A ​tenger katedrálisa 73 csillagozás

Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Tenger Katedrálisa Arnau Estanyol lenyűgöző élettörténete. Erőszakban fogant 1320-ban, apjának, Bernatnak Navarcles vára mellett fekvő tanyáján. Jobbágynak született, és szolgaságban cseperedett, de szabad emberként öregedett meg. Szélsőséges íveket követő sorsa – tiszta szíve, a szerencse, az égi és földi szerelem hatására – a szívbemarkoló gyerekkori nyomorúságtól az irigylésre méltó gazdagságon, sikeren, hírnéven át a bukásból való felemelkedésig vezérelte. Megélte a középkori Katalónia világának brutális kegyetlenségeit: a földesurak jogosított önkényét, az inkvizíció kínzatásait, a királyok és nemesek embernyúzó törvényeit. Üldözött zsidókat mentett, majd őt mentették, volt háborús hős, látott zendülést, pestisjárványt, gazdasági válságot. Ahogy az ő ideje telt, úgy épült naggyá ötvenöt év alatt Barcelona legszebb temploma, a Santa María del Mar, A Tenger Katedrálisa.
Kevés spanyol mű tett szert akkora népszerűségre hazájában az utóbbi években, mint az olvasók számára… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Kiss József, 2013
488 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638846280 · Fordította: Cserháti Éva
>!
Kiss József, Budapest, 2007
488 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638737847 · Fordította: Cserháti Éva

Enciklopédia 5


Kedvencelte 11

Most olvassa 1

Várólistára tette 93

Kívánságlistára tette 55

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Cs_N_Kinga P>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Az 1300-as években játszódik a történet, ahol egy katedrálist épít a nép. A kor érdekes volt, de nekem kicsit unalmasra sikeredett a történet, bár olvastam már sokkal rosszabbat is. Nagyon félve vettem a kezembe ezt a kötetet, ahhoz képest nem volt ez rossz. Arnau története édesbús, hiszen bár jobbágynak született, szabad emberként halt meg, viszont nagyon szomorú történet volt ez. Egyszer el lehet olvasni, de nem az én világom. De ha egyszer eljutok Barcelonába feltétlenül megnézem ezt a katedrálist is. Egy olvasásnak jó volt.

Miyako71 P>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Évtizedeken átívelő mozgalmas történet a XIV. századi Barcelona életéről, a Santa Maria del Mar templom építése köré szőve.
Miközben végigkövethetjük egy jobbágyból lett gazdag ember életének hullámvölgyeit és kimagasló eseményeit, sok érdekességet is megtudhattam a templom építészeti sajátosságairól – éppen eleget ahhoz, hogy úgy érezzem, mindenképpen vissza kell mennem, hogy az új ismeretek birtokában újra megnézzem. Persze Arnau Estanyol lakóhelyével együtt.
A történet jól összerakott. Nem hiányzik belőle a kaland, a romantika, a cselszövés sem. Mindez olyan jól megírva, hogy jókat bosszankodtam az ármánykodó szereplők miatt, szorítottam a jóknak, hogy a végén elnyerjék jutalmukat. Nagy pozitívum, hogy nem csak a főszereplők vannak jól megrajzolva, hanem a főbb mellékszereplőkről is elég jó képet ad az író. Olvasmányos, sok párbeszéddel, kevesebb leíró résszel. Rengeteg valós történelmi személlyel és eseménnyel találkozhatunk a könyvben, amik jelentősen bővítik a hozzám hasonló olvasó off ismereteit.

4 hozzászólás
sünigombóc>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Nagyon tetszett ez a könyv. Sok mindent megtudtam belőle a 14. századi Barcelonáról, és nagyon érezni rajta, hogy a szerző jogász, nem csak azon, ahogyan a történet részleteit tálalja, hanem azon is, hogy a középkori jog egyes elemeit meg is magyarázza. Arnau élete nem feltétlen irigylendő, és mégis, olyan utat jár be attól kezdve, hogy erőszakból fogan egészen a boldog végkifejletig, amely azt bizonyítja, hogy érdemes a jó oldalon állni, mert az ember mégiscsak kap valamiféle jutalmat érte. Joant ellenben nagyon szántam, furcsa irigysége megkeseredetté tette, és ezzel le is mondott a jóról, hogy olyan véget érjen, amilyet, pedig lehetett volna ez jobb is, más is. A könyv alapján készült sorozatot pedig szintén érdemes megnézni, és remélem, hamarosan a folytatásnak számító Los herederos de la tierrát is elolvashatom majd, mert nagy a kísértés, hogy megnézzem a belőle készült és Netflixen már elérhető sorozatot. off

pali>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Érdekes történelmi regény a 14. századi Barcelonáról. Rengeteg tényt tudhatunk meg a korról, érződik a szerző komoly kutatói munkája. Számomra viszont kissé erőltett volt ezeknek az okosításoknak a stílusa. Nagyon kilógott a lóláb, hogy „na most jön az a rész, amikor tanulsz is valamit, kedves kikapcsolódásra váró olvasó!” Ezzel együtt kellően szórakoztató könyv volt, és szerencsére nem is annyira érfelvágósan búbánatos, mint a szerző másik regénye.

1 hozzászólás
Mariann_ P>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Szeretem a régmúlt történeteit, de ez a könyv egy sötét időszakba vezetett el.
Az 1300-as évek nyomorúsága, az erőszak ,a félelem, a kilátástalanság korszaka , ha valaki jobbágynak születik.
Joan és Arnau , a 2 hányatott sorsú fiú barátsága kiállja-e a próbát ?
Hiszen idővel egymástól külön élve kemény megpróbáltatásokon mennek keresztül.
Pestisjárvány , inkvizíció, gazdasági válság.
Sokszor nyomasztó olvasmány sok új ismerettel.
Egy évek óta olvasatlan könyvem kipipálva.

Virágszépe>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Barcelonában játszódó, középkori történelmi regény. Arnau szomorú életét követhetjük végig. A kiszolgáltatottságról, jogfosztottságról sokat tud az író. Ildefonso Falcones ügyvéd, hatalmas jogi anyagot dolgozhatott fel a könyv megírásához. A regény olvasásakor folyamatosan kapunk háttérinformációkat, történelmi áttekintést és középkori jogi ismereteket, sőt a pénzváltás kulisszatitkait is megismerhettem és a rabszolga kereskedelem fortélyaiba is beavatott.
Túl sokat kaptam és egyben túl keveset ettől a könyvtől. Nagyon szeretem a történelmi regényeket és összehasonlítva más nagy ívű, egész életutakat bemutató könyvekkel,nagyon érdekes volt, igazán mégsem tudtam beleélni magam, sőt a főszereplő, Arnau túlzottan idealizált szereplő volt, ő sem vált számomra valós, élő személlyé.

Tilla>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

A könyv népszerűsége nem ok nélküli, le a kalappal az író előtt! Fantasztikus, ahogy olyan hitelesen lefest egy hétszáz évvel ezelőtti környezetet, légkört, hogy odaképzelhetjük magunkat. Végig izgalmas, eseményekben gazdag és teljesen reális. A leírások nem nyomasztóak, a párbeszédek nem erőltetettek, a nyelvezet egyszerű (ami nem volt egy utolsó szempont számomra, mert ez volt az első könyv, amit olaszul olvastam).
Nemrég láttam, hogy már megjelent Falcones második könyve. Ezek után biztos, hogy nem fogom kihagyni.

23 hozzászólás
Cactuska>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

A moly.hu-nak köszönhetem, hogy rátaláltam erre a könyvre. Nekem nagyon tetszett, nem tudtam letenni a kezemből! Kár, hogy erről az íróról ennyire nem lehet hallanni, pedig megérdemelné. A spanyol történelemről még nem olvastam, ezért nagyon jó volt belelátni az akkori Spanyolország életébe. A történet egy percig sem unalmas, végig a könyvhöz szegezett. Azt sosem fogom megérteni, hogy miért kell minden egyes könyvben a „nagy történelmet” keresni. Vannak olyan könyvek is, de néha kell egy igazán szórakoztató könyv is, ami elrepít a régi korok világába. Az író ebben a könyvben az akkori kort mutatja be egy igazán jó történettel körítve. Igazán olvasmányos, letehetetlen könyv. Aki nem egy komoly történelmi könyvet keres, hanem egy igazán szórakoztó könyvet, annak bátran ajánlom, nem fogja megbánni.

tikovics>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Elvarázsolt ez a kor. Nem szeretnék benne élni, de imádok a régi korszakokról olvasni. Azt hiszem megérdemli a kedvenc jelölést.

acsferi>!
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa

Pár éve volt szerencsém Barcelonában járni, és a hotel, ahol megszálltunk nem volt messze a Santa María del Mar katedrálistól, tulajdonképpen ez volt a város nevezetességei közül az első, melyet megnéztünk. Lenyűgözött ez a templom, ahogy a szorosan álló épületek közül kiemelkedik fenségesen, a belseje pedig tágas, ódon hangulatot áraszt. Emiatt is érdekelt a könyv, mely ennek a katedrálisnak az építkezése idején játszódik. (Ez az építkezés belefért egy emberöltőbe, nem úgy minta a Sagrada Famíliáé vagy a 800 évig épülő kölni dómé) Ahogy a templom külseje talán nem a legszebb gótikus alkotás, de rendkívül egyedi, úgy a regény is, ha nem is a legremekebb mű, de igazi katalán hangulatot áraszt, a sorokon érződik, ahogy a szerző büszke katalán mivoltára, szereti városát. A Barcelonát ismerőknek a helyszínek könnyen nyomon követhetőek, a gótikus negyed ugyanis elég szépen fennmaradt, érdekes volt, hogy egyes utcanevek már ekkor is léteztek. Tulajdonképpen minden megvan benne, ami egy jó történelmi regényhez szükséges, fordulatokban gazdag, jól kidolgozott karakterek, kellő mértékben adagolt történelmi háttér (pestisjárvány, inkvizíció, eretneküldözés). Az egyébként ügyvédként dolgozó szerző a jogtörténeti forrásokat is biztosan és érdekfeszítően kezeli. Egyszóval szép olvasós estéket szerzett a könyv.


Népszerű idézetek

forElle>!

Mikor látszólag senki sem figyelt rá, Bernat a tiszta kék ég felé emelte a tekintetét.

(első mondat)

forElle>!

– Ez nem katedrális – hallották a hátuk mögül. Arnau és Joanet összenéztek és elvigyorodtak. Megfordultak és kérdően pillantottak a termetes, verítékben úszó férfira, aki egy súlyos követ cipelt a hátán. „Akkor ez mi?”, kérdezte tőle Joanet mosolygó tekintete. – A katedrálist a nemesek fizetik és a város; ezt a templomot viszont, ami hatalmasabb lesz és szebb, mint a katedrális, a nép fizeti és a nép építi.

forElle>!

A Santa Maria del Mar gyülekezete, gazdagok és szegények, akik egyként tisztelték a Szűzanyát, támogatás híján sem adták fel tervüket, és Bernat Llull, a templom frissen kinevezett plébánosának segítségével engedélyért folyamodtak az egyházi szervekhez, hogy szentélyt építhessenek, amely szándékaik szerint leköröz majd minden épületet, amit Szűz Mária tiszteletére valaha is emeltek. És kérvényüket elfogadták.

forElle>!

– Szereted a Szűzanyát? – kérdezte Berenguer. Joanet Arnaura nézett. Mindketten bólintottak.
– Ha egyszer kész lesz az új templom, a mi Szüzünk nagyobb fényárban fog fürödni, mint a világ összes többi szüze. Nem lesz sötétben, mint most, és olyan gyönyörű templomban lesz lakása, amely minden képzeletet felülmúl; nem vastag és alacsony, hanem magas, vékony és nyúlánk falak között lesz a lakhelye, ahol az oszlopok és kupola az égig fog érni, hiszen ott van a Szűz igazi otthona.
Mindannyian felnéztek az égre.
– Igen – fejezte be Berenguer de Montagut –, egész az égig fog érni a Virgen de la Mar temploma.

forElle>!

Hallgass – szakította félbe a lány. – A múlt nincs többé. Ma új életet kezdünk. Nézd –
mondta, és megfogta a kezét –, ez itt a tenger. A tenger nem tudja, mi a múlt. Csak van.
Csak létezik. Soha nem fog számon kérni semmit. A csillagok, a hold, itt vannak és mi a fényükben fürdünk, nekünk világítanak. Mit érdekli őket, mi történt egykor? Velünk vannak, és ez boldoggá teszi őket, látod, hogy ragyognak? Meg-megremeg a fényük a sötét égbolton. így ragyognának, ha a múlt fontos lenne? Nem támadna vihar, ha Isten meg akarna büntetni bennünket? Egyedül vagyunk, te és én, múlt nélkül, emlékek nélkül, bűntelenül, csak mi számítunk és a… szerelem.

Ninácska P>!

Felejtsük el a múltat, vagy legalább azt, amit el tudunk felejteni.

Kapcsolódó szócikkek: múlt
puma>!

– A jó férj kötelessége, hogy az asszony gonosz természetének gátat szabjon a következő elvek alapján: az első, hogy a férfi uralkodjék az asszonyon, és az alázkodjék meg előtte: „Sub potestae viri eris”, „epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad”, így szól a Teremtés könyve. A második, ahogy a Prédikátor könyve írja: „Mulier si primatu haber…” – Joan hangja elcsuklott – „Mulier si primatum habeat, contraria est viro suo”, ami azt jelenti, hogy ha az asszonynak hatalma van otthon, azt az ura ellen fordítja. A harmadik elv a Példapeszédek könyvében található: „Quid delicate nutrit servum suum inveniet contumacem”, ami annyit tesz, hogy aki gyenge kézzel neveli a szolgáit – és köztük az asszony helye –, az ellenállásba fog ütközni alázat, tisztelet és engedelmesség helyett. És ha mindennek ellenére a gonosz továbbra is ott munkálkodik az asszony természetében, akkor a férj köteles büntetésképp megszégyeníteni és megfélemlíteni; fiatalon kell kezdeni a gonosz kiirtását, nehogy így öregedjen meg.

176. oldal, Kiss József Könyvkiadó, 2006

8 hozzászólás
padamak>!

– Megmérgezték a kutakat – vágta rá az egyik. – Megölték Jézust. Keresztény gyerekeket ölnek eretnek szertartásaikhoz. Kitépik a szívüket. Ellopják a szent ostyát.

255. oldal - 3. rész A szenvedély rabjai, 31. (Kiss József Könyvkiadó, 2006)

1 hozzászólás
Sándor_Langer_Pudingman P>!

És mit mondhatnék az egyházról? Amikor az apja ezt a kérdést tette fel, a hangja még sötétebben csengett.
– A sok szerzetes, barát, pap, diakónus, archidiakónus, kanonok, apát, püspök – kántálta. – Az egyik kutya, másik eb! Ezek is csak olyanok, mint az elnyomó urak! Még azt is megtiltották, hogy a parasztok reverendát öltsenek, nehogy így szökjünk meg a földekről, örökre rabszolgaságba kényszerítettek minket!
– Bernat – figyelmeztette komolyan, amikor az egyház miatt háborgott –, soha ne higgyél azoknak, akik állítólag az Isten szolgái. Kedvesen szólnak majd hozzád, szép szavakkal, olyan cikornyásan, hogy meg se érted. Igyekeznek majd meggyőzni az általuk kiötölt szépen hangzó érvekkel, aztán a hatalmukba kerítik az elméd, és megfosztanak a józan eszedtől. Jóságos barátként fognak bemutatkozni, akik a gonosztól és kísértéstől akarnak megmenteni téged, valójában azonban már meg van a véleményük rólad és ők, Krisztus katonái, ahogy nevezik magukat, híven követik, ami a könyvekben meg van írva. A szavuk csupa kifogás, és mindenre olyan ostoba magyarázatot adnak, mintha egy taknyos kölökhöz beszélnének.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egyház
Sándor_Langer_Pudingman P>!

– Kétszáz férfit és nőt gyilkoltak le. Sok házat kifosztottak és felgyújtottak.
– Micsoda szörnyűség!
– Nem akkora – felelte Sahat. Arnau csodálkozva pillantott rá. – A barcelonai zsidónegyednek szerencséje volt. Kelettől egész Castilláig kegyetlenül lemészárolták a zsidókat. Több mint háromszáz közösség teljesen elpusztult. A német császár IV. Károly bűnbocsánatot ígért minden gazembernek, aki végez egy zsidóval. vagy lerombolja a zsidónegyedet. El tudod képzelni, mi történt volna Barcelonában, ha a királyotok ahelyett, hogy megvédett volna minket, felmentést ad mindenkinek, aki zsidót gyilkol? – Arnau lehunyta a szemét, és nemet intett. – Mainzban hatezer zsidót küldtek máglyára. és Strassburgban tömegesen áldoztak fel kétezer zsidót, asszonyokat és gyermekeket is, a zsidótemetőben emelt hatalmas máglyán. Kétezret egyszerre…

262. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsidók

Hasonló könyvek címkék alapján

Ellis Peters: A szent csontjai
Alison Weir: Aragóniai Katalin
Bernard Cornwell: A vihar harcosai
Louis de Wohl: Assziszi Szent Ferenc
Passuth László: Fekete bársonyban
Bernard Cornwell: A tél királya
C. W. Gortner: A királynő esküje
Noah Gordon: A zaragozai orvos
Umberto Eco: A rózsa neve
Iny Lorentz: A szajha