Ernst Röhmnek és a parancsnoksága alá tartozó rohamosztagoknak igen nagy szerepük volt abban, hogy Hitler 1933 elején a kancellári székbe emelkedhetett. Mintegy másfél évvel később Röhmmel és alvezéreivel meg néhány ezer emberrel éppen a Führer parancsára végeztek. „A mór megtette kötelességét, a mór mehet…” Ilyen egyszerű lett volna?
Hollósi Tibor igen érdekesen ismerteti az eseményeket: az 1934. június 30-i vérfürdő megszervezését és végrehajtását, bemutatja a szereplőket, megismertet az SA és az SS történetével. E lényegében felszíni leírással azonban nem elégszik meg. Szorgos kutatómunkával keres választ arra, miért kellett leszámolni Röhmékkel, kiknek az akaratára cselekedett Hitler, kinek lett haszna az egészből. E vizsgálódások során fény derül a birodalmi hadsereg és a nagytőke szerepére, továbbá olyan összefüggésekre, melyek lehetővé tették a fasiszták további népellenes intézkedéseinek megvalósítását az országon belül, s agresszivitásuk fokozását nemzetközi téren.
Hosszú kések éjszakája 16 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népszerű történelem Kossuth
Kedvencelte 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
A könyv magán viseli a sorozat korszellemét. Menthetetlenül szoci. De! Annyira azért nem is borzalmas, mint gondoltam. A szerző megvilágítása, mely szerint Röhmék likvidálása többek között a Hitler mögött felsorakozó gazdasági és Reichswehr potentátok érdeke volt, nem feltétlenül hülyeség. Röhmék nagyon elgaloppírozták magukat a nemzeti-bolsevik irányba, s a kezelhetetlenné vált SA „második forradalma” nemcsak Hitlerékre, de a Hitlert támogató konzervatív körökre is kezdett veszélyt jelenteni. Nem beszélve az átlag németekről, akik szintén nem voltak elragadtatva az utcán randalírozó rohamosztagosoktól. Röhm hőzöngő prolihadserege végül meg lett regulázva, Hitler a Reichswehr és az iparbárók mellett döntött, nem az egykori harcostárs mellett.
A szocialista púderszövegeket leszámítva nem vészes írás. Egyszer el lehet olvasni.
A kívülállók pusztán a koncon való marakodásként értelmezték. Sokan egyenesen értelmetlen cselekedetnek minősítik. Hollósi Tibor azonban olyan kontextusba helyezi a „hosszú kések éjszakáját”, amely azt nemcsak érthetőnek, de egyenesen szükségszerűnek is minősíti. Többről volt itt szó, mint Röhm nagyra törő ambícióiról az SA és a Reichswehr viszonylatában. Az SA egyszerűen túl jól reagált a náci demagógiára, és nemcsak az antiszemita, antimarxista és antidemokratikus részét tette magáévá, hanem az antikapitalista szólamokat is. És mivel nem csak harsogták ezeket a szólamokat, hanem elégedetlenségüknek is hangot adtak amiért az előbbiekkel ellentétben az utóbbiból semmit sem valósított meg a náci vezérkar, nyilvánvalóan bukniuk kellett.
Egyszer használatos kategória. Egyetértek @G0211 értékelésével. A borítókép ütős. Ernst Röhm történelmi szerepe és személye továbbra is érdeklődésem tárgya. A brutális, de jó képességű SA vezér és tárca nélküli miniszter a színpadon maradt, amikor legördült az a bizonyos függöny.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve 95% ·
Összehasonlítás - Roger Moorhouse: 100 beszédes tárgy a Harmadik Birodalomból 91% ·
Összehasonlítás - Ormos Mária: Nácizmus – fasizmus ·
Összehasonlítás - Michael Benson: Zsidó gengszterek a nácik ellen ·
Összehasonlítás - Kurt Rieder: Waffen-SS a II. világháborúban ·
Összehasonlítás - Pelle János: „Zsidókérdés” és magyar társadalom, 1938–1956 ·
Összehasonlítás - Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve 97% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés 95% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve 93% ·
Összehasonlítás