Szerelem első vérig 57 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Kedvencelte 5
Most olvassa 1
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 13
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Ezzel a könyvvel már kismillió éve szemeztem. Még anno az otthoni könyvtárban néztem ki magamnak, a borító nagyon megtetszett. És most, egy raktárvásár alkalmával lecsaptam rá.
Könnyen, gyorsan olvasható rövid regény.
Ami a legjobban megfogott, az a humora. Olyan jókat derültem a párbeszédeken. Egyik-másik karakter pedig olyan volt, mintha Leiner Laura valamelyik regényéből csöppent volna ide, zseniális szereplők.
Tudtam volna olvasni tovább, mert a regény utolsó részében komoly érzelmi töltetet kapott a történet, és kíváncsi lettem volna, hogy hogyan tovább.
Összességében ez egy nagyon kedves ifjúsági regény, szórakoztatott, kikapcsolt, vicces volt.
Örülök, hogy elolvastam.
Tetszett, bár az elején furcsa volt, hogy régebbi könyv. A megfogalmazás, az életszemlélet. Sokat nevettem rajta. A szereplők úgy viselkedtek, ahogyan csak az igazi tinik viselkednek. Jó sok hülyeséget csináltak. Nem lett kedvenc, de megérte elolvasni.
A filmet kismilliószor láttam már, a könyvet is olvastam már egyszer és akkor éreztem, ebből mindenképpen kell saját példány.
Tetszett, hogy a szereplők magukat adták, nem játszották meg magukat és betekintést engedett a 80-as évekbe.
Biztosan újra fogom még olvasni párszor. :)
Jó volt elolvasni ezt a könyvet! A belőle készült filmet sokszor láttam, a Házibuli 1-2 és az Éretlenek 1-2 mellett ez volt még nagy kedvemcem az akkori tinifilmekből, ezért a könyvre is rögtön lecsaptam, amikor itt a Molyon láttam, hogy kapható.
Délután olvastam végig, nem akartam letenni, mert ahogy haladtam egyre előrébb az olvasásban, egyre több emlék jött elő a 80-as évekből; a kései gyerek és korai tini koromból: A régi haverok, az első szerelem, a gondtalan szórakozás, és az akkori kor hangulata, és hogy mennyire vártuk akkor, hogy végre felnőttek legyünk. A feltoluló emlékek hatására könny szökött a szemembe, ahogy gondolatban újra átéltem őket, és most azt kívántam, hogy bárcsak újra gyerek lehetnék.
A könyv legeslegnagyobb pozitívuma, hogy mennyire valóságos. Az emberek, akik lehetnének akár a szomszédjaink is. Az emberek, akik akár lehetnénk mi is. A problémák valamint a reakciók is tökéletes összhangban vannak. A két főszereplő se a tipikus filmes hős. Nem népszerűek, nem gyönyörűek és nem cselekednek úgy, ahogy azt mindenki elvárja tőlük.
Amit megtanultam a könyvből, hogy létezik olyan első szerelem, ami tényleg utolsó is lesz. De ritka és meg kell becsülni. Nem olyan, mint a filmekben, hogy akkor nem látsz senkit soha többé. Vagy, hogy nem tudod megbántani. Szimplán csak annyi, hogy meg tud bocsátani egymásnak a két ember.
Bővebben itt: https://csakmegegyfejezet.blogspot.hu/2017/01/horvath-p…
Én is voltam középiskolás, én is iparművészetibe jártam, nekem is volt fiúm, aki zenélt, és én is kollégista voltam. Szóval elég sok a hasonlóság, mégis van egy nagy különbség. Én nem voltam ilyen agyatlan, mint ezek. A korszak miatt voltak ők céltalanok? Mindenki ilyen volt? Szerintem nem. Kicsit rossz volt olvasni. A tini szereplők buták, érdektelenek. Ágota különösen béna, semmilyen, nincs humora és buta. A felnőttek elcseszettek. Lajos bácsi egészen szimpatikus volt, amíg ki nem derült, hogy az anyját választotta a nősülés helyett. A nagyi is egész szimpatikus volt, amíg ki nem derült, hogy ráakaszkodott a fiára, és érzelmi zsarolással nem hagyta megnősülni. A szavaló verseny tetszett egyedül, az vicces volt (vagyis avantgárd).
Ja, meg ez is vicces volt: „Ez az igazi élet, nem a mohácsi vész!” Eztán használni fogom.
Ez olyan… aranyos volt. Böngészve találtam rá a filmre magára, két nap alatt végignéztem a trilógiát (vizsgaidőszak rulez), utána fedeztem fel, hogy a történet könyv formában is megjelent. Túlestem vizsgáim nagy részén, közeleg a karácsony is, úgyhogy tegnap kikölcsönöztem a könyvtárból, majd gyors el is olvastam. Nem nagy kedvenc, de kikapcsolódásnak, egyszeri olvasásra tökéletes.
Nem tudom. A Fekete kéz visszavág egy jobban sikerült darab. Annyira furcsa volt ez a vad szexualitás. Középiskolában? Ennyire? Vagy én vagyok naiv. A fülszöveg és a könyv ég és föld. Ez a könyv nem egy vicces középiskolás járást mesél el. Nem vicces, inkább komoly és nyomasztó, a tini szerepelők viselkedése pedig felnőttes. Ilyen volt a 80-as évek 17 évesen? Nem gondolnám…
Népszerű idézetek
– Ha nem tudna elaludni – mondta –, számoljon kétszázig. Százötvennél aludni fog.
34. oldal
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fehér Klára: Bezzeg az én időmben 95% ·
Összehasonlítás - Janikovszky Éva: Aranyeső 92% ·
Összehasonlítás - Szilvási Lajos: Egymás szemében 88% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: Nász és téboly 97% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Egyszer 96% ·
Összehasonlítás - Fróna Zsófia: Démonok közt 96% ·
Összehasonlítás - Aurora P. Hill: A Gyöngyös Korona 97% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Bízz bennem 94% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény 94% ·
Összehasonlítás - Ling-Balogh Erna: Amikor beüt a cukor 96% ·
Összehasonlítás