Harry Potter és az azkabani fogoly (Harry Potter 3.) 93% 1879 csillagozás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Megint nagyon sokat tanultunk: a csoki áldásos hatással rendelkezik, szóval innen integetek a világ csokoholistáinak (Helló, @Luna_Iceshard), és üzenem, hogy vegyenek valamit a Mézesfalásban.
Hű, de nagyon szeretem ezt a könyvet. Egészen a hatodik részig ez volt a kedvencem (még mindig ez a harmadik). Rowling néni még mindig nagyon tud valamit, sőt! a színvonal egyre csak emelkedik.
Vessünk egy pillantást a történetre. Egyszerűen annyira szeretem az elejét… amikor Ron telefonál, vagy hogy Harry felpuffasztja Marge nénit, az Abszol út boltjainak leírását.
És hát itt van Sirius Black (óóóó, de nagyon szeressük) 5. RÉSZRE VONATKOZÓ SPOILER Rettenetesen gonosz dolog volt megölni egy ilyen karaktert két könyv után, SPOILER VÉGE a nagy tudású és bűbájoló Rowling néni ezek szerint gonosz is, biztos feketemágiát űz. Első olvasásra nagyon meglepett, hogy ártatlan, a vicc pedig az, hogy egyszer hülyeségből felvetettem, hogy Makesz biztos sunyi. Hm, lehet, hogy valami szerencsejátékot kéne űznöm?
Hagridot és Csikócsőrt nagyon sajnáltam, amikor halálra ítélték szegény hippogriffet, még jó, hogy sikerült megmenteni. Végre megjelent egy macska is, Csámpás személyében, akit természetesen imádunk, mert egy cukorborsó kis cicus és vörös. *átmegy gügyögő, őrült macskamániásba*
Khm… most, hogy visszatértem az átmeneti őrület mezejéről, megjegyezném még, hogy milyen kár, hogy Lupin elment. Ő volt a Roxfort történelmének egyetlen normális sötét varázslatok kivédése tanára. Én is szeretnék egy vérfarkas tanárt
Már meg sem jegyzem, hogy a bagoly még mindig nem jött meg a levéllel, tán eltérítették?
Végezetül küldök egy dementorcsókot … izé… puszikát az írónőnek, amiért megajándékozta a jónépet általános oskolai éveim legmeghatározóbb olvasmányával.

Jaj, pedig azthittem végeztem ezzel a izé.. pottersorozattal. De nem hagy békén.
Most kérdem én, csoda, ha addikció veszély áll fenn? Hát lehet ellenállni olyan mesének, ahol csokival enyhítik a mumusfélelmet.
Mondjuk az így lejött már, hogy ez az egész sorozat azért született, mert egy nap, egy nagy bevezetőkampány részeként felkeresték a seprűgyártók szponzorügynökei az addig olcsó plakátreklámszlogenekből tengődő Rowlingot…. Az seprűs cég ugyan bedőlt, de a könyv, mindenki meglepetésére befutott. (Ne is mondjatok semmit. Én sem értem;)

Mindenkinek ez volt a kedvence körülöttem, de én nehezen akartam ezt felfogni. Aztán, amikor 2 éve már nagyon sokadjára újraolvastam, nemcsak leesett végre a Jólsep-R (kövezzetek meg, de évekig nem vágtam, hogy ez mi ez :D), de bele is szerettem. Talán meg is sirattam. :)

Hűűű meg hááá meg háp meg Harry meg hippiájé, ja az jippiájé, na mindegy. Ez is tetszett. Na jó, hogy… Hogy én mekkora lüke voltam.. szóval.. menetelek tovább. valamikor
Lassacskán..

2012-08-12
Folyamatosan olvastam, de nem voltam annyira izgalomban, mint az első-második könyv esetében. Lehet, hogy elfogadtam, hogy úgyis sikerülni fog?
Kár, hogy nem emlékszem, hogy tavaly melyik tetszett a legjobban…

Amikor anno, az „egész” elkezdődött, a nagy érdeklődés miatt Karácsonyra édesapám csak a 3-4. kötetet tudta megvenni, pedig tényleg utanajárt a dolgoknak.
Ezért én legelőször ebben a kötetben léptem be a Harry Potter-univerzumba, és – talán ezért – a mai napig is ez a legkedvesebb epizódom a „szeptológiából”. Jól felépített, tele elrejtett apró utalásokkal, amik csak később nyernek értelmet.
És igen, a jóslástan-tanár egy kókler, szerintem is :)
(Újév után pár nappal megkaptam az első 2 kötetet is, és immár kronologikusan tudtam egyre beljebb és mélyebbre merülni a világban, és várni a könyveket évről évre)
A függőség pedig továbbra is fennáll, ez volt az utolsó „vékonyka” kötet, a többi már tiszteletreméltóbb kiadás, a terjedelmet tekintve – szerencsére (?).

Hát igen, Sirius Black azért mégiscsak ott van a szeren.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nem is tudom hány csillagot adhatnék a könyvnek, hisz elég vegyes érzéseim vannak ezzel a kötettel, ezt nem éreztem olyan jónak, mint az első két kötetet. Voltak benne olyan jelenetek amit inkább időhúzásnak éreztem, mielőtt ég az izgalmas pillanatok jönnének. Természetesen ez egyáltalán nem vette el a kedvem a könyvsorozattól, csak most ezt a kötetet kicsit gyengébbnek éreztem. A Dursley család egyenesen idegesített, annyira együtt tudtam érezni Harry haragjával. Szerintem amikor kiderülnek az igazság Blackről, és Harry szüleivel kapcsolatban a filmben jobban meg volt formálva, a filmben picit olyan összekapott éreztem olykor, de hát semmi sem lehet tökéletes. Hermione vakmerősége meglepett, de örülök, hogy valaki végre adott egy pofont Malfoynek, mert én is úgy utálom őt, mint Harryék.
A vége jól alakult, mert végülis két életet is megmentettek Harry, és Hermione, de Pitonról is végre kiderült, hogy miért pikkel Harry apjára, és annak barátjaira.

Fúha! Eddig ez a kedvenc részem, bár még életembe nem féltem könyvtől, de miután este ott fejeztem be, hogy épp kijöttek Lupinnal, meg Pettigrew-al a házból, és jött az, hogy Lupin átváltozik, hát én úgy megijedtem. Láttam már a filmet, meg tudtam hogy mi lesz, de akkor is, szerintem nagyon ijesztő, alig bírtam aztán elaludni. Egyébként tényleg nagyon jó volt, egyszer leálltam vele, mert nem volt rá időm, de aztán mikor elkezdtem tovább olvasni, nem bírtam letenni, mintha a kezemhez ragasztották volna.

nahát, ennek a lennon szemüveges-seprűs kölöknek egész jó a története…:)
Van benne humor, nem várt fordulatok, izgalom és sok-sok fantázia.
Még a végén belekezdek a 4-ik kötetbe is…

És komolyodunk…
Legalábbis ezt éreztem a két előző könyv után. Az ifjúsági meseszerűségből kezd kikacsingatni a felnőtt-meseszerűség felé, ami bevallom kedvemre van. A vége meg kész tűzijáték! Még mindig, illetve egyre maximálisabbnak érzem a megteremtett világot, hangulatot és részletességet.
„Csíny letudva!”

Bővebben: http://miamonakonyveldeje.blogspot.hu/2013/01/j-k-rowling-harry-potter-es-az-azkabani.html