J. R. Ward: Éjsötét szerető 4.22 / 243

Érzelmekben gazdag könyv sajátos stílussal. Eleinte furcsának találtam, majd a végére faltam a könyvet. :) Egyszerűen olvastatja magát. Fáradt, nehéz napok végén nagyon jól kiragad a valóságból és teljesen kikapcsolja az agyad.

Kb 10 óra volt összesen, amire elolvastam hajnali fél5-kor feküdtem le miatta, de nem bántam egyszerűen magával ragadó. Úgy éreztem,ha le kéne tennem valamiről lemaradok . Életem második könyve, ami ennyire lekötötte a figyelmem. Nem unatkoztam egy percig sem,míg olvastam, valahogy minden egyben van benne.Alig várom a többi részét, hogy kiolvassam!!:)

J. R. Ward új vámípr kultuszt épített fel. Beth és Wrath szerelmének története olyan mély és erotikus. A fürdőszobában és amikor páromhoz bújtam is olvastam a könyvet. Letehetetlen és izgalom ittas volt mind a több mint ötszáz oldal.

Újra olvasva jobban tetszett . Éjsötét szerető gyengébb a sorozat későbbi köteteihez képest, de mint első rész így sem okoz csalódást. Megismerjük a világot, szereplőket. Elolvasása után meg nagyon lehet várni a folytatásra, szereplőket ugyanis annyira meglehet kedvelni, hogy érdekelni fog mi lesz velük a továbbiakban. Kihagyhatatlan sorozat. Egyik legjobb karakterközpontú történet.

Kezdjük a rosszal! Nem tetszett, hogy az alantasok neve csak egy betű. Szintén nem tetszettek azok a részek, ahol az alantasok szemszögéből írja le a történteket. Számomra ezek voltak a legunalmasabb részek. A befejezésben a Darius-szal történt események se tetszettek. Most a jó! Beth karaktere nagyon jól sikerült:) Én Butch-ot is szerettem, bár az elején elég idegesítő személyként került a történetbe. Wrath-ot végig egy izmos, magas fekete férfiként láttam magam előtt, és ezen sehogy se tudtam változtatni. Igaz a végére elég érzelgős lett, ami rontott rajta, de összességében őt is szerettem. A testvéreket nagyon jók:)
Egy kicsit csalódott vagyok, mert többet vártam tőle.

Igazán tetszett. Van benne poén is, komolyság is, és minden más is. Egy csomó dolgot összekevert az írónő és azt egy kerek egészben elénk tárta. Sikerült egy szuszra elolvasnom, szóval tényleg olvastatja magát.

Először is leszögezném, hogy nem szeretem a vámpírokat, a vámpíros történeteket és a hajam égnek áll a tiniknél divat vámpírkultusztól – ám ezt a könyvet rekord hamar befaltam, majd már kihoztam a következő részt is és előjegyeztettem a könyvtárban a 3-at is…hiába, a lejtőn nincs megállás ;)

Tetszett. Könnyen olvasható könyv, engem kikapcsolt. :)

Az alapötlet jó, a vámpírok társadalmát és a karaktereket szépen és érdekesen sikerült kidolgozni, csak ez a sok felesleges öncélú erotika ne lenne benne. Folyton azt éreztem közben, hogy az újabb és újabb erotikus jelenetek csakis azért vannak benne, hogy rá lehessen sütni az erotikus jelzőt, de a történet nélküle sokkal de sokkal jobb lehetett volna.
Mindenesetre érdekel a folytatás, de ez csakis a jól felépített vámpírtársadalomnak köszönhető.

Hm…tetszett,tetszett,de valahogy nem volt az igazi.A vámpírok jól kidolgozottak voltak,de az alantasok nagyon nem.Igazából végig olyan érzésem volt,hogy az alantasok csak azért vannak a sztoriban,hogy ne csak a vámpírokról szóljon.Kicsit nekem unalmas volt.Az a baj,hogy Hamiltonhoz vagyok szokva és ott nem csak az érzelmi dolgok meg az erotika van kidolgozva,hanem a krimi része is.Ezen kívül nekem az is olyan fura,hogy minden rész egy másik vámpírról és annak a nagy szerelmének a megtalálásáról szól.Kicsit olyan kiszámíthatónak érzem a történetet,ami még rám vár.Ugyanis két része még megvan,szóval azokat is elolvasom…aztán majd meglátjuk,hogy azok jobbak-e :)