Playboy. Az biztos, hogy senki nem megy el szó nélkül mellette. Sosem voltam a Playboy célcsoportja, bár az interjúk, cikkek miatt nők is forgat(hat)ják a lapot, vagy amúgy is ha épp kedvük van. Én szinte csak akkor hallottam róla, ha valami pletykamagazin épp beszámolt az aktualitásairól (mekkora hír volt, mikor Zalatnay Cini vetkőzött nekik :D), illetve rendszeres nézője voltam a Playboy Villa Lányainak is.
Az biztos, hogy a Playboy a fénykorában egy olyan magazin volt, ami sokak számára az „életérzést”, egy célt jelentett. Volt aki a középső, kihajtható oldalt célozta meg, más pedig csak egy interjút akart magának, de az fix, hogy mindkét esetben azt jelentette, hogy a saját mércéje szerint elért valamit. Nemcsak a cicis képekre gondolok, amiket a híres színésznők/énekesnők/celeblányok is bevállalnak, hanem az urak/hölgyek esetében is lehet egy-egy Palyboy interjúval büszkélkedni, és egy-egy márka számára a Playboy mindig jó reklámot jelentett. Nem tudom, hogy mára mennyit kopott ez a bizonyos hírnév, illetve Hef halálával mennyit fog még veszíteni, de az tuti, hogy a Playboy a 20-21. század meghatározó terméke.
Lehet azon is vitatkozni, hogy a Playboy (és Hef) számára mit jelentettek a nők, de ha egy nő szíve vágya az volt, hogy bekerüljön a magazinba és Nyuszi legyen, hát hajrá. Alapvetően a média mindig is azt erősítette meg egy Playboy lányról (és adott esetben Hef barátnőiről), hogy tipikusan „egybites” csajok. De itt a könyvben is láthatjuk, hogy sok esetben ennél jóval több van bennük, hiszen mégis csak eljutottak oda, ahova akartak, illetve az áskálódáshoz sem elég egyetlen egy agysejt.
Annak idején a Viva TV-n ment a PVL, jókat nevetgéltem a csajokon, és számomra is pontosan az jött le, hogy „Hef szőke macái” akiknek csak annyi a szerepük, hogy szépek legyenek. Ha voltak is emberi pillanataik, igazi érzelmekkel, azok elvesztek a sok butuskodás közepette.
Nagy bátorság kellett Holly-tól hogy megírja ezt a könyvet, hiszen még jóval Hef halála előtt borította ki a bilit. Persze ez a könyv is egyfajta hírverés neki is, illetve a Playboynak is, de hát ilyen a média világa. Nehéz ítélkezés nélkül írni, mert gyanítom a molyos lányok/hölgyek/asszonyok nem feltétlenül azonosulnak a Playbol világával, és én sem igazán tudom azt mondani, hogy ügyes vagy, jól csináltad. Annyi biztos, hogy Holly meghozta a saját döntéseit, de meg szenvedte azokat. Itt jön az a kérdés, hogy vajon az aranykalitka tényleg megérte-e, és vajon mi, átlagos lányok/nők/asszonyok meddig mennének el, hogy a saját aranykalitkánk meglegyen.
Holly megírta azt, amit meg akart írni, én csak azt kívánom neki, és a többi lánynak/asszonynak, hogy bárhogy is döntsenek, akár modellt akarnak állni a Playboynak (vagy bármelyik másik magazinnak) vagy akármilyen életet éljenek, a körülményekhez képest a lehető legjobb döntéseket hozzák meg, hogy a végén ne a darabjaikat szedegessék össze.