új értelmet talál az életben, na, ott már kezdtünk barátkozni. De azért nem ez lesz a kedvenc kötetem.
És istenem, a vége szerintem olyan megható volt! Legalább is nekem…

Nem vagyok fan csak egy icike-picikét.
Aha, a büdös francokat nem – mondja a varászló. Az én varázslóm.

Nehéz bármit is összehozni erről a könyvről. Nehéz megfogalmazni, hogy miért imádtam, meg miért nem. Nehéz a negatívumokat kiemelni és értelmesen úúú – k és áááá – k nélkül megmondani, hogy miért tetszett. Nos emeljük ki: tetszett! Kibaszottul tetszett, imádtam!

De!

Mert hát kell a de. Itt és most a de egy kicsit az én szégyenem. Hibám vagy mi.

Megkattantságom.

Mert valljuk be kicsit nem vagyok normális.

Nem szerettem benne Phury – t. Kár, hogy ez elvileg az ő könyve. Bocsi pajti, tudom, hogy te vagy a Nemző meg minden, de nekem nem jött be a dolog. Nem vagy az esetem, bár hosszúhaj – fétisem van… Phury könyve nekem Qhuinn – ről, Blay – ről, John – ról és Rehv – ről szólt. Nem pedig a főszereplőről… tényleg bocsi haver.

Maradjunk annyiban, hogy azért kapott majdnem t csillagot, mert Qhuinn & Blay szál, Thor visszatér, Rehv – ről van kicsit több információ, a kis ribanc! Cseppet szeretem… és még John is! Eljutottam arra a pontra, hogy őt is szeretem. :)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ha valami, akkor Phury kötete nem nyerte el a tetszésemet. Nem tudom miért, de romló tendenciát vélek felfedezni a kötetek között..
A gond számomra az volt, hogy bár elméletileg Phury a kötet hőse, mégis többször találkoztam és többet tudtam meg a kötet mellékszereplőiről, mint őróla. Nem zavar, ha egy cselekmény több szálon fut, sőt, kifejezetten örülök is neki, de akkor is tartsuk magunkat a fő témához..
Mindemellett, Phury viselkedése – legalábbis, az előző kötetekben megismert személyéhez képest – illúzióromboló volt a számomra.
Természetesen voltak benne jó jelenetek, amik kifejezetten tetszettek.. de ha Rhage számomra csillagos ötös, Phury éppenhogy csak megkapja a három csillagot..

Szerk.:
Újraolvastam. Úgy látszik, néhány kötetet tényleg ismét kézbe kell vennem, vagy egyszerűen rá kell hangolódnom, mert.. most sokkal jobban tetszett, mint elsőolvasáskor.. annyira, hogy plusz egy csillaggal jutalmaztam. Igaz, Phury jellemével még mindig nem békéltem meg annyira, de.. most jobb volt. Határozottan jobb.

A könyv kétharmadáig nagyon tetszett, egészen addig bátran ki mertem jelenteni, hogy jobb mint az előző kötet. Aztán jött az utolsó adag. Ez gáz, amit Phury művelt, az a nyavalygás meg szenvedés kikészített, nem így kéne viselkedni egy testvérnek… Legyen már férfi és ne legyen ilyen anyámasszonykatonája… Komolyan most már értem, hogy miért lett rózsaszín ennek a könyvnek a borítója…:) A három fiú viszont vitte a pálmát, ők maradnak a szívem csücskei.:)