Támadás ​az űrből! 83% 106 csillagozás

„Buga Józsi nem szép embel, de gavallél!”
avagy
Something's wrong here!

Hát én nem tudom, miért kerülgettem ezt a regényt off, de nagyon nem érdemelte meg!

Nem mondom, hogy fényezni kell Magyarországot, de na! Azért elég sok híres embert adtunk a világnak (és szerintem a mai napig adunk), ennek ellenére sokan azt sem tudják kik azok a „hángárik”!
Róbert regénye pedig pont erre épít…
Az egész cucc alapját az 1947-es, roswell-i incides adja, ami mindenki számára ismeretes, a lezuhant „UFO-val”…
Node! Nem is egy, hanem mindjárt két azonosítatlan repülő objektumról van szó, amik közül az egyik a már ismert, sok vihart kavart törmelék, azonban a másik, ami nem lezuhant, hanem kényszerleszállást hajtott végre – nem is akárhol – a magyar Alföldön, arról már nem szól a fáma, hála a magyar kémelhárításnak!

Mindenek előtt sok XX. századi (film)csodát nézzél meg (kezdve az 50-es évektől… igen! RetroShock!) mielőtt ebbe a regénybe belevágsz, mert egyből más szemmel fogsz rá tekinteni, nemúgy mintha csak szimpla sci-fi-ként néznél vele farkasszemet…
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez a magyar sci-fi Indul a bakterház -a!
Nem szabad komolyan venni, sőt, egyenesen fenntartásokkal kell kezelni a művet, de azért valljuk be: élvezetes egy olyan fikciót olvasni, ahol kis hazánk politikai-gazdasági-katonai nagyhatalommá avanzsálódik.

A szereplők nem minden klisétől mentesek sőt – talán Verhoeven Csillagközi invázióját „idézvén”, ahol – mindenki szép/tökéletes, de mindenkinek megvan a maga helye… és, amennyiben mégis rangsorolni kellene a művet, hát Mel Brooks lenne a lista élén, aki a paródiák koronázatlan királya! :)

Utószó: Mindenki „Erneszto Klájn” RPO-ját tartja a popkultúra királyának, pedig Inzig Róbert regénye simán lenyomja! Magyarok vagyunk, éljen a magyar vircsaft! :D

Na, aztán, hogy ebből mit raktál össze, az egyéni szociális! Én nagyon ajánlom ezt a regényt, sokkal jobb, mint a Függetlenség napja! :)

Olyan ez a könyv, mint amikor a baráti társaságunkból egy alkohollal némileg megtámogatott hétvégén kiszakad a kultúra. Valaki bedob egy idióta ötletet, aztán csak dől a hülyeség meg a sok idézet. Vagyis egy oltári nagy trollkodás, ami pont azért jó, mert irtózatosan túl van tolva. Buga Jóska felbukkanásakor „csak” vinnyogtam a nevetéstől, de Budapest ostrománál már hangosan röhögtem.
Az összes szereplő annyira sablonosan sztereotipikus, az egész történet egy zs kategóriás ámerikai katasztrófafilm kliséit idézi, és az egész nyakon van öntve a legdurvább magyarosch ömlengéssel. Vagyis minden van benne, amitől általában kiráz a hideg, ebben a könyvben viszont zseniális idiotizmussá állt össze.

Egy üde színfolt ez a könyv. Vidám, habos és olyan könnyű, hogy ha feldobom, tán le sem esik (mert odafönn elkapták az ufók).
Komolyan, a molyos 82% után nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz, azt hittem, én is gyenge négyesre értékelem majd, pedig nálam majdnem ötös! Rengeteget nevettem rajta, Izing Róbert stílusa friss, mai és nagyon-nagyon vicces. Különösen Buga Jóska figurája nevettetett meg (Joseph Booga the HungAlien, LOL), egyszerűen zabálnivaló a kis földönkívüli, aki büszke magyal állampolgálságála (XD) és imádja a pilóta kekszet. Mellesleg a szerző és Buga hibája lesz, ha a közeljövőben a Himnusz és a Szózat hallatán elfog a heveny röhögőgörcs. A minap @Eta -val és gyermekeivel sétáltunk egyet Budapesten, és amikor a kisfiú körbe-körbe rohangálás után kijelentette, hogy neki “téliszonya” van, majdnem megkérdeztem, hogy a gyermek tán találkozott Buga Jóskával? :P
A könyv hazafias kis szívemet is megdobogtatta – annyira, de annyira jó volt nézni, ahogy Magyarország nagyhatalmi státuszba kerül, az egész világ előttünk hajbókol, mi meg finoman hülyét csinálunk belőlük, mert megtehetjük. Éljenek a nagymagyarországos matricás Pumik és a zöld-fehér-lila futballhuligánok!
A fél csillagot csak azért vonom le, mert a stílussal időnként volt némi gondom – pl. zavart, hogy a narrátor jobbára jelenidőben mesél, de ha valamelyik karakter visszaemlékszik valamire, akkor átvált múlt időbe, majd megint jelenben mesél… A másik pedig, hogy egyetlen jeleneten belül ötször is képes nézőpontot váltani, teszem azt, elmond három bekezdést Anna szemszögéből, aztán ötöt Dávidéből, majd kettőt Szebáéból, és így tovább. Jobb lett volna ritkábban váltogatni a nézőpontokat. Ja, és nemigen értem, hogy Matheson figurája miért kellett a sztoriba. Nem osztott, nem szorzott, szvsz. De mindegy, ez legyen a legnagyobb baj! :)
Összességében véve egy nagyon szórakoztató olvasmány, amelyet minden hazafinak, fantasy és (light) sci-fi rajongónak és mindenkinek ajánlok, aki arra vágyik, hogy könnyesre röhögje magát. Jelenleg két példány is akad belőle a háztartásomban, mert ma megvettem karácsonyra egy jó barátnak, hadd röhögjön ő is!
Ja, és amikor befejeztem, anyukám megkérdezte: – Megmentettük a világot?
Én: – Meg.
Ő: – Akkor jó. :)

Szórakoztató könyv, nekem nagyon bejött! Bár a fogalmazást nekem csak kb. 200 oldal után sikerült valamelyest megszoknom, de a helyzetek, a poénok nagyon ott vannak! Amikor az idegenek megtámadják Budapestet, ott néhány jelenetnél a könnyem is kicsordult a nevetéstől, ami a helyzeteknek és beszólásoknak volt köszönhető. Na meg az idegenek mellényúlásainak. Buga Jóska karaktere pedig… Imádtam! :D A legnagyobb arc a regényben! :D

Édes istenkém a világon nincs annyi f*ság összesen mint ebbe a könyvbe belezsúfolva. Imádom ezt a fajta humort, a csodásan túlbonyolított hasonlatokkal és lehetetlen karakterekkel.
Csak azért zs kategóriás katasztrófa könyv mert több betű nincs az ábécében, de olyan remekül parodizálva hogy többször vinnyogtam a röhögéstől.
Stílusos hogy pont ezt a könyvet hagytam el egy körúti alkoholmámoros hajnalon és meg kellett vennem újra.
(az ufo nem a kis lényeket jelenti, hanem az objektumokat amivel repkednek.)

Nekem egy kicsit sok volt. Humoros volt, de valahogy mégis sok volt. Ettől függetlenül maga a sztori baromi jó volt és végre valami új! Buga Jóska figurája volt a legjobb. Magam előtt látom, ahogy énekli a Himnuszt! :D Később szerintem újra elolvasom. Biztos sokkal jobban fog tetszeni.

A szórakoztató sci-fi irodalom egyik gyöngyszeme, igazán gratulálok az írónak, remekül szórakoztam. :) A sztorit nem írnám körbe, mert a fülszöveg bőven kielégítő. Talán annyit megjegyeznék, hogy nagyon jó a cselekményvezetés, több szálon futó, de mégis gördülékeny. Mindenből kapunk rendesen… akció, szépen kidolgozott csatajelenetek, és még egy kis romantikus szál, ami abszolút nem zavaró (sőt igazán drukkoltam, hogy a végére ez is heppiend legyen). Az egyetlen, amit negatívumnak felhoznék, néha kissé erőltetettnek éreztem, főként a poénokat, meg talán Magyarország hirtelen nagyhatalmi pozícióba kerülését és ahogy diktálja az iramot… de a fenébe is, miért ne? :) A karakterekről csak annyit, hogy bár legtöbbjük felszínes, sokukkal igen jól lehet azonosulni. Buga Jóska és Tufa kapitány meg a Zöld Sas 1 mindent visz. :)
Összességében… aki még nem olvasta, annak sürgősen ajánlom, ha egy kis kikapcsolódásra vágyik, tökéletes könnyed nyári olvasmány.

Jó könyvekről nem tudok értékelést írni.
Nagyon tetszett, vicces volt és izgalmas is.
Pörgős a cselekmény és a végén mindenki happy.
Álom Magyarországot építenek. Buga Józsi hatalmas kalaktel!

Remek, kellemes olvasmány. Rengeteg utalás a magyar pop vagy épp szubkultúrára, tele*tűzdelve ufókkal, focihuligánokkal, Buga Józsival, meg minden eszement sza*mársággal.
Dávid karaktere hiába viseli a nevem, meg hiába főbb szereplő, tök semmilyen volt. Persze ez nem is olyan fontos. Amit én értékelni tudtam leginkább ebben a könyvben, az a humora, ami egyáltalán nem erőltetett, tök hatásos, mosolyogtató.
Néha az írás stílusa kicsit furcsa volt. Hirtelen váltások egyik szereplő szemszögéből a másikéba. Olykor voltak oldalak, amit tök feleslegesnek éreztem, mert se humort se cselekményt nem tartalmaztak, ami alapból nem lenne baj, de (szerintem!) ennek a könyvnek a hangulatához nem illettek.
Összességében tudom ajánlani, felettébb szórakoztató.

HÁNGÁRÍÍÍÍ

Alapvetően filmes műfajról van szó, így már emiatt is érdekes kísérletnek tekinthetjük a regényt. Arról nem is beszélve, hogy jól illeszkedik ahhoz az utóbbi időben kialakult trendhez, melynek jegyében világszerte népszerű, ám korábban nálunk nem jelenlévő műfajokat próbálnak meg meghonosítani. Jó példa erre Kondor Vilmos hard-boiled krimik előtt tisztelgő Budapest-sorozata, vagy az Alt Krisztián által Szeghalmi Lőrincz néven közreadott, gótikus rémregényeket idéző, Levelek az árnyékvilágból című könyv.

De Izing munkájának Tokaji Zsolt Turulfi című könyve az igazi párja, mely azzal az ötlettel játszik el, hogy vajon mit olvastak volna eleink, ha a XX. század első felében Amerikához hasonlóan Magyarországon is kialakul a képregény-szuperhősök kultusza. A Támadás az űrből azért is köthető Tokaji könyvéhez, mert Izing regényében a kliséktől eltérően nem amerikaiak, hanem magyarok lesznek az emberiség megmentői.

Az elkoptatott hollywoodi klisék már eleve jó alapanyagot biztosítanak, de a végeredmény attól lesz egészen egyedi és vicces, hogy mindez megfejelődik a kollektív magyar kultúrkinccsel és történelmi tudattal (a Pirx pilóta kalandjaitól az 56-os forradalomig, a Tizedes meg a többiektől a Fradi–UTE örökrangadókig, a Szózattól a Pilóta kekszig, nem beszélve Buga Jóskáról, aki nem szép, de gavallér, ám ezúttal kicsit másképp…).

Sajnos azonban Izing az akcióparódiával megegyező súllyal sző be a történetbe egy másik szálat, amelyben a fiatal pilótákat – tulajdonképpen a „mai fiatalokat” – próbálja bemutatni. Nyilvánvalóan e figurák egyediségét szeretné megragadni, ám ezek a részek dühítően közhelyesre, néhol kínosan erőltetettre sikerültek. Míg a sci-fi témát három lépés távolságból és a kellő iróniával kezeli, érezhető, hogy a huszonéves gyerekek problémáit, humorát, lazaságát komoly szándékkal próbálja ábrázolni – a kétféle megközelítés azonban ha nem is gyengíti egymást, de semmiképp nem eredményez egységes szövegvilágot. Hogy mégsem fut bele a mű az értékelhetetlen munkák zónájába, az az idegen invázió visszaverése kapcsán elővezetett ötletparádénak köszönhető.

Bővebben a Kultifilteren:
Hajrá Hángárik! (Izing Róbert: Támadás az űrből!)
http://kultifilter.hu/irodalom/kiadvany/item/212-hajrá-…