„A legjobb szándékok”, mint Bergman minden műve, önéletrajzi ihletésű, de egészen példátlan módon: szülei kapcsolatát írja meg benne, a saját születését megelőző szűk tíz évüket, 1909-től 1918-ig. A nagypolgári családból származó, elkényeztetett ápolónő anya és a szegény sorból kiemelkedő, félszeg, félénk lelkész apa minden ízében, testi-lelki valójában bemutatott szerelme maga az élet – s egyben merő kitalálás. Ők a századelő svéd társadalmának konvenciói ellen lázadnak szerelmükkel, de a magánélet náluk sem marad boldog sziget az ellenséges közegben. Az uppsalai polgári lét nyílt és begyöpösödött világa; az egyetemi városka középkoriasan életvidám diáksága; az isten háta mögötti északsvéd egyházközség magába forduló népe; a háború; az erejüket tétován próbálgató munkások; a rezignált, anakronisztikus vidéki arisztokrata; és nem utolsósorban a sötét és a hideg – megannyi próbának vetik alá a Bergman szülőket. Rájuk is érvényes, ami az egész társadalomra: megvannak bennük „a… (tovább)
A legjobb szándékok 19 csillagozás
Eredeti cím: Den goda viljan
Eredeti megjelenés éve: 1991
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 8
Most olvassa 2
Várólistára tette 30
Kívánságlistára tette 22
Kiemelt értékelések
Érdekes játék ez a könyv. Játék a szavakkal, gondolatokkal, illúziókkal. Bergman a szülei halála után, a róluk készült régi fényképfelvételek és néhány családi anekdota nyomán próbálja meg elénk tárni a megismerkedésük és házasságuk korai szakaszának történetét. Sajátos történetmesélés ez, mivel annak jó része csak Bergman képzeletében létezik. Egy idilli kép rajzolódik ki előttünk egy olyan kapcsolatról, mely a kezdetektől fogva teljesen lehetetlen küldetésnek tűnik, de valahogy mégis megmenthetővé válik. A két teljesen eltérő társadalmi közegből érkező fiatal bár mindvégig a legjobb szándékkal fordul a másik felé, de a neveltetésükből és személyiségükből adódó különbségek miatt pont a legrosszabb tulajdonságokat erősítik meg egymásban. Bergman mégis egy idilli képet próbál elénk tárni, amelyet a fiú szívesen elfogadna a szülei múltjaként, a boldog gyermekkor zálogaként. Forgatókönyvként írja meg ezt a történetet, így az olvasó csodálatos képi leírásokat kap minden egyes élethelyzetről, helyszínről és szereplőről, először távoli, majd legapróbb részleteket is bemutató közeli képeket. Nemcsak egy félig-meddig önéletrajzi írás, hanem egy remek korrajz is a 20. század eleji svéd társadalomról, a konvenciókkal szakítani próbáló fiatalokról. Élvezetes olvasmány, Bergman filmek rajongóinak kifejezetten ajánlott.
Ingmar Bergman szülei megismerkedésének, házasságuk kezdeti időszakának könnyed ábrándozásainak lenyomata ez a könyv. A valósághoz talán csak érintőlegesen van köze a történteknek, s kapcsolatuk későbbi alakulását ismerve, amit szintén önéletrajzi ihletésű könyveiből tudhatunk meg, azt mondhatjuk, hogy egy romantikus alternatíva ez a bergmani fikció. „Romantikus”, mondom, de hétköznapi szókészletünkben nem ilyen értelemben használjuk a romantikus kifejezést. Mégis romantikus, mert érzelmeik által vezérelve belevágnak egy olyan házasságba, ami kezdettől fogva magán viseli a romlás jegyeit. Semmilyen tekintetben nem mondhatom, hogy ez a pár, az ő szerelmük egymást többé, értékesebbé tette volna. Bergman anyja férjéből előhívta az agressziót, elmélyítette emésztő magányát, felerősítette benne értéktelenség érzését.
Mégis szép útkeresés volt ez a könyv, vissza a múltba, egy fényképek, csonttá aszalódott anekdoták köré felépített világ.
Ingmar úgy ír, ahogy rendez. Közelít, kimerevít, pásztáz, szemedbe néz szereplőivel, és valami bénító tisztaság árad belőle.
Szerencsétlen módon, ez volt az utolsó általam olvasott életrajzi könyve. Ha valaki szeretné ezeket a köteteket elolvasni, akkor ajánlanám, hogy ezzel a könyvvel kezdje, s csak utána vegye kezébe az öt vallomást, és a Vasárnapi gyerekeket.
Általában szeretem Bergman műveit és tisztelem Bergmant.
Ez a könyve is alapvetően tetszett. Szeretem a forgatókönyv szerű stílust, a párbeszédeit.
A fülszöveggel ellentéteben én nem éreztem, hogy magyarázatot keresne Bergman.
Közel megy, leír, de nem elemez, nem keres magyarázatokat. Nézi az embert.
A történet eleje – a házasság előtt – jobban tetszett, de hát az ismerkedés egy dinamikusabb dolog. A házasévek bizony már kevésbé izgalmasak – Bergman szüleinél is. Ott már jobban látható, tapintható a jellegzetes bergmani hideg.
Igazából ez a hidegség az, ami minden tiszteletem mellett bizonyos távolságtartásra késztet Bergmannal szemben.
Gondolom azért, mert elég nekem a magam hidegsége.
Népszerű idézetek
– De nem megmondta anya, hogy vágassa ki a szőrszálakat a füléből? Hát hogy tud hallani édesapa ennyi szőrszállal a fülében?
– Azok rendkívül finom, úgynevezett hallószőrök, azokhoz senki nem nyúlhat! A hallószőrszálaim jóvoltából különleges hallóképességgel rendelkezem: hallom, amit az emberek gondolnak. A legtöbb ember ugyanis nem ugyanazt mondja, mint amit gondol. És én ezt a szőrszálaim segítségével rögtön meghallom.
35. oldal
Az esti rituálén mindenkinek meghatározott helye van: a felolvasó személy, jelen esetben Karin asszony az asztalfőn ül. Selma Lagerlöf Jeruzsálem-éből olvas fel.
113. oldal
→ |
---|
– Akkor novemberben esküvő lesz.
– Akár tetszik nekünk, akár nem.
– És milyen lesz?
– Pompás, Lisen. Fényes esküvő. Néha az embernek a balszerencséjét is meg kell ünnepelnie.
– Azt hiszem értem, mire tetszik gondolni. Én csak azt tudom mondani, hogy az ifjú pár szép lesz. Mint egy mesében.
– Pontosan. Mint egy mesében.
199. oldal
Johan Akerblom: Miféle alak ez?
Ernst: Ez az „alak”, kedves papa, teológus, és ha Isten is úgy akarja, pap lesz belőle.
Carl: Pap? Mi a kő? Elkel egy pap a családban is. A sok amatőr mellett lenne egy hivatásos álszentünk is.
Martha: Van ennek a csodalénynek neve is?
Ernst: Henrik Bergman.
51. oldal
Ez a krónika a fontos dolgokat önkényesen mellékessé fokozza le, és fordítva. Néha valamilyen homályos szóbeli közlésből kiindulva hatalmas vargabetűket tesz. Olykor nagy jelentőséget tulajdonít egy levél valamelyik sorának. A múlt sötét hullámaiból felvetődő emléktöredékek hirtelen meglódítják a képzeletét. A tények, évszámok, nevek és helyzetek szempontjából teljesen megbízhatatlan. Szándékosan az, ebben következetes. A nyomozás homályos utakon jár, hiszen itt nem nyílt vagy titkos bizonyítási eljárás folyik olyan emberek ellen, akik már nem tudnak beszélni. Életük, ahogy az ebben a krónikában megjelenik, illuzórikus, látszatélet csupán, mely talán mégis megfoghatóbb, mint az igazi életük. A saját, legmélyebb igazságukat azonban ez a krónika soha nem fogja tudni megmutatni. A krónikának külön és felettébb esetleges igazsága van. Az íráskedv, a napról napra megújuló és folytatásra ösztökélő íráskedv az egyetlen igazi motivációja ennek a vállalkozásnak. A játék hajtóereje maga a játék.
186. oldal
Adja át egyébként az üdvözletemet a fivéreimnek, meg az újévi jókívánságaimat. Azazhogy ne, inkább ne mondjon a fivéreimnek semmit. Az én hazugságkapacitásomnak is van határa. Ma este már elértem, sőt át is léptem. Az újabb fejadagot csak az új évben kapom meg.
383. oldaldal
Alma (Henrik Bergman édesanyja) felhúzza a takarót a hasáig, egyenesül az ágyban, a kis elefántcsont keresztet nézi az alkóv falán, és összekulcsolja a kezét. Istenem, mondja, bocsásd meg a bűneimet most és mindörökké. Istenem, oltalmazd meg és áldd meg a fiamat! Istenem, bocsásd meg nekem, hogy nem tudom szeretni ezt a lányt. Istenem, távolítsd el őt Henrik életéből. Ha rosszul látok, ha csak gonoszság sötétíti el a gondolataimat, büntess meg, Istenem. Engem büntess! Ne őket!
293. oldal
Itt lépdelek most én, Henrik Bergman, az Édenkertben, a tökéletes boldogság állapotában. Ezt bizony soha nem hittem volna. Soha nem hittem volna, hogy ez megtörténhet velem. Soha. És angyalok vesznek körül. És paradicsomi kutya! Ez hihetetlen, ez felfoghatatlan. kör
453. oldal
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Dragoslav Mihailović: Mikor virágzott a tök 95% ·
Összehasonlítás - Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok 96% ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Ady Endre összes költeménye 98% ·
Összehasonlítás - Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján 93% ·
Összehasonlítás - Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból ·
Összehasonlítás - Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia 90% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora 89% ·
Összehasonlítás - Sylvia Plath: Az üvegbura / Mary Ventura és a Kilencedik királyság 87% ·
Összehasonlítás - Robert Graves: A vitéz Belizár 87% ·
Összehasonlítás - Passuth László: Édenkert az óceánban 88% ·
Összehasonlítás