Michelangelo 69 csillagozás

Regényes életrajz
Irving Stone: Michelangelo Irving Stone: Michelangelo Irving Stone: Michelangelo Irving Stone: Michelangelo

„Dávid ​csak egyedül állhat a talpazaton… Ha a véres fej nincs ott, Góliátnál nagyobb ellenségek legyőzésének diadalmas szimbóluma lehet… Az ő Dávidja nemcsak erős harcos, de az emberi szellem, a lélek és értelem gigásza is, nagyot mer az élet minden vonatkozásában…” "Megvan hozzá az esze, akarata, belső ereje, hogy egy új viágot teremtsen és betöltse azt az emberi szellem alkotásaival. Az ő Dávidja Apolló lesz, de több, mint az, Héraklész lesz és Ádám, de sokkal több azoknál – az ember legtökéletesebb megvalósulása lesz, aki egy értelemmel és emberséggel áthatott világban fejti ki a maga erőit…" – És megszületett az utolérhetetlen szépségű, erőt és értelmet sugárzó szobor, hogy Firenze és a reneszánsz szimbólumává válva, századokon át hirdesse egy izgalmas, véres küzdelmekben és hatalmas szellem: tettekben egyaránt bővelkedő kor eszményeinek s egy nagy alkotó teremtő erejének csodálatos találkozását. Stone hatalmas felkészültséggel, nagylélegzetű, sokrétű reneszánsz korképet… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1961

>!
Kossuth, Budapest, 2001
664 oldal · ISBN: 9630942623 · Fordította: G. Beke Margit, Szőllősy Klára, Rónay György
>!
Gondolat, Budapest, 1973
632 oldal · Fordította: G. Beke Margit, Szőllősy Klára, Rónay György
>!
Gondolat, Budapest, 1970
632 oldal · keménytáblás · Fordította: G. Beke Margit, Szőllősy Klára

2 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Leonardo da Vinci · X. Leó pápa


Kedvencelte 26

Most olvassa 11

Várólistára tette 62

Kívánságlistára tette 41

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

eme>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Stone remek, olvasmányos, informatív és jól dokumentált művészéletrajzok szerzője – két könyv után jelentem ezt ki, nyugodt lelkiismerettel. Már a Van Gogh-regény is nagy hatással volt rám, Michelangelo életrajza úgyszintén. A szerző jó érzékkel szövi bele a kutatásai során összegyűjtött irdatlan információmennyiséget a történetbe. Remek mesélő és megfigyelő, aki az életrajzi adatok vázára hús-vér embereket kreál, aki képes megeleveníteni a reneszánsz világot, annak minden szépségével és árnyoldalával, a művészet csodájától a vallási és politikai csatározások, viszályok, háborúk és cselszövések kavalkádjáig. Nem beszélve az alkotás folyamatának, a művész, a zseni legbensőbb mozgatórugóinak, működésének, a pszichológiai dimenziónak értő és aprólékos rajzáról. Vagy a műalkotások és születésük bemutatásáról – szemünk láttára válik minden szobor, festmény élettel telivé. A kezdeti inspirációtól a sokszor éveken, sőt néha évtizedeken át tartó kivitelezés során felbukkanó érzések, gondolatok, élmények teszik őket színesebbé, hozzák őket közelebb a befogadóhoz. Szeretem, ahogy Stone a művészt és a műalkotást szemléli, értelmezi, elénk tárja, ahogy felcsigázza az olvasó kíváncsiságát, ahogy becsalogatja a megidézett világba. És milyen világ ez! Tele zseniális alkotókkal, a reneszánsz színe-java sorakozik fel előttünk, a nevek emberi dimenziót kapnak, a műtárgyak történetet.
A háttérben pedig ott zajlik a történelem, ott feszülnek a hatalmi és ideológiai áramvonalak, mint pókhálók, melybe akarva-akaratlanul belegabalyodik a művész, még akkor is, ha öntudatosan, dacolva és ellenállva próbál független, saját utat járni. Stone mesterien boncolgatja a művész és ember, a művész és társadalom illetve művész és egyházi meg világi hatalom viszonyát, a szabadság és kiszolgáltatottság pólusai közt való vergődést, a kompromiszumok kényszerét. Közben meg olyan bensőséges, emberi portrét alkot a nagy Mesterről, a magányos, szeretetre vágyó, különc, nehéz természetű, de óriási szívű és lelkű zseniről, hogy az ember napokig nem tud kiszakadni a történetből. Pontosan emiatt kár, hogy Stone nem mert/akart túllépni bizonyos határokon. Nagyon tapintatos és visszafogott (néha talán hiteltelen is) Michelangelo szerelmi életének, kapcsolatainak rajzát illetően, pedig, meggyőződésem, ha kicsit bátrabb, komplexebb képet alkothatott volna a művészről, többdimenziósabb értelmezéseket az amúgy is remekül bemutatott alkotásokról.
Amit még fájlaltam: az utolsó évtizedek lakunáris bemutatása. Talán nem tudni túl sokat az idős Michelangelo életéről, talán nem volt annyira gazdag történésekben, nem tudom. De a gyerekkor és érett férfikor lassú tempójú, részletgazdag bemutatása után az utolsó rész picit összecsapottnak tűnik, túl keveset kapunk az öregedő Michelangelóból.
Ettől függetlenül remek regény, remek és komplex kép egy rendkívül színes, sok szempontból mérföldkőnek számító korról, meg egy zseniális művészről.

2 hozzászólás
Agatha_Emrys>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Le a kalappal Irving Stone előtt, eszméletlen munka volt benne. 6 évig élt különböző olasz városokban és átkutatott minden könyvtárat, levéltárat, múzeumot a Vatikánban lévő dokumentumoktól a Buonarroti család gazdasági feljegyzéseiig. Sőt, a carrarai kőfejtőbe is elment megtanulni az ottani munkamenetet és helyi szlenget, valamint megtanult márványt faragni és egy szobrásszal diskurált, hogy mi van faragás közben a művész fejében.

És mindez megmutatkozik a művében (sejtésem szerint könyvei közül ez lehet a magnum ópusz). Gyerekkorától fogva követhetjük Michelangelo útját, alaposan megismerkedve nem csak művészete fejlődésével, de a korszak jelentős embereivel és történelmével is.
Nagyon szerettem, ahogy kitért a freskófestés és a szobrászat technikai részleteire, valamint a művész látásmódjára és hogy a különböző technikákkal és kompozíciókkal mit akart ábrázolni. Michelangelo mélyen vallásos volt és ez végigkíséri a munkásságát, borzasztó érdekes volt, ahogy a különböző bibliai események és személyek értelmezésén gondolkodik, s próbálja logikusan megmagyarázni egy történés vagy emberi reakció okát.

Eszméletlen tömény könyv ez, lassan is haladtam vele. Valóban regényesen van megírva, nem egy száraz ismeretterjesztő, de mivel hatalmas tudásvagyonnal dolgozik, hiába megy könnyen a szerzőnek megemlíteni a korhoz tartozó mindennapi információkat (amit az akkoriban élő valóban tudna, vagy egy vacsora során megemlítené) – pl. ki kinek a kicsodája, melyik művész mit alkotott, Itália városaiban éppen mik történtek szimultán stb. – ezeket az átlagos olvasónak nehéz követni. Egyáltalán nem bántam ilyenkor elmerülni az internet bugyraiban, némi tájékozottságot magamra szedve, de hát nyilván lassította a tempót.

Ez aztán tényleg minden tényre kiterjedő összefoglaló egy zseniális elme életéről, fogyaszthatóan tálalva. Összehasonlítási alapom nekem is a szerző Van Gogh életéről szóló könyve. Pont az infótömeg méretei közti különbség miatt a Van Gogh szerintem sokkal élvezhetőbb olvasmány, és a hollandot közelebb is hozza, mint ember. Michelangelonál ezt kevésbé éreztem, bár ez talán inkább annak köszönhető, hogy a firenzei nem volt egy önmarcangoló, „lelkizős” típus, inkább egy határozott pokróc ember, aki súlyos munkamániában szenvedett, legtöbbször saját egészsége rovására, kisebb csoda, hogy ilyen magas kort megélt. Mondjuk azért sajnáltam, hogy a családja milyen gátlástalanul megfejte és még nekik állt feljebb követelni, hogy tartsa el őket minden áron.

Ezután akartam olvasni a Sixtus kápolna festéséről szóló ismeretterjesztőt, de alábecsültem mennyire ki fog fárasztani ez az „tudásalapozás”, úgyhogy majd következő hónapra időzítem. Lélekben pedig készülök a nyárra, amikor személyesen is láthatom több műalkotását élőben.

U.i.: Javaslom, hogy ne az első, 1967-es kiadást olvassátok. A nagyalakú könyvnek meglepően szélesek a margói, a betűi meg kicsik, így nem volt kellemes eleinte az olvasás, de persze 600 oldalnál megszokja az ember. Emellett a fordítás is picit avíttas itt-ott, elgépelések is találhatók benne. Ja, és konkrétan egy ívnyi szöveg hiányzott belőle, amit egy Gauguin életrajz ívjével sikerült összecserélni könyvkötés előtt. Nem tudom, ez szériahiba-e, vagy csak én fogtam ki jól ezt a példányt, de a többi hibával összesen már alkot akkora halmazt, hogy e kiadás ellen felszólaljak.

U.u.i.: Nem értem az eredeti alcímet (The Agony and the Ecstasy) miért nem fordították le, és helyette a „regényes életrajz” címet adták neki. Pedig tökéletesen leírja Michelangelo életét.
A másik dolog, amiért kár pedig, hogy nagyon mérsékelten nyilatkozik a szerelmi életéről és próbálja figyelmen kívül hagyni a homoerotikus felhangok realitását. Mert szép szerelmes szonetteket írt ehhez a 27 éves sráchoz, de csak lelkitársak voltak, meg apa-fiú kapcsolatban. Hát persze…. :))

4 hozzászólás
Arianrhod P>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Ha sikerül ilyen könyveket olvasnod ifjan, örök életedben elkísér a művész és a művészet imádata és csodálata. És amikor először állsz ott egy Michelangelo-szobor előtt, ismered minden hajlatát, érzed az ujjaid alatt a márvány simaságát. Hiszen ott voltál te is – lélekben – amikor készült, együtt kínlódtál meg a művésszel, és alkottál csodát. Felejthetetlen élmény.

1 hozzászólás
acsferi>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

A reneszánsz kori Itáliába, a humanizmus szülőhazájába kalauzolja el a szerző az olvasót ebben a regényében. Firenze a művészeti élet központja volt a XV. század végén, olyan jelentős alkotókkal mind a festészet, mind az építészet terén, mint Leonardo da Vinci, Botticelli, Perugino vagy Brunelleschi. A művészeteket pártoló, a várost remekül kormányzó Medici, Lorenzo il Magnifico igyekezett udvarába gyűjteni a kor híres alkotóit. Michelangelónak is sikerül szobrásztanoncként – rövid ideig tartó, Ghirlandaio mellett való festőinaskodás után – bekerülnie ebbe a körbe. Míg a művészet más területein számos jelentős alkotó öregbítette Firenze hírnevét, jelentős szobrász Donatello óta nem bukkant fel. Ezt az űrt tölti ki az életrajzi regény címszereplője, akinek hosszú, olykor csalódásokkal, küzdelmekkel tarkított életét követheti nyomon az olvasó. Nagyon alapos forrásmunka előzte meg a regény megírását, és ez érezhető is, szinte lexikonnyi adatot halmoz fel Stone, Firenze, Róma, de más itáliai városállam szinte összes jelentő művésze felbukkan a regény lapjain, miközben a politikai helyzetre is igyekszik kitérni. Az író még a carrarai márvány bányászásának metódusával is tisztában van, saját kezűleg próbálta ki az anyag megformálását, mely teljes mértékben hitelessé teszi a művet. Különösen élvezhetőek azok a részek, melyek az egyes zseniális műalkotások megszületésének körülményeit taglalják, mi adott ihletet, mi inspirálta, illetve mi járhatott a fejében Michelangelónak az alkotófolyamat során, milyen nehézségek merültek fel a megbízásokkal kapcsolatban. Az a tíz pápa mely regnálása alatt a főhős alkotott, milyen módon és mértékben támogatta a művészetet.
Különösen érdekes volt a regény számomra olyan szempontból, hogy pár éve olvastam Karel Schulz korábban íródott, szintén Michelangelo életét feldolgozó, Kőbe zárt fájdalom című regényét, mely sajnos befejezetlen maradt. A két művet összevetve elmondható, hogy Schulz gazdagabban tárja elénk a történelmi hátteret, nála Michelangelo belső vívódása, a meg nem értett, és irigyelt zseni magányossága hangsúlyosabb, a mogorva, nem könnyű természete jobban kidomborodik, ugyanakkor Schulz stílusa nekem kicsit nehézkesebb volt. Irving Stone Michelangeloja kicsit „szelídebb”, helyzete környezete, szűkebb családja által jobban befolyásolt, a regény pedig inkább művészettörténeti szempontból erős, nála a történelmi események csak támaszként, háttérként szolgálnak. A műalkotások létrejöttének indítóokait, keletkezésük körülményeit, az alkotás során a művész fejében megfogalmazódó gondolatokat viszont szebben érzékelteti. Külön érdekes, ahogyan mindkét a témát alaposan ismerő és szerető író Michelangelo életének egyes eseményeit feldolgozza, milyen jelentőséget tulajdonítanak azoknak. Összességében mindkét regény maradandó mű, minden művészetet kedvelő olvasónak ajánlott. Amennyiben pedig ugyanezt a témát más szemszögből is meg kívánja valaki közelíteni, akkor Passuth László Arany ködben fáznak az Istenek című történelmi regényét is érdemes hozzá olvasni, melyben ugyan a reneszánsz Róma, illetve Raffaello élete a középpont, de a nehéz természetű Michelangelo ott is felbukkan.

Kallós P>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Ebbe belenyúltam rendesen! Ez a könyv meglehetősen magasra tette a mércét, ami a történelmi, életrajzi regényeket illeti. Rengetek történelmi adattal információval. Nem az az egyszer olvasom, soha többet könyv. Rengeteget ad hozzá a reneszánsz megértéséhez, megítéléséhez, igaz véleményforáló remekmű! Stone ezzel a könyvével erősen ajánlott kategória lett számomra! :)

Szent_Habakuk IP>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Kézbe vettem, mert drága Édesapám kedves könyve volt. Beleolvastam, de biztos voltam benne, hogy ennyi oldalt még véletlenül se fogok átrágni.. Soha nem tévedtem még nagyobbat könyv első látásra való megítélésében! Szinte azonnal beszippantott, alig vártam, hogy hozzájussak, és visszamehessek Firenzébe vagy Rómába, és szinte szó szerint együtt élhessek Michelangelóval.
Igazán a mai napig se tudom, mi nyűgözött le benne, valószínűleg az egész. Hatására rengeteg albumot szereztem be, művészeti és történeti műveket, annyira élvezetesen mutatta be a művészt és a kort, amelyben élt, hogy miután a könyvet felfaltam, nem akartam „hazajönni”, hanem még hosszan a reneszánszban kívántam kalandozni.

Bae_gold>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Szemléletes, olvasmányos, izgalmas, jó. El tudtam képzelni az akkori Toszkánát, Rómát. Együtt tudtam érezni aszépen formált szereplőkkel, végig neteztem a könyvet, tanulmányozva az épp készülőben lévő műveket. Szerettem.

Nienna001 P>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Megvett magának ez a könyv. Gyönyörű a nyelvezete, lenyűgöző a kép, amit Michelangelóról fest, és igazán részletes és teljes képet kaphatunk a korszakról, a művészekről, a politikai viszonyokról, amelyben a Mester élt és alkotott. Az egész könyvet áthatja az Isten- és emberszeretet, amit Michelangelónak tulajdonít az író. Irving Stone nagyot alkotott, és itt nem csak a terjedelemre gondolok, hanem magára a regényes életrajzra, ahogy az alcímben nevezi művét. A regényt fekete-fehér képekkel van kiegészítve, amit nagy előszeretettel nézegettem, amikor egy-egy mű készültéről volt szó. Hab a tortán, hogy nemrég Itáliába is eljutottam és élőben is megnézhettem néhány művét. Egyik kedvenc polihisztorom (szobrászom) lett Michelangelo (Rodin mellett) és még tervezem olvasni Stone könyveit.

Manoli>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Michelangelot és műveit nem lehet megunni. Stone könyve igazi művészettörténeti csemege és többszöri újra olvasást belelapozást igényel. Reneszánsz és Itália, Firenze és a Mediciek, Róma és Vatikán, szobrok és festmények, amiről igen alapos ismereteket kapunk a könyvből.
A hétköznapokról és az akkor korban iparosoknak tekintett, de a mai világ által csodált művészekről kapunk igen átfogó ismertetést. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy Michelangelo vagy Leonardo akkor és ott született, ahol igen gazdag mecénásaik. A gazdagság és a tehetség pont jókor volt jó helyen és jó időben. Azt is örömmel vettem, hogy már életükben is elismert és jól ismert művészek voltak. Nem beszélve a hihetetlen szorgalomról, amivel ennyi gyönyörű művet hagyott Michelangelo a világra. Csodálatos, hogy mindent, tényleg mint egy mesterember, maga irányított, a kőfejtéstől, a festékek rendelésétől, kikeverésétől, az állványzat építésig mindent. Nagyszerű életrajz egy hatalmas művészről és koráról.

Pneumatikus_kókusz>!
Irving Stone: Michelangelo

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

A kevesebb több lett volna,mind terjedelemben,történelmi pontosságban és főleg nevekben és szereplőkben akiknek száma túlmutat a százon és ráadásul sokuk neve vagy nagyon hasonló,vagy gyakorlatilag megegyezik.Becsülendő a történelmi hűség ami utàn több évig kutakodott a szerző,tucatnyi forrásbòl,de a Van Gogh regénye sokkal olvasmányosabb.Viszont ha megmarad,igazi Michalangelo szakértő lesz aki olvassa,és nagyon megszeretteti az emberrel a művészetet.Én pl nagyon erősen gondolkodpm egy reneszánsz stìlusú tetováláson.


Népszerű idézetek

Agatha_Emrys>!

A márvány görög eredetű szó – marmareosz csillogót jelent.

116. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Agatha_Emrys>!

– Mit gondolsz, nyújtanak a mennyek akár feleannyi szórakozást, mint amennyit Leó megengedett magának a Vatikánban?
– Nem hiszem. A Jóisten nem költhet erre annyi pénzt.

507. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Kapcsolódó szócikkek: X. Leó pápa
Agatha_Emrys>!

A dolog híre kiszivárgott. Biagio da Cesena követelte, hogy másodszor is bebocsássák őket a festmény elébe.
– Látja, Szentatyám? – kiáltotta magából kikelve a szertartásmester. – Igaz volt a hír! Buonarroti engem is ráfestett a képére. És nemi szerv helyett egy fertelmes kígyót festett nekem.
– Ágyékkötőül! – mentegetőzött Michelangelo. – Tudtam, hogy Eminenciádnak nem tetszenék, ha anyaszült meztelenül ábrázolnám.
– Pompás hasonlatosság! – jegyezte meg a pápa, és szeme kajánul csillogott. – Mindig azt állítottad, Michelangelo, hogy nem értesz a portréfestéshez.
– A téma megihletett, Szentatyám.
Biagio de Cesena fél lábon ugrált, mintha nem is fali hasonmását, hanem őt magát pörkölné a pokol tüze.
Parancsolja meg, Szentatyám, hogy vegyen ki onnét!
– A pokolból? – kérdezte a pápa, és színlelt meglepetéssel tekintett ceremóniamesterére. – Ha a purgatóriumba tett volna, minden tőlem telhetőt megtennék, hogy onnét kiszabadítsalak. De amint tudod, a pokolból nincs megváltás.

580. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

1 hozzászólás
múdúr>!

Minden csepp számít, mondta az egyszeri ember, aki az Arnóba vizelt, mikor meghallotta, hogy a fia hajója megfeneklett Pisa alatt.

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Kapcsolódó szócikkek: Pisa
Agatha_Emrys>!

Elmondta, hogy Botticelli Madonna eredetije, Simonetta Vespucci, „a legtisztább asszonyi szépség” volt, akit Európa valaha látott. […] Botticelli halálosan szerette Simonettát, bár nem hiszem, hogy csak egy szót is váltottak valaha. De minden nőalakját róla festette, ő a Vénusz, a Primavera Pallasz, minden.

111. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

2 hozzászólás
Agatha_Emrys>!

Pál pápa készségesen hozzájárult Michelangelo terveihez. Michelangelo egyre jobban megkedvelte a Farnese pápát, szinte baráti érzékkel viseltetett iránta. Fiatalkori kicsapongásai utána Pál a latin és görög nyelv komoly tudóssává, kitűnő szónokká, finom tollú íróvá fejlődött. Azon volt, hogy ne utánozza Gyula pápa háborúskodását, Leó orgiáit, sem Kelemen nemzetközi cselszövéseit és politikai baklövéseit. Ráadásul finom humorérzékkel volt megáldva, amint Michelangelo csakhamar észrevette, mikor kihallgatásra jelentkezett a Vatikánban. A pápa egészséges arcszíne, ragyogó szeme láttán megjegyezte:
– Milyen jó színben van ma, Szentatyám!
– Csitt, halkabban! – szólt rá Pál megjátszott suttogással. – Nehogy kétségbe ejtst a bíborosok kollégiumát! Hiszen csak azért választottak meg, mert azt hitték, már az utolsókat rúgom.

556. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Agatha_Emrys>!

– […] És az optikai munkái, a botanika törvényszerűségeinek megfogalmazása… bámulatos! Képzeld csak, úgy látja, hogy a törzs gyűrűinek számából meg tudja állapítani a fának a korát. Hallottál már ilyet?
– Jobban örülnék, ha azt hallanám, hogy gyönyörű feskókat fest.
– Leonardo univerzális elme – felelte Giuliano, és a fogadótermek felé vezette Michelangelot. – Hitem szerint Arisztotelész óta nem élt a földön ilyen tudós. A művészetről azt tartja, hogy az csupán az egyik oldala az ember alkotó képességének.
– Nekem ugyan akárki akármit mondhat – dörmögte Michelangelo makacsul. – Ha valakiben ilyen ritka tehetség lakozik, az ne töltse az idejét azzal, hogy a fák törzsén számlálja a karikákat.

457. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Kapcsolódó szócikkek: Leonardo da Vinci
zördög P>!

És ott ül az asztalnál a magyarországi követ, akkor hozta meg a hírt, hogy Mátyás magyar király „a filozófus államfő, Lorenzo il Magnifico őszinte tisztelője” hirtelen elhalálozott.

88. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

1 hozzászólás
Agatha_Emrys>!

– Dermesztő hideg van idefenn. Mivel melegedett?
– Felháborodással!

530. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz

Agatha_Emrys>!

– Ne mondd, hogy öreg vagy! – tiltakozott Tommaso. Ha megharagudott, szeme sötét lett, mint a tinta. – Hogy gondolkodhatsz ilyen hétköznapian! Mindenki olyan idős, mint a benne lobogó alkotóerő.

552. oldal

Irving Stone: Michelangelo Regényes életrajz


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Ross King: Michelangelo és a Sixtus-kápolna
Caroline Bernard: Frida Kahlo és az élet színei
Passuth László: A harmadik udvarmester
Jaan Kross: Négy monológ Szent György ürügyén
Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc
Laura Baldini: A tanítónő
C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai
Michelle Moran: Madame Tussaud
Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom
Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa