Ki tud ellenállni a napóleoni kor varázsának – író, hogy írjon,olvasó hogy olvasson róla? Balzac sem tudott, főképp a királypártiak harca érdekelte a Köztársaság ellen, a régi küzdelme az újjal, a már szétszórt arisztokrácia gyürkőzése a polgársággal. Ezt írta meg A huhogók-ban, s ide kanyarodott vissza A rejtély-ben. Milyen fordulatos a kémtörténet, melyet a Pichegru-Riviére-Polignac összeesküvés tényalapjára épít, milyen sajátos a Laurence de Cinq-Cygne körül forgó szerelmi vetélkedés, és maga Laurence is: milyen megkapó ez a rettenthetetlen fiatal lány, aki szembeszáll Bonapartéval! Ám Balzac többet markol ennél: felvonultatja Napóleont, Fouchét, Talleyrand-t, Carnot-t, Sieyést, s egész sor ragyogó jelenetet visz a politikai kulisszák mögé.
Albert Savarus aztán méltó párja A rejtély-nek – ellenpárja. A Császárságból a Polgárkirályságba repít bennünket Balzac, a sejtelmes nodesme-i erdő helyébe önmagába zápult kisvárost kapunk, a vakmerő összeesküvés helyébe egy… (tovább)
A rejtély / Albert Savarus 13 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A Világirodalom Remekei Európa · Honoré de Balzac művei Európa
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Emlékezetes két munka, Balzac legjava terméséből.
A rejtély az író egyik legjobban sikerült regénye, a Huhogók párdarabja (hozzáteszem, én az általában sztárolt Elveszett illúziókat meg a Kurtizánok…at pont az író legpocsékabb műveinek tartom). Ez a regény ökonomikus, akciódús, igazi ős-krimi, ráadásul jólesően mellőzi Balzac egyébként oly gyakori és részletező helyszín-, bútorzat- és ruházat-leírásait. A szerző royalista érzelmei – mint a Huhogókban – itt is kirajzolódnak, de Napóleonnak is megadja az őt megillető tiszteletet. Balzac egyik legmarkánsabb negatív figurája (spoiler) másodjára hagy nyomot az olvasó emlékezetében.
Az Albert Savarus egy fokkal halványabb, de nem lebecsülendő írás, a vidéki városok sznob légkörének, kicsinyes politikai intrikáinak realista rajzát vegyíti egy nagy szerelem Stendhal novelláira emlékeztető romantikus lobogásával. Izgalmas történet, mely rávilágít a kamaszok felelőtlen kegyetlenségére is. Ezzel a regénnyel kapcsolatban van egy apró emlékem: amikor először olvastam, a hetvenes években, annyira tetszett, hogy anyukámnak is a kezébe nyomtam. Ő elolvasta, majd egy mondatban összegezte a tanulságot:
spoiler
Szeretek Balzactól olvasni. Gyönyörűek a tájleírásai, fantasztikusak a karakterbemutatások, stílusában szinte észrevétlenül fonódnak össze az idősíkok, miközben a jelen szereplőit a múltbeli történésekből ismerjük meg. Külön tetszik, ahogyan megszólítja az olvasót, törődik az olvasóval.
Most Napóleon korában járunk, aki épp első konzullá választotta meg saját magát. Vannak, akik támogatják őt (elvből, vagy csak azért, mert épp nála van a hatalom), de akadtak elvhű támogatói, szövetségesei a királyság visszaállításáért küzdőknek is. Ők összeesküvéseket szerveznek a nagy hadvezér és politikus ellen. Közben jönnek-mennek az ügyeskedők is, akik bármiféle szilárd elv nélkül, csak a saját érdekeik érvényesítését nézik. Több ismertebb történelmi alak is felbukkan, még ha csak említés szintjén, pl. Robespierre, Saint-Just, Polignac gróf. A rendőrség, titkos rendőrség és azok vezetői, hatalmuk megszilárdítása érdekében a különböző politikai mesterkedésektől sem riadtak vissza. Azzal vajmi keveset törődtek, hogy ezekért a cselszövésekért hány ártatlan ember fizet meg az életével. Az információ itt hatalmat jelentett, főleg, ha az ember mindkét csoport tagjaitól be tudta szerezni az értesüléseit, mint Fouché, a rendőri hálózat feje. Az emberek már tényleg senkiben nem bízhattak.
Michut elég kíméletlen, arrogáns, félelmetes embernek mutatta be az elején, bizonyos szempontból még őrültnek is mondható, de ez egy spoiler.
Nagyon szimpatikus alakja a történetnek Laurence, a fiatal, nemeslelkű, harcos természetű 23 éves grófnő, aki a Bourbonok hatalmának visszaállításáért küzd. Bátor volt, de ugyanakkor heves természetű és meggondolatlan is. Érdekes, hogyan változott vissza a férfias összeesküvőből-harcosból finom, bájos úrinővé. Ha egy nő éveken keresztül ahhoz van szokva, hogy élet-halál között lebeg, menekül, bármikor elfoghatják, szinte már nem is tudja, milyen vágyni a gyöngédségre, melegségre… Amikor egy férfi úgy van jelen az életében, mint egy testvér, akit meg kell védeni, akkor utána furcsa lehet ténylegesen férfiként nézni rá.
Adrien d'Hauteserre-t sajnáltam, hogy spoiler. Mégis elég nemes tett volt ez tőle.
A könyv három részre tagolódik: az elsőben a királyhű szövetségesek jól átvágják a rendőrséget, de sajnos annak bosszúja nem marad el, a második fejezetben erről olvashatunk. A harmadikban zajlik a négy ártatlan fiatal és Michu tárgyalása.
Az, hogy mi is az a címben szereplő rejtély, az olvasó számára is csak a végén derül ki :)
Népszerű idézetek
– A pa’ (a papám) kérdezteti, mit csináljunk a brigás-sal? Rossz bűrben van.
– Mi baja? – kérdezte Peyrade.
– Hát a feje. Jól megcsúkolta a fődet. Egy csöndér tud lovagóni, semmi az neki; de főbuckázott, biztossan! A fejin hátul akkora luk van, mint az öklöm e! Főteszem, hogy valami komisz kűbe botlott. Szegén, ha csöndér is, akkor is fáj neki, megszánja az embör.
A rejtély
Száz lépésnyire könnyű pára lebeg a fák felett, s napszállatkor miriád béka, varangy és más kétéltű zsinatol – az egykori dísztavat jelzik, mely ma egyszerű, gazdag halastó. És a dolgok rég volt íze, a ligetek mélységes csendje, a messze futó fasor, az ideködlő erdő, ezernyi apróság, rozsdafogta vasak, mohlepte kövek – minden költői fénybe vonja ezt a hajlékot, amely ma is áll még.
A rejtély
A közönség viszont éppúgy özönlött, mint özönlött volt a múltban, s özönleni fog a jövőben az efféle látványosságokra mindaddig, míg meg nem jobbítják-nevelik, s míg Franciaország be nem látja, hogy a közönség bebocsátása a tárgyalóterembe nem feltétlenül szükséges a nyilvánossághoz, s a nyilvánosság egyébként oly aránytalanul súlyos büntetés, hogy ha ezt a törvényhozó sejti, bizonyára nem szabja ki. A szokások gyakran kegyetlenebbek a törvényeknél. A szokások: az emberek; a törvény azonban az ország értelméből fakad. A szokások, melyeknek sokszor semmi értelmük, erősebbek, mint a törvény.
A rejtély
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pierre La Mure: Moulin Rouge 93% ·
Összehasonlítás - Émile Zola: A föld 95% ·
Összehasonlítás - Juliette Benzoni: Négy tenger vándora 94% ·
Összehasonlítás - Eve Curie: Madame Curie 90% ·
Összehasonlítás - Jules Verne: Az acél elefánt I-II. ·
Összehasonlítás - Prosper Mérimée: Colomba ·
Összehasonlítás - Marcel Proust: Albertine nincs többé (A szökevény) 89% ·
Összehasonlítás - Pierre Alexis Ponson du Terrail: Frakkos banditák ·
Összehasonlítás - George Sand: Rudolstadt grófné 88% ·
Összehasonlítás - Adalbert von Chamisso: Schlemihl Péter csodálatos története 89% ·
Összehasonlítás