J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura 4.60 / 1085

Nagyon becsülöm azokat az írókat, akik olyan csodákat alkotnak, hogy kortól, nemtől, müveltségtől függetlenül olvashatók. Mint a Gyürük Ura. Ráadásul olyan ez a mü, ami közel sem tekinthető egyéjszakás kalandnak, hanem hosszútávú kapcsolatnak, annak minden vállalásával.
A meglátni és megszeretni szabály általában érvényes. Azért nem mindig, mert "testes" alkat, nem mindenki esete. De azok, akik csupán ilyen megjelenésbéli kritikát állítanak fel ellene, szerencsére meglágyíthatók. Ott van ugyanis a nagyon jól sikerült film (lányoknak szép Kószákkal, fiúknak ellenállhatatlan tündékkel), ami elvetheti azt a bizonyos, első látásra nem sarjadzó szerelmet. És persze ott vannak azok a már bennfentesek, akik segítenek a csalóka könyvvastagság mögé látni. Magyarán e könyv sorsa – szerintem –, hogy előbb vagy utóbb mindenki beleszeressen.
Viszont amit sokak hosszútávú kapcsolat velejárójának tartanak, nem várja el tőlünk a könyv. Nem kell csak őt szeretni. Biztos vagyok benne, hogy nem neheztel a nyílt kapcsolat koncepciójára.
Ezt azért mondom, mert amit a Gyürük Urába beavatottak nagyrésze tesz, az a drágaszág féltésének már kóros formája. Nekem nagyon tetszik a Harry Potter is. A beavatottak szerint ez nevetséges és csak addig létezik, amíg el nem olvastam A Könyvet. – A Harry Potter csak a Gyürük Ura gyenge utánzata.
– És mégis miért, ha te még csak nem is olvastad?
– A filmet láttam és az elég volt. Hát a trollok, meg a többi.
– A trollok miatt? Ha így nézzük, akkor maga Tolkien is koppint, hiszen az egy mitológiai lény. A HP film meg tényleg rossz. Más felvetés?
– Ha fantasy, akkor Tolkien.
Hányszor folytattam ehhez hasonló beszélgetést…! Testvérrel, barátokkal, kedvessel, hihetetlen, ez a troll-téma mindig előjön.
Kedves Kockafejü Molytársak! Engedjétek meg a fantasy világának, hogy egymás mellett létezzen benne Gyürük Ura és Harry Potter! Az emberek szívébe két könyv is belefér, sőt annál még sokkal több. Szó se róla, Tolkien hihetetlen módon megkomponálta azt az egész mesevilágot, és az egész müfaj nála kezdődik, de nem ott fejeződik be.

Én őt azért szeretem, mert nem rohan sehova, mert olyan világot teremt, amit film nélkül is látok, mert kb minden benne van az élet dolgaiból, és még mesét is kapok hozzá. Szeretős nah, nincs mit ragozni rajta!:)

Hú hát, ehhez nagyon nehéz írni. Nekem valahogy ez is tél és karácsonyos, mert akörül olvastam. Először volt a film, aztán a könyv. Hát azért óriási különbség van a kettő között, bár egész jó filmek lettek… csak hát néha a változtatások miatt kiakadok.
A könyv pedig… hát szeretem, nagyon.

Tizenhatéves korom egyik legszebb időszakaként emlékszem még most is arra a három hétre, amíg ezt olvastam, suliba menet, onnan jövet, órák között, alvás előtt, után és helyett. Varázslatos regény.

13 éves voltam amikor olvastam és egészen elvarázsolt a történet. Megsirattam Boromirt, éjszakákat töltöttem ébren a könyvvel meg egy elemlámpával a paplan alatt. :-) Meghatározó élmény volt nekem ez a "mese".

"Those fuckin' hobbit movies were boring as hell. All it was, was a bunch of people walking, three movies of people walking to a fucking volcano."

– mondta Randal Graves a Clerks 2-ben. Legyen a "movies" helyett "books", és megkapjuk az évszázad könyvkritikáját.

Ennek a könyvnek még a fülszövege is egy kincs!
A Gyűrűk ura tündérmese. Mégpedig – legalábbis terjedelmét tekintve – alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje.

De nem csak a legnagyobb, hanem a legnagyszerűbb is. A történet beszippant és egy idő után azt veszi észre az ember, hogy egy-egy lapozás után leellenőrzi, hogy hegyes-e a már füle.

Csodálatosan élő, valóságos világot teremt, nagyszerű stílusa magával ragad, s nem is ereszt a végéig. A legjobb könyvek között ott a helye. Leírhatatlan.

Alapból szeretem a fantasy műfajt, de még egynek sem sikerült annyira elvarázsolnia, mint A gyűrűk urának :). Nem számít hányszor olvasom el, mindig ugyanúgy magába szippant, mint a legelső alkalommal.

A film körüli felhajtás hatására olvastam el, úgy, hogy nem láttam a filmet akkor még. Nagyon tetszett, letehetetlen könyv, a tájleírások különösen tetszettek. A filmmel együtt tökéletes egészet alkot.