Kavics ​az égben (Alapítvány-Birodalom-Robot univerzum) (Birodalmi regények) 148 csillagozás

Isaac Asimov: Kavics az égben Isaac Asimov: Kavics az égben

Joseph Schwartz, a 62 éves chicagói férfi egy napon érthetetlen „baleset” áldozata lesz. Úgy érzi, mintha egyszerűen csak elesett volna az utcán, ám amikor pillanatnyi kábulatából felocsúdik, egy általa teljesen ismeretlen vidéken találja magát. Hosszas gyaloglás után végre egy házra talál, ám a benne lakók, legnagyobb meglepetésére ismeretlen nyelven szólnak hozzá.
Megdöbbenése fokozatosan kétségbeeséssé változik, amikor megtudja, hogy a Föld fejlődésének egy későbbi idődimenziójába pottyant, s első ismerősei fogolynak tekintik. Végső elkeseredésében szökéssel próbálkozik, hogy maga derítse ki: létezik-e számára a menekülést jelentő visszatérés lehetősége?

Eredeti megjelenés éve: 1950

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO

>!
GABO, Budapest, 2014
320 oldal · ISBN: 9789636896737 · Fordította: Füssi Nagy Géza
>!
Móra, Budapest, 1992
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631168956 · Fordította: Füssi Nagy Géza

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

VirusSouljah >!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Azért a birodalmi regények sem fognak keserű szájízt hagyni maguk után.
Számomra ez volt a legélvezhetőbb a három közül; elkapott az események sodrása, a karakterek is valamelyest jobbra sikeredtek mint az előző két történetben, a sci-fi-krimi vegyítése is ízletesebb lett.

Összességében ezek a regények meg sem karcolták robotsztorik szintjét, de azért kellemes szórakozást nyújtottak a vegyes érzelmek ellenére is.
Mindazonáltal már nagyon várom, hogy belecsobbanhassak elmémmel az Alapítvány utózmány és előzmény regényeinek mechanikus kavicsok által felborzolt áramlataiba.

1 hozzászólás
Isley I>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Nagyon élveztem Joseph Schwartz, a 62 éves időutazó, nyugdíjas szabó kalandját a több ezer évvel későbbi Galaktikus Birodalomban. Asimovhoz méltó módon végig nagyon csavaros és izgalmas történet, amelyben a főszereplőknek, Shekt professzornak, Bel Arvardan birodalmi polgárnak, Polának és Schwartz-nak a birodalom több százmillió világát kell megmentenie a földi Vének Tanácsa pusztító csapásától.

Nagyszerű regény, talán csak egy hiányossága volt, azonkívül, amit Asimov maga is jelzett az utószóban. A földiek tervezett támadása a galaxis ellen, nekem egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy miképp lehetett volna ennyire gyors lefolyású és minden bolygóra kiterjedő. Itt elfért volna még egy kis magyarázat.

Gregöria_Hill>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Asimovból még lehet a következő nagy kedvencem…
Akkor lesz közös kedvencünk is a férjemmel.

7 hozzászólás
flamepetals>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Imádtam! Végre megint középpontban a Föld. Azért kíváncsi lennék, hogy majd sok ezer év múlva legalább egy része megvalósul-e Asimov víziójának.

inagypal>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Bevallom töredelmesen, hogy ez volt mindösszesen a harmadik Asimov regényem, ráadásul az első kettő (elvileg) nem is Asimov legjobbjai közül való, a Fantasztikus utazás kétféle verzióját olvastam ugyanis tőle még sok évvel azelőtt, nekem azok is tetszettek. Hirtelen felindulásból idén elkezdtem beszerezni a Szukits-féle kiadásban a teljes Robot-Birodalom-Alapítvány univerzumot és tervezem még a következő évtizedben szépen végigolvasni.
A regényben nagyon tetszett az időutazásos és a politikai-hatalomért folytatott viszálykodási szál, ezt általában szeretem a sci-fikben. Imádtam azt is, hogy a szerző sikeresen szőtte bele a természettudományos magyarázatokat a történetbe ahol csak lehetett, legyen szó nukleáris sugárzásról vagy öröklődésről – ettől Asimov Asimov, hogy szórakoztatva tanít. Ami külön bónusz, hogy sok filmtől és könyvtől eltérően mindez itt számomra egyáltalán nem hatott erőltetetten, teljesen természetesen adta magát, ahogy az egyik szereplő a saját tudásszintjének megfelelően próbálta a másiknak elmagyarázni a természettudományos jelenségeket. Amin nagyon jót mosolyogtam magamban, az a jövőbeli sakkjátszmák leírása volt, mert eszembe jutottak az Agymenőkből Sheldon és Leonard térbeli sakkjátszmái – lehet, hogy a forgatókönyvírók is innen merítettek.
Ami kevésbé tetszett, de ez csak az én személyes preferenciáimat tükrözi, az a több szálon futó cselekmény volt körülbelül a történet feléig, nem szeretem annyira az ilyen szerkezetű könyveket. Ettől függetlenül természetesen jár az öt csillag, hiszen a történet teljesen beszippantott magába és elvarázsolt.
Csak az olvasás után derült ki számomra az értékelésekből, hogy ez Asimov elsőként megírt regénye, olvasás közben egyáltalán nem éreztem egy kezdő író szárnybontogatásának, ami sokszor előfordult sajnos még a kedvenceim esetén is. Az a tény, hogy ennyire jól megszerkesztett és élvezhető már az első könyve is, csak még inkább megerősített az elhatározásomban, hogy végigrágom magam a teljes életművön.

dwistvan P>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Végig értem a történet kötetein. Örülök, hogy újra olvastam valamennyi kötetet. Sajnos a tényleges sorrend most nem sikerült, de az összes kötetet egyszerre most olvastam el először egymás után. Először az alapítvány kötetek, utána az előzménynek számító robot univerzum és a birodalom más kötetei következtek. Sok részlet összefüggött, sok mindent jobban értettem. Ez a kötet is egy izgalmas kaland volt. Amíg izgulhatunk a megoldás miatt és a főhősök sorsát fürkésszük, a sorok között ott van a vélemény társadalmakról, hatalmi játszmákról, környezetünk iránti felelősségről. Jó szívvel ajánlom, hogy aki még nem ismeri ezeket a regényeket, ne egy egy kötettel ismerkedjen, hanem a sorozatpolc ajánlotta sorrendben a teljes regényfolyamot olvassa végig. Az összefüggések és az egymásra épülés miatt így sokkal nagyobb élményben lesz része. Sok kritikát olvasva látom, hogy ebből a különös élményből sokan kimaradtak. De még nem késő belekezdeni.

Aquarius >!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Egyetlen lépés, egy adott pillanatban…
Pont abban a pillanatban, amikor egy atomfizikai kutatóintézetben éppen kísérlet zajlik tisztítatlan urániummal… és Schwartz, a gyanútlan járókelő egy ismeretlen tájon találja magát.
A történet lebilincselő. A fokozatosan kibontakozó cselekmény több kulcsfigurával van megspékelve. Arvardan a régészet egyetemi doktora, fő kutatási területe az emberi civilizáció, illetve az emberiség származási helyének meghatározása. Affret Shekt a tudós, az „összegző” megalkotója, hozzá a hatalom képviselői, akik nem riadnak vissza semmitől önös céljaik elérése érdekében, és Schwartz…
Engem magával sodort a történet, és el tudta feledtetni, hogy a könyv alapja, téves teóriából született. Ennek bele kell férnie egy sci-fibe, ha a sztori ilyen pazarul van megírva. Miért a fél pont levonás?
Rousseau mondta: „A türelem keserű, de gyümölcse édes.” Bár korrektnek nevezném a karakterábrázolást, Arvardan időnkénti türelmetlensége, amely néha már gyerekesnek hatott, nagyon zavart.
Nem tartozik a „felkapott” Asimov könyvek közé – szerintem méltatlanul.

Gabo>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Asimov itt is remekel szerintem, végig izgalmas a sztori és maga az alapszituáció is rengeteg érdekes kérdést vet fel, emellett humorosnak mondható utalások is találhatók a múltba. Aki a scifit szereti, annak kötelező :)

Sceurpien I>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Őszinte leszek, ennek a kötetnek a legkisebb elvárásokkal ültem neki, mert előtte pont az Asimov-féle nagysorozat két Asimov-hoz képest méltatlan epizódján estem túl. Ugyanerre számítottam, hiszen ez is csak egy Birodalom-regény, mint a többi. És az is, de valahogy mégis tudott egy olyan adalékot tenni a történetbe, ami egyszerre sablonos, és mégis üdítő színfolt. Ez a regény az iskolapéldája annak, hogy jól ismert elemekből is fel lehet építeni egy nagyszerű történetet, egyszerűen csak azzal, hogy nyitott elmével fordulunk hozzá.

(És külön tetszik, hogy soha nincs megmagyarázva, miért is volt az időutazás. Mert felesleges.)

1 hozzászólás
Mandragoria>!
Isaac Asimov: Kavics az égben

Előre megtervezett véletlenek tudatos összetalálkozása.
Így tudnám leginkább jellemezni e regényt.
Most ismerkedem a sci-fivel, és hát azt a klasszikusoknál kell kezdeni (na meg persze motivál egy kihívás is). Őszintén szólva, kicsit nehézkesen indultam neki, nem volt túl érdekes. És azért filmen láttam már néhány sci-fit, amelyek – nyilván – az elődökből táplálkoztak, így az összegzőt, az időátlépést, többgalaxisnyi emberiség-életet meg vírus megalkotást pusztításhoz ilyen-olyan formában, sőt, inkább modernizálva láttam, ismertem már, ezért nem szolgált akkora átéléssel, mint vártam.
Azért persze érdemes volt elolvasni. Azt hittem, hogy az egész könyv majd Schwartz körül forog, de aztán teljesen máson volt a hangsúly, persze ő kapta az egész sztoriban a legfontosabb szerepet. A vége nyitott maradt, ami kicsit csalódás volt.
Nem tudom, mennyire kapcsolódnak egybe az Alapítvány és Birodalom kötetek, ez durr volt bele a közepébe, de a könyvtárba ez volt csak meg, és ez is volt a legszimpatikusabb. Amúgy egészen érthető volt, még a sok tudományos és radioaktív maszlag is, nem rögtön, és nem is mindent, de a lényegét felfogtam (ugyanilyen okosra operálják Keyes Algernonját is). Nem mindennapi az, amikor a Föld él megnyomorgatva, az uralkodói, értelmes volta inkább a klisé.
A közepétől egészen érdekelt, hogy sikerül-e helyretenni a dolgokat, vagy mi lesz a Galaxis sorsa. Azért a tudatcsápok elkanászodása eléggé fantasztikus és illúzióromboló momentum volt.
De, ami a lényeg, hogy nem volt érdektelen és vontatott, többet is fogok még olvasni Asimovtól!


Népszerű idézetek

Mandragora>!

Egy ember soha és sehol sem veszhet el annyira, mint önnön magányos agyának végtelen és bonyolult folyosóin, ahová senki sem nyúlhat utána, ahonnan senki sem szabadíthatja ki.

5. fejezet, 62. oldal

Aquarius >!

A Galaxis többi részének szemében, ha egyáltalán tudomásuk van rólunk, a Föld csupán egy kavics az égben. Számunkra viszont az otthon, méghozzá az egyetlen otthon, amelyet ismerünk.

43. oldal

Jesper_Olsen>!

Senki sem annyira tehetetlen, mint az az ember, aki nem emlékezik semmire.

77. oldal

inagypal>!

Jöjj, öregedjünk meg együtt!
A java még ott van előttünk:
A végső élet, melyet az első hagyott reánk…

141. oldal, Első fejezet - Két lépés között (Szukits, Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma III., 2002)

inagypal>!

Vajon csakugyan földi ember ő? Semmi más, csak földi ember? Fiatalkorában elhagyta Európát, és kivándorolt Amerikába, de ettől függetlenül nem maradt ugyanaz az ember? És ha az ő ideje után tömegek hagyták el a megsebzett, összeszabdalt Földet, hogy az égbolton túli világokon teremtsenek új otthont maguknak, ezáltal kevésbé földi emberekké váltak? Hát nem az övé is az egész galaxis? A kívülállók valamennyien egytől egyig nem őtőle és az ő testvéreitől származnak?

256. oldal, Tizenhetedik fejezet - Változtass oldalt! (Szukits, Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma III., 2002)

Aquarius >!

Az instabilitás maga az élet, mivel az idők végtelenségéig változtatja a helyzetét, törekedve saját azonosságának megőrzésére.

31. oldal

tothmozerszilvia I>!

Pola szipogott, és közben arra gondolt, mennyire megijedt, sokkal jobban, mint egyáltalán el tudta volna korábban képzelni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: 11/22/63
Stephen King: 11.22.63
Michael Crichton: A Gömb
Dean R. Koontz: Égi jel
Blake Crouch: Hamis emlékek
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Michael Crichton: Idővonal
J. D. Robb: Halálos hűtlenség
Justin Cronin: A tükrök városa
Daniel Silva: A Moszad ügynöke és az angol lány