Suite ​française – Francia szvit 65 csillagozás

Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

1940 ​júliusa: a megszálló Wehrmacht csapatai elől menekülnek a franciák. Milliók lepik el az országutakat, szállják meg a vidéki városokat, a falvakat. Az összeomlás teljes: állam, egyház, társadalmi és emberi értékek – minden összekuszálódik. Együtt menekül a túlélésért nagypolgár, művész, „úri" prostituált táncosnő, munkáscsalád, cseléd, aggok és kisgyerekek, sőt a házimacska…
A tragikus történelmi helyzetben a hétköznapok emberi drámái és kicsinyességei mellett a hősiesség és az önfeláldozás megrázó képsorai vonulnak el a szemünk előtt.
Az egy évvel később, 1941-ben játszódó második rész egy idilli kisváros németek megszállta világába vezet minket. Hogyan éltek együtt a francia falusiak a német katonákkal? Hogyan is működött a kollaboráció, és kezdődött valami halvány ellenállás? Lehetségesek-e emberi kapcsolatok az ellenséges nemzetek között? Beleszerethet-e egy francia nő a nála elszállásolt német tisztbe?

Irene Némirovsky (Kijev, 1903-Auschwitz, 1942)… (tovább)

Suite française címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 2004

>!
GABO, Budapest, 2015
372 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634061595 · Fordította: Sashegyi Gábor
>!
GABO, 2015
372 oldal · ISBN: 9789634061687

Enciklopédia 7


Kedvencelte 8

Most olvassa 4

Várólistára tette 113

Kívánságlistára tette 87

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Nono_ P>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Megküzdöttem ezzel a könyvvel, de a végére értelmet nyert, miért éreztem az összefüggéstelenséget a művel kapcsolatban.
Sajnos az írónő elhunyt tífuszban az auschwitzi koncentrációs táborban a második világháború során, így a fent maradt jegyzete lett kiadva, amin személy szerint éreztem a „nyersséget”. A megmunkálás, finomítás, csiszolás csak az előnyére vált volna és a szereplők is sokkal szerethetőbbek lettek volna. Így nehezen haladtam a könyvvel pedig hihetetlen részletességgel lett megírva a megszállt Franciaország.
De összességében köszönjük Irène Némirovsky, hogy papírra vetetted az eseményeket!

9 hozzászólás
giggs85>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Meztelenek és holtak, Súlyszivárvány, 22-es csapdája, Vágy és vezeklés, A merénylet, Jóakaratúak.
Csak néhány könyv, ami így vagy úgy de érinti a II. vh-t. A közös bennük, hogy mind a háború befejezése után íródott. De a Suite Francaise nem! Az írónőt 1942-ben elgázosították a németek. Így nem volt módja megírni a 3-5. részt, és a mű csonkban maradt. De micsoda csonkban! Ez persze nem azt jelenti, hogy egyszer csak vége szakad a műnek és annyi. Hanem azt, hogy a két elkészült rész önmagában is tökéletes egészet alkot.
Élő egyenes adásban közvetíti a háborút és főleg a német megszállást. Hihetetlen pontos megfigyelések és kiváló jellemábrázolás.
Az első részben különböző osztályból származó párizsi lakosok menekülnek a náci csapatok elől, valahová le, délre. Rövid, csak néhány oldalas fejezetekben haladunk egyes szereplőkkel, majd váltunk a következőre. Nincs egy csöpp megállás sem, mint ahogy a menekülteknek sem lehetett.
Tökéletesen meg tudja jeleníteni a különféle társadalmi osztályba tartozók életét, gondolkodását és problémáit. Mert ne higgyük, hogy mindenkit egyformán sújt a háború. Van aki mindent elveszít: gyerekét, házát, állását, és van aki csak az ezüst evőeszközeit (meg persze esetleg a nagypapát). A menekültáradat többnyire a front előtt van és csak néhány bomba és repülő jeleníti meg a németeket. A fő gond, hogy a legtöbben nem segítenek egymáson. Sőt, ha lehet esetleg keresztbe is tesznek. Mire vége ennek a résznek, tökéletesen megismerjük a nemesek, polgárok és parasztok gondolkodását és élményeit az egymással hópehelyszerűen összekapcsolódó történetekből, karakterekből. És mire megjön a fegyverszünet a dolgok többnyire így, vagy úgy de elrendeződnek.
Dolce: a 2. rész. Egy kisváros megszállása a németek által. Itt már lehet tudni, hogy ez nem csak egy kis átmeneti kellemetlenség lesz. De az írónő tudatosan inkább a franciák reakcióira helyezi a hangsúlyt. A társadalmi ellentétek itt, a rendezett déli, vidéki kisvárosban is éppúgy fennállnak, mint a menekülő párizsiak között. Itt is a fő gondot nem a viszonylag kulturáltan viselkedő ellenség jelenti, hanem az, hogy a franciák egy kanál vízben meg tudnák fojtani a nem ő osztályukból, városukból, korosztályukból származó egyéneket.
És a háttérben bontakozik ki egy nagyon szép szerelmi szál is egy francia hadifogoly felesége és egy megszálló német tiszt között.
Tovább nem részletezném. Mindenkinek ajánlom ezt a MO-n méltatlanul ismeretlen könyvet. A kötet egyébként még tartalmaz egy részletes életrajzot, az írónő levelezését illetve a többi tervezett regény vázlatát is.

Jagika P>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Úgy gondolom, ez a mű akár hiteles forrásként is olvasható Franciaország német megszállásáról, a második világháború 1940 és 1941-es évének történetéről. A szereplők sorsán át követhetjük a kétségbeesett menekülést, a kiszolgáltatottságot, a mindennapok küzdelmeit. A megjelenő személyek nagyrészt háborús ellenfelek ugyan, de érdekes módon nem fekete-fehér jellemek – többek közt emiatt szövődnek szerelmek a francia nők és a német katonák között.
Az írónő stílusa és történetvezetése egyedi és magával ragadó – irodalmi szempontból is nagy kár, hogy befejezetlen maradt e kiváló alkotás.
Bár személyes érintettsége egyáltalán nem jelent meg a műben, olvasás közben nem tudtam megfeledkezni az írónő nehéz sorsáról és tragikus haláláról…

2 hozzászólás
kratas P>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Könyvvel ennyit én rég szenvedtem…
Nagyjából négyszer kezdtem el újra és újra, mert olyan nincs, hogy ennyire kívül érzem magam a történeten, hogy egyetlen szereplőt sem tudok közel érzni magamhoz, hogy bár átérzem a helyzetet, de unom és nem érdekel. De sajnos ezek szerint van.
Az első rész után azt hittem, hogy nem lehet rosszabb, de igen. Sajnálom, lehet, hogy ha pár év múlva újra belevágnék, akkor más hatással lenne rám, de nem szeretnék még egyszer ennyi időt áldozni rá :( Kár.

Ibanez P>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

"Franciaország a pusztulás szélén áll… Azok, akik megtagadtak a menekülőktől egy pohár vizet, egy ágyat, akik aranyáron adták a tojást, akik csomagokkal, dobozokkal, élelmiszerrel, sőt bútorokkal tömték meg a kocsijukat, és akik azt válaszolták a halálosan fáradt asszonynak, a Párizstól gyalogló kisgyereknek, hogy „nem tudnak beszállni… látja jól, hogy nincsen hely…”

Az egy csillag levonást a második rész miatt kapja, amely tényleg vonatott volt. Az első rész, melyben a Párizsból menekülő franciákat követhetjük nyomon, szerintem nagyon jó sikerült és bár az is lassú volt, nagyszerű karaktereket alkotott az írónő. Szegények, akik gyalog kénytelenek menekülni, gazdagok, akik mindent a kocsiba halmoznak, orrukat fent hordó „hírességek”, mint az író is, akik akár ravaszsággal is képesek előrébb jutni… Az élelemszerzés, a kisvárosokban található zűrzavar és végül sokszor a visszatérés Párizsba, mint a hivatalnok házaspár… A könyv egy olyan részét mutatja meg a második világháborúnak, amelyet eddig egy könyv sem taglalt ilyen részletességgel, igazából lehetne ez bármilyen háború, itt azon van a hangsúly, hogy az egyes embertípusok hová képesek süllyedni avagy mennyire képesek becsületesek és segítőkészek maradni, ha igazán baj van.

„De miért mindig csak mi szenvedünk? Meg az olyanok, mint mi? Az egyszerű emberek? A kispolgárok? Ha kitör a háború, ha gyengül a frank, legyen szó munkanélküliségről, válságról vagy forradalomról, a többiek megússzák. Minket mindig letaposnak! Miért? Mit csináltunk? Mi fizetünk meg minden bűnért. Persze, tőlünk nem félnek! A munkások szervezkednek, a gazdagok erősek. Mi vagyunk a nyírni való birkák. Magyarázza meg nekem valaki, hogy miért!”

2 hozzászólás
BMKata >!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Lassan haladtam a történettel, egyrészt időhiány miatt, másrészt mert egy igazi csoda számomra, mint egy ízletes doboz bonbon, amit óvatosan, lassan kell ízlelgetni, nem elkapkodva. (Kicsit buta hasonlat, de valahogy mindig egy doboz bonbon jutott eszembe, amikor a könyvre gondoltam.) Kiváló jellemrajzokat és csodálatos leírásokat olvashatunk. Annyira szeretem, amikor benne tudok élni egy könyvben. Ugyanakkor pörgős eseményekre, izgalmas fordulatokra ne nagyon számítsunk, ez inkább ábrázolás, de annak mennyire kiváló.
Nagyon sajnálom, hogy befejezetlen maradt, elsősorban az írónő sorsa miatt, de azért is, mert olvastam volna még. Talán egyszer megkérdezhetem majd tőle, hogy annak tudatában, amit átélt, vajon hasonlóan írta volna meg a regényt, vagy másképpen képzelte a folytatást.
A film előzetesét megnéztem, de úgy érzem nem sok köze van a könyvhöz. Talán egyszer megnézem. Remélem nem fogja lerombolni az érzéseket, amiket a könyv adott.

pillangovirag>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Nagyon nagyon jó a könyv, szóhoz sem jutok mely élményt nyújt, ezért majd akkor folytatom az ertekelest mikor le csengett. Csak ajánlani tudom.

Berike>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Az írónő, Irene Nemirovsky, orosz zsidó volt, aki a németek által megszállt Franciaországban élt. Ezt a regényt akkor kezdte el írni, amikor a német csapatok megszállták Párizst. Elhagyta családjával együtt a fővárost, egy francia faluba költözött, és igyekezett túlélni. Nem tudta tovább kiadni műveit, csekkeket nem tudott beváltani, nem utazhatott. Minden napja a túlélésről szólt, és így született a regény is.
Az eredeti terve az volt, hogy egy „ötfelvonásos” novellát írjon, amely különböző társadalmi osztályok embereinek viselkedését vizsgálja. Az ötből kettő készült el: Júniusi vihar és A háború. A Júniusi vihar a német invázióról szóló híresztelésekkel indul, és a szereplők eldöntik, hogy kiürítik-e otthonaikat vagy sem. Az attitűd, a prioritások és az elvárások jelentősen eltérnek az elit és a munkásosztály között. A kétségbeesés a legtöbb emberből csak a legrosszabbat hozza ki. Az élelem, az üzemanyag, a szállás – ezek az alapvető szükségletek, és a túlélés vágya erősebb, mint az, hogy egymáson segítsenek.
A regény második része, A háború, nagyon más. Ahelyett, hogy több, egymással laza kapcsolatban lévő szereplőt követne, egy kis falura összpontosít, amelynek meg kell tanulnia együtt élni a náluk elszállásolt német alakulatokkal. A falu gazdag családjaihoz, gazdákhoz, földtulajdonosokhoz stb., a német hadsereg tisztjeit költöztetik, miközben férjeik, fiaik és testvéreik valahol hadifogságban vannak. Nemirovsky sikerrel belevon néhány szereplőt a Júniusi viharból is a történetbe, de az általános tempó és hangulat sokkal lassabb és nyugodtabb. Németek és franciák kénytelenek egymás mellett élni és embernek tekinteni a másikat, nem csak katonáknak. A falubeliekre kivetett korlátozásokból adódó unalom, a féltékenység és a mohóság feszültségeket idéznek elő. Ennek a történetnek a legérdekesebb része számomra Lucille és a hozzájuk beköltöző német tiszt kapcsolata. Kicsit csalódás volt, ahogy a történet hirtelen befejeződött. Ha lett volna lehetősége a szerzőnek, biztosan jobban kibontja ezt a szálat, és tovább követhettük volna a szereplők sorsát. Sajnos, nem volt rá lehetősége: 1942. júliusában letartóztatták, és két hónappal később Auschwitzban meghalt.

Нори I>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Nagyon nagy bajban vagyok ezzel a könyvvel. Szerettem volna igazán szeretni, de sajnos nem teljesen sikerült. :(
*
Ez a kötet hiánypótló. Ritkán olvasható részletességgel mutatja be a korabeli emberek lelkivilágát, vívódásait, kicsinyességét, hősiességét, és tökéletes aprólékossággal mutatja be a németek által megszállt Franciaország helyzetét, mindennapjait. Ha valaki komolyabb érdeklődik a téma iránt, annak kötelező, mert emberközelbe hozza a történelmet.
Akadtak benne nagyon megrázó, nagyon emberi pillanatok, volt, amikor egy kicsit le kellett tennem a könyvet spoiler, meg olyan is, hogy háborúval álmodtam.
Felkavaró volt szembesülni az írónő spoiler életével is. Ha ezeket veszem figyelembe, biztosan 5 csillagos a könyv.
Viszont…
Nagyon lassan haladtam vele, mert bár szeretem a lassú folyású sztorikat, ez néha túl terjengős volt, és sokszor azt éreztem, hogy semmi érdemleges nem történik. Persze értem én, ezzel nincs baj, csak olvasóként párszor eluntam magam, és néha napokra félre tettem a könyvet. most tartok 4 csillagnál Ami pedig tényleg nagyon zavart, és nem tudok mellette elmenni szó nélkül, az a tördelés, korrektúra. :( Rengeteg hiba maradt benne. Én e tekintetben nagyon elnéző vagyok, tudom jól, hogy egy könyv sem 100%-os e téren, de itt nagyon csúnya elütések, szórend hibák stb. voltak, amiken már én is felhúztam magam, mert rontották az élményt. (fél csillag levonás)
Szóval összességében nagyon örülök, hogy olvastam, sokat adott hozzám, rengeteg információval, érzéssel lettem gazdagabb, és mint fentebb írtam, ajánlom azoknak, akiket érdekel ez a téma. Én pedig tovább keresem a kedvenc II. világháborús könyvem.

4 hozzászólás
kolika>!
Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Láttam a könyv alapján készült film előzetesét, a teljes film megnézése előtt döntöttem el, hogy előbb elolvasom a könyvet. Ahogy olvastam, sehogy sem tudtam ráakadni azokra a jelenetekre, amelyek alapján készült a film. De utánaolvasva láttam, hogy ezt a könyv második részében találhatom. Az első részben a menekülő franciákat látjuk. Mindenféle réteg felsorakozik, s mindenki a maga lehetőségei szerint igyekszik menekülni a háború rémei elől. Van, aki megmarad becsületesnek, s aki itt sem riad vissza az ügyeskedéstől. A különféle embertípusok a legváltozatosabb módon próbálnak érvényesülni. Érdekes erről olvasni, de néha túl sok a körítés, s ezért helyenként vontatottá vált a történet.
A második részben egy francia város mindennapi életét látjuk, amelyet a megszálló csapat tagjaival osztanak meg. A városlakóknak nem kell menekülniük – sót, a németek udvariassággal próbálnak közeledni – , de mindvégig feszült a légkör. A franciák árgus szemekkel figyelik a németeket és egymás moccanásait is.
A szerző kiválóan írja le társadalmát, kiválóan fest körképet a háborús világról, ugyanakkor még ezeknél a részeknél is valamiféle lezáratlanságot éreztem.


Népszerű idézetek

zia P>!

Nem állíthatjuk, hogy ismerjük a tengert, míg nem láttuk viharban éppúgy, mint csendesen.

359. oldal

BMKata >!

[…] egyedül a zene szünteti meg két emberi lény között a nyelvi, szokásbeli különbségeket, és mindkettejükben valami romolhatatlant érint meg.

332. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zene
Jagika P>!

– Fura dalaik vannak, magukkal ragadják az embert. Olyan, mint az imádság!

304. oldal

BMKata >!

Az embereket végeredményben csak saját legbensőbb érzéseik szerint ítélhetjük meg. A zsugori szemében mindenkit csak érdekek vezérelnek, a kéjsóvár szemében csakis a megszállott vágyakozás.

303. oldal

pillangovirag>!

Hát igen, ilyen az ember! Önző és rideg faj. Senki meg nem osztana a bajban a testvérével egy karéj kenyeret, egy üveg sört, egy nyomorult kanna benzint.

117. oldal

Ezüst P>!

A sűrű, maró füsttel együtt most soha el nem felejthető zaj gomolygott föl a terem felől, amilyet csak győztes hadsereg tud kelteni: kiáltás, nevetés, ének, csizmák csattogása, a márványasztalra dobott nehéz pisztolyok ütődése, a sisakok csörömpölése, ahogy a derékszíjak fémlapjához csapódtak, no és az a vidám lárma, amely a boldog, büszke, hódítástól részeg tömegek felől hallható.

105. oldal

dokijano>!

Michaud-ék hajnali ötkor keltek, hogy legyen idejük alaposan kitakarítani a lakást, mielőtt elhagynák. Persze furcsa volt annyi gondot fordítani kis értékű dolgokra, amelyek minden bizonnyal pusztulásra lesznek ítélve, amint az első bombák hullani kezdenek Párizsra. De hát, gondolta Michaud asszony, a halottakat is felöltöztetik és felékesítik, noha a földben fognak elrothadni.

8. fejezet (GABO, 2015)

Berike>!

– A belső szabadságom bizonyossága – válaszolt a férfi rövid gondolkodás után –, ez az én drága és kikezdhetetlen kincsem: csak tőlem függ, hogy elveszítem, vagy pedig meg tudom tartani. Az, hogy a végletekig hevített érzelmek, mint most is, végül majd kialszanak. Hogy aminek eleje volt, annak vége is lesz. Egy szóval kifejezve, hogy a katasztrófák elmúlnak, meg kell próbálni nem az útjukban állni, hát ez minden. Vagyis előbb élni: Primum vivere. Egyik napról a másikra. Kitartani, várakozni, remélni.

BMKata >!

[…] a jólneveltséget éppen azért találták fel, hogy az emberi természet ösztönreakcióit jóvátegye.

302. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jólneveltség

Hasonló könyvek címkék alapján

Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Ariel Lawhon: Fedőneve Hélène
Robert Merle: Mesterségem a halál
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai
David Foenkinos: Charlotte
Kate Quinn: Alice hálózata
Véronique Mougin: Ahol a tű átfér
Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Andrzej Szczypiorski: A szép Seidenmanné
Pam Jenoff: Az ismeretlen gyermek