Egy ​mondat a zsarnokságról 5 csillagozás

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Új sorozat első kötete az Egy mondat a zsarnokságról. Pomogáts Béla sorozatszerkesztő a legnagyobb magyar versek születésének körülményeit, fogadtatását, utóéletét és hatását mutatja meg a recepció tükrében. Először kerül a nyilvánosság elé a vers kézirata, melynek fénymásolata a hagyatékból került elő, és jelenleg az MTA Illyés Archívumban található.

>!
Nap, Budapest, 2009
252 oldal · ISBN: 9789639658530
>!
Jövendő, Budapest, 2001
16 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638582987
>!
6 oldal · puhatáblás

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

rab (fogoly)


Kedvencelte 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

pasztornenagyeva >!
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Ezen nincs mit beszélni. A zsarnokság az zsarnokság. Mindegy, hogy melyik évben, hol élünk.Mind a munkahelyen, mind az életben megtapasztalja az ember ezeket.

serengeti P>!
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Hol zsarnokság van,
Ott zsarnokság van;
Nem csak az elnyűtt hazában,
Utcán, vagy otthon a szobában.

Ott zsarnokság van kívül és belül,
A félelem megtestesül:
Zsarnokok járnak az utcán,
Átlépnek rajtad, a hullán.

page>!
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Mindent nem olvastam el belőle, de ő alap, sokat köszönhetek neki azért, hogy megszerettem a csodálatos magyar nyelvet!


Népszerű idézetek

Tiger205>!

Illyés Gyula:
Egy mondat a zsarnokságról

Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nem csak a puskacsőben,
nem csak a börtönökben,

nem csak a vallatószobákban,
nem csak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van

nem csak a füst-sötétben
gomolygó vádbeszédben,
beismerésben
rabok fal-morse-jében,

nem csak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös! –
ott zsarnokság van,
nem csak a katonásan

pattogtatott, „vigyázz”-ban,
„tűz!”-ben, a dobolásban
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,

nem csak a titkon
félig nyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,

a száj elé kapott ujj
„pszt”-jében, hogy ne mozdulj,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van

nem csak a rács-szilárban
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,

a csöndet
nevelő néma könnyek
zuhatagában,
táguló szembogárban,

az van az éjben halkan
sikló gépkocsizajban,
meg abban,
megállt a kapualjban;

abban, ahogy a „hulló”
közben – érzed – a kagyló
csöndjén keresztül
figyel egy idegen fül;

nem csak a telefondrót
közt vergődő Laokoon-mód:
vonat, repülő, sínpár,
gúzsbog, kötélszár,

mert zsarnokság van,
nem csak a talpra álltan
harsogott éljenekben,
hurrákban, énekekben,

az ernyedten
tapsoló tenyerekben,
az operában,
a trombitában,

ott van az utca sarkán
az éppoly harsány –
vígan vagy kongó zordan
feszülő kőszoborban,

az van a derűtelten
tarkáló képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;

mert zsarnokság ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahol a régi istened sem;

mert zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,

abban, ahogy a gyermek
dadog az idegennek,
ahogy, mielőtt súgtál,
hátrafordultál,

nem csak a szögesdrótban,
nem csak a könyvsorokban
szögesdrótnál is jobban
bénító szólamokban;

az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves,

az utcán oly szokatlan
ismételt hogy-vagy-okban,
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,

ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy
mert ott van
a légyottban,

nem csak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szómámorban,
mint légydög a borodban,

mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,

mert szépnek csak azt véled,
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,

tányérban és pohárban,
az van az orrban-szájban,
világban és homályban,
szabadban és szobádban,

mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,

ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletben
se vagy független,

fönt a tejút is már más;
határsáv, hol fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,

a nyüzsgő égi sátor
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,

a papból kinek gyónol
a prédikációkból,
templom, parlament, kínpad,
megannyi színpad;

hunyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék,

vonat kereke hallod,
rab vagy, erre kattog;
hegyen és tavak mellett
be ezt lehelled;

cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
szív-hökkenésben;

a nyugalomban,
a bilincs-unalomban,
a záporzuhogásban,
az égig érő rácsban,

a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,

s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;

mint víz a mederben,
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből?
ő néz rád a tükörből,

ő les, hiába futnál,
fogoly vagy s egyben foglár;
dohányod zamatában,
ruháid anyagába

beivódik, evődik
velődig;
töprengenél, de eszmét
tőle fogan csak elméd,

néznél, de csak azt látod,
amit ő eléd varázsol,
s már körben lángol
erdőtűz gyufaszálból,

mert mikor ledobtad,
el nem tapodtad;
így rád is ő vigyáz már
gyárban, mezőn, a háznál;

s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,

bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
fiad neki nem zed,

hol zsarnokság van:
mindenki szem a láncban;
belőle bűzlik, árad,
magad is zsarnok vagy;

mert már miattad dermed
dacba a gyermek,
s lesz öledben ringó
feleség ringyó;

vakondként napsütésben
így járunk vaksötétben
s feszengünk kamarában
futva bár Szaharában;

mert ahol zsarnokság van,
minden hiába,
e dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,

mert ott áll
eleve sírdogál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.

Kapcsolódó szócikkek: bilincs · börtön · búcsúcsók · csend · könny · rab (fogoly) · szív · zaj · zörej · zsarnok · zsarnokság

Hasonló könyvek címkék alapján

Kiss Ferenc: Művek közelről
Kosztolányi Dezső: Gyémántgöröngyök
Berzsenyi Dániel: Válogatott költemények
Fűzfa Balázs: Miért szép
Szepes Erika: Olvassuk együtt!
Tamás Attila: Líra a XX. században
Baranyi Ferenc: Örök barátaim
Fodor András: A nemzedék hangján
Alföldi Jenő – Bereti Gábor – Bistey András – Czipott György – Gyimesi László – Mátó Gyula: Közelfény
Domokos Mátyás: Ugyanarról másképpen