Tűzzel-vassal (A trilógia 1.) 157 csillagozás

Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Az ​izgalmas, mesteri szerkezetű regény, Sienkiewicz nagyszerű történelmi trilógiájának első része, a XVII. század vérzivataros esztendeibe viszi az olvasót, amikor Bogdan Hmelnickij, a hírneves és rettegett kozák vezér, az elnyomott nép élén felkelt a lengyel feudális kiskirályok önkényeskedése ellen. Szélsőségekkel teljes időszak volt ez, csupa kegyetlen küzdelem, vereség és diadal. A romantika eszközeivel megfestett színpompás történelmi tabló remek lehetőséget ad a kitűnő Nobel-díjas írónak alakjai erőteljes jellemzésére. A romantikus túlzások, a lengyel nemesi világ idealizálása ellenére felejthetetlen figurákat alkotott. Örökre emlékezetünkbe vésődik a rettenthetetlen Skrzeutski kapitány, a csodálatos szépségű és tisztaságú szerelmes, Helena, a félelmetes erejű Podbipieta, a nyers, vad ösztönökkel teli kozák vezér, Bohun, és a lengyel köztudatban azóta fogalommá lett garabonciás figura, Zagloba.
Ez a regény nem csupán Lengyelországban egyike a legnépszerűbbeknek;… (tovább)

Eredeti cím: Ogniem i mieczem

Eredeti megjelenés éve: 1884

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Világirodalom Remekei Európa

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2001
726 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635473230 · Fordította: Mészáros István
>!
Esély, Budapest, 1992
748 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637709150 · Fordította: Mészáros István
>!
Európa, Budapest, 1980
686 oldal · ISBN: 9630721309 · Fordította: Mészáros István

6 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Zagloba · Jan Skrzetuski · Longinus Podbipieta de Zerwikaptur


Kedvencelte 39

Most olvassa 5

Várólistára tette 84

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Sienkiewicz e regénye nyilvánvalóan elfogult. Nemzeti hőseposzt akart írni, s a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákháborút (1648-1654) az ukrajnai nagybirtokos (és kiskirály) Jeremi Wiśniowiecki herceg apoteózisává avatja.

A kozákok – a mi hajdúvitézeinkhez hasonló állású – jobbágyi kötöttségektől mentes, az államot katonáskodással szolgáló szabad telepesek voltak, a lengyel-litván, orosz, török és krími tatár államok közötti 'Vad Mezőkön', a mai Ukrajna vidékén. Etnikailag vegyes népség, a nyugati (zaporozsjei) kozákok között több volt az ukrán, belorusz elem (bár nyilván akadtak pusztai nomád, tatár, s egyéb néptöredékek is – a kozák státusz jogállást, nem pedig etnikai hovatartozást jelentett), a keleti (doni) kozákok közt jóval több volt az orosz nemzetiségű (pl. a jobbágyság elől menekülő orosz paraszt). Hmelnyickij a zaporozsjei kozákok hetmanja, s egyben első jelentős politikai vezetője volt, az ő harcairól szól e könyv.

E fickók épp azért keltek fel (más sokadszor), mert a környékbeli lengyel tartományurak (köztük legfőként éppen Wiśniowiecki) megpróbálták jogaikat csorbítani, az állami szolgálatban álló (ún. lajstromos) kozákok számát csökkenteni, s jelentős részüket jobbágyi függésbe vonni. Emellett – valószínűleg – volt némi etnikai oka is a felkelésnek: az ukrán és belorusz népesség a lengyel-litván nemesi köztársaságban zömmel alávetett helyzetben volt, csak kevesek vergődtek nemesi rangra. Hogy pravoszláv vallásukat üldözték volna, ilyenről nem tudok, de ez is elkülönítette őket a katolikusoktól.

Ez a regény tehát lengyel szempontból mondja el a történteket, erős romantikus színekkel, de egyben érdekfeszítően, és nagyon szemléletesen. Sienkiewicz kiválóan ábrázolja a háború forgatagát, nem hallgatja el a – mindkét részről elkövetett – barbár kegyetlenkedéseket, bemutatja az iszonyú pusztítást, ami a harcok során bekövetkezett*. Kozák hőseit nem degradálja (bár zabolátlanságukat és iszákosságukat kiemeli), sőt, szerintem Bohun figurájában egy – vadsága ellenére is – lovagias, önzetlen főszereplőt állít elénk, bizonyos értelemben rokonszenvesebbet, illetve izgalmasabbat, mint a kissé sótlan, római jellemű Skrzetuskit. De feltűnnek itt a Trilógia további híres alakjai is: Pan Wołodyjowski, a vívóbajnok, meg kedvencem, a nagyevő, nagyivó, nagyotmondó, kimeríthetelen fantáziájú Zagloba, akitől még a róka is tanulhatna tyúkot lopni.

Ez a munka – az 1900-as Kereszteslovagokkal ellentétben – kellően fordulatos, cselekményes, és szórakoztató. Történelmi tárgyilagosságot nem feltétlenül ebből kell tanulni (a nemzeti romantika már csak ilyen…), de kikapcsolódásnak prímán megfelel.

* A kozákok áldozatai között – a lengyelek mellett – rengeteg volt a zsidó; nem csoda, ha – míg az ukránok nemzeti hősként tartják számon – a zsidók emlékezetében Hmelnyickij a Sátán egyszülött fia.

9 hozzászólás
Leonidas>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Jó pár éve ismerem már Sienkiewicz világhírű trilógiáját, de nem gondoltam volna, hogy egyszer sor kerül a könyv elolvasására. Azonban pár hete megnéztem a filmet, ami nagyon tetszett, és rögtön a regény elolvasása mellett döntöttem. A film nagyjából hűen követi a regény történetét, de a könyvet mégiscsak jobbnak találtam.
A 17 századi Ukrajnába kalauzol bennünket az író. Ezen a gyönyörű, de egyben kíméletlenül kegyetlen vidéken játszódik a történet. Ahol a szabad kozákok vágtatnak kiváló lovaikon, de ahol a lengyel nemesség az úr. Zűrzavaros idők ezek, az egész tartomány forrong, rendkívül puskaporos a hangulat, elég egyetlen szikra és kitör a lázadás. Szörnyű következményekhez vezet a szabad, nehezen kezelhető kozákok privilégiumainak megvonása. Kitör a lázadás, végigszáguld a Köztársaság területén, mint tűz a legnagyobb szárazság idején. Mindkét tábor szörnyű dolgokat művel, gyilkol, gyújtogat, kegyelmet nem ismerve minden elpusztít, ami az útjába kerül. Igazából nem tudtam eldönteni, kinek van igaza, mert bizonyos szempontból mindkét oldalnak igaza volt. Ezen elgondolkozva, én csak azt a szerencsétlen parasztot sajnáltam, akinek ugyan esze ágában sincs háborúzni, de attól való félelmében, hogy lahokkal(lengyelek) cimboráló árulónak bélyegzik, inkább beáll a kozákok közé. De nem jut messze, mert rajtuk üt a lengyel lovasság, majd lázadás vádjával felakasszák az első útba eső fára. Szar az élet!
Rengeteg csatával tarkított, sok helyen rendkívül izgalmas történet. Eleinte picit furcsák voltak a párbeszédek, de idővel megszoktam. A jellemábrázolást romantikus túlzások jellemzik. Főleg a két főszereplő, Skrezetuski kapitány és Helena knyázkisasszony jelleme volt túlzottan is tökéletes. Ezzel szemben Zagloba karaktere a könyv fénypontja. Bohun volt a másik érdekes karakter. Vad,zabolátlan kozák, aki őrült szenvedéllyel szereti Helenát.
Hihetetlenül jók a tájleírások. Nagyon élveztem a pillanatnyi katonai, politikai helyzetet leíró részeket. Ezek a részek voltak számomra a regény talán legszórakoztatóbb momentumai.
A szerelmesek szempontjából ugyan szerencsés véget ért a történet, de Ukrajna és a két testvérnép szempontjából tragikus következményei lettek a háborúnak.
Mindent összegezve, egy nagyon érdekes történelmi regény. Most pedig jöhet az Özönvíz, meg a svédek. Köszönöm Sienkiewicz uram!

18 hozzászólás
Gyöngyi0309>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Régóta nálam volt a könyv, ideje volt elolvasnom. Előtte nem olvastam még az írótól, a régebbi könyvek, pláne, ha általam nem ismert szerzőtől valók, számomra mindig lutrik, talán ezért is tologattam ennyi ideig az olvasását.
Nagyon jó, izgalmas történet, majdnem afféle lengyel-ukrán Egri csillagok. Kicsit nehézkesen rázódtam bele, de az én hibámból, mert nem ismerem a lengyel, ukrán politikai, hadi szaknyelvet, tisztségeket, rangokat. Viszont miután megszoktam, nagyon tetszett a háború közepén zajló szerelmi dráma. Jók a karakterábrázolások és a stílus is, legjobban a kislovagot szerettem meg. Sajnáltam a litvánt, illetve jókat nevettem Zagloba úron is. Biztosan sort fogok keríteni A trilógia többi részére is valamikor.

Csaba_P>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Igazi, vérbeli történelmi regény. Nagy kedvencem Sienkiewicz.

Tiger205>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

@mdmselle után szabadon:
Tetszett, de jobban tudtam volna szeretni, ha 15-20 évvel korábban olvasom. Akkoriban hetekig álmodoztam volna róla, hogy én vívok bajt a szép hölgyért, meg hogy rajtam és merész társaimon múlik a „köztársaság” (rossz fordítás!!!) sorsa.

Most már tudom, hogy a kor a nagy változások ideje volt Európában: az addig elnyomott lenézett ukrán/kozákok öntudatra ébredése, az ÉHES orosz medve „kitörése” a téli álomból, a török birodalom (még ők annyira nem látták azért) végleges hanyatlása…
És a nagy, álom által összetartott Lengyel-litván "birodalom vége….
Nem hiába „testvéreink” a lengyelek – elkövették ugyanazt a hibát, mint mi 150 évvel korábban – belső marakodás, nemesek nagyképű viszálykodása miatt az ország darabokra esik, szomszédai kiharapnak belőle, stb.
Érdekes háttéranyag, hogy a lengyel „szárnyas” nehézlovasok neve huszárok, pedig (magyar eredetű szó és fegyvernemi csapat Mátyás korából) minden máshol könnyűlovast jelent.

Javaslom a nagyszabású, látványos és viszonylag pontos lengyel film megtekintését is!

3 hozzászólás
Hyperion>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Nagyon szeretem Sienkiewicz írásait. Már hajdanán a Quo Vadissal megvett. Korábban az Özönvizet olvastam tőle. Bár egy regénytrilógiáról beszélünk, így visszagondolva, nem érzem hiányát, hogy nem az első résszel kezdtem. Úgy is olvasatos volt. Szépen megírt történelmi regény, felépített karakterek, szerelmi szál(ak), kalandok, harcok és minden, ami elhagyhatatlan. Végig fentartja az olvasó figyelmét. Szórakoztató, poénos részeket is véltem felfedezni. A lényeg a lényeg csak javasolni tudom. Veszíteni nem veszít vele semmit az ember.

acsferi>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

A Quo Vadis mellett a szerző legismertebb regénye. Nagy kedvencem volt, első rangúak a jellemábrázolások, főleg Zagloba uramra gondolva itt, a párbeszédek felettébb szórakoztatók. Még az sem zavart, hogy Sienkiewicz kicsit nagyvonalúan bánik a lengyel történelem ezen szakaszával, a zaporozsjei kozákokat állítva be negatívként. Egyébként a könyv alapján készült lengyel filmváltozat is hihetetlenül jó, bár a magyar filmgyártás lenne képes hasonló színvonalú történelmi tárgyú film készítésére, örökre száműzve belőle Franco Nerot

matraimelinda>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Fantasztikus! Mindenkinek ismernie, olvasnia kellene, kötelezővé tenném (csak ez nem rajtam múlik)!:)

1 hozzászólás
sgv82>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Alapmű azoknak, akiket egy kicsit is érdekel a történelem. Igaz Sienkiewicz, mint minden romantikus, eléggé elfogult a lengyel nemességgel szemben, de akkor is kikerülhetetlen. Nem csak a lengyeleknek az, hiszen a krími tatárokkal például az Erdélynek is meggyűlt a baja a korban. Ez a kor ugyanolyan vérzivataros volt a lengyelnek is, mint a többi népnek Európa keleti szegletén. Ezért is szerettem.

Zanbar>!
Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal

Tiszteletet követelő, tisztességgel megírt, megtisztelt mű…

Előrebocsátom, hogy lehettem, vagy 13 mikor először olvastam, így fogékony koromban talált. Ha igaz, hogy mennyire meghatározzák az embert ifjúsága műve, akkor ez a kötet nálam a Gyűrűk Ura mellett áll – folytatásaival egyetemben – a nagy mentális polcon.
Adott egy hányattatott korszak mely talán az utolsó dicső időszaka volt a Lengyel Köztársaságnak (Európa egykor legnagyobb méretű államénak) mely temérdek mesével, őserdővel, vad és furcsa tájakkal teli, inkább hasonlít egy elveszett, talán sohasem létezett birodalomra, sem mint valós országra. A könyv egyszerre történelmi tabló, korrajz, romantikus szépelgés és a lengyel népe harcos lelkének lenyomata.
Kétségtelenül tele van fekete és fehér karakterekkel és helyzetekkel, bár adná az ég, hogy valaha olyan karakter tudnék formálni, mint Zagloba uram, ki bár nem a legnagyobb konspirátor a történelemben egyszerre testesíti meg a ravasz rókát, az örök korhelyet, az apa majd nagyapa figurát végül pedig a jóisten szerepét – jelenléte egyet jelent a helyzet megoldásával és a ténnyel, hogy az égi erők adott pillanatban a karakterekkel vannak.
A történet lassú, nagyívű és kétségtelenül fiús olvasmány, hiszen a női karakterek a férfiakénál is egysíkúbbak, de az nem az író, hanem inkább a kor hibája – pl a Keresztesekben a női főszereplő sokkal több teret és kompetenciát kap, megfelelve a késő középkori szláv mesék harcos hercegnőinek.
Akad még egy dolog, ami miatt elfogultan szeretem ezt a könyvet. Az adaptáció miatt. A 2000-es évek lején olyan filmet (rövid sorozatot) faragtak belőle, hogy az nem csak tisztelgés volt a lengyelek egyik legnagyobb eposza előtt, de magasabb szintre is emelte a művet, átgondolt és bevállalt képvilágával, jól megfogalmazott történeti átiratával s nem utolsó sorban színészeivel.
Valamit csak tudnak ezek az átkozott lengyelek.


Népszerű idézetek

Eszter01>!

A mézbor meg a magyar bor után semmi sem jobb az öreg csontoknak, mint a napfény.

181. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: bor
Tiger205>!

– Én sem csak azért hordok kardot az oldalamon, asszonyom, hogy az övemet húzza.

IV. FEJEZET

András_József_Tóth>!

– Két farkas vágott át az úton! – mondta Helena hirtelen.
– Láttam – felelte Wolodyjowski. – Íme, ott a harmadik.
Valóban egy szürkés árnyék suhant el a lovak előtt, mintegy százötven-százhatvan lépésnyire.
– Nini, a negyedik! – kiáltotta Helena.
– Nem, az őz; nézd, kisasszonyom: kettő, három!
– Mi az ördög? – csodálkozott Zagloba. – Őzek kergetik a farkasokat?! Látom már, tótágast áll a világ.

206. oldal, Második kötet, XXIII. fejezet (Európa, 1980)

>!

– Ne öntözze ki kegyelmed a bort!

22. oldal (Európa, 1980)

1 hozzászólás
András_József_Tóth>!

– Zagloba uram, mutass be engem is Skrzetuski vicekapitány uramnak… mutass be!
– Hogyne, hogyne. Nemes vicekapitány uram, íme, Powsinoga (Csavargó) úr.
– Podbipieta – helyesbítette a jövevény.
– Egykutya! A címere: Zerwipludry (Gúnyaszaggató)…
– Zerwikaptur (Fejszaggató) – helyesbítette a másik ismét.
– Egykutya. Rezidenciája Psikiszki (Kutyabél).
– Myszykiszki (Egérbél) – javította ki amaz.
– Egykutya. Nescio (Nem tudom), melyik volna nekem kedvesebb, a kutya avagy az egér bele, annyi azonban bizonyos, hogy lakni egyikben sem szeretnék, mert megülni is bajos ott, de kijönni meg már éppenséggel kínos lehet.

26. oldal, II. fejezet (Európa, 1980)

matecska>!

Felkelt a hold, s megkezdte vándorútját a halál e birodalmában: bepillantott a megalvadt vértócsák tükrébe, egyre újabb és újabb hulladombokat emelt ki a homályból, egyik holttestet elhagyva, halkan a másikra siklott át, megnézegette magát az élettelen, nyitott szemekben, rávilágított a kékes arcokra, az összetört fegyverek szilánkjaira, lovak hulláira s fénye fokozatosan halványodott, mintha megrémült volna attól, amit itt látott.

561. oldal

Rawalpindi>!

…a vas meg az ólom beszédesebb minden szónál.

98. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969

>!

– Ha a Királyok Király elé állnál, ő így szólna: „Avagy megbocsátottál ellenségeidnek, amint én megbocsátottam az enyémeknek?”
– A Köztársasággal nem akarok háborút!
– Csak a kardodat teszed a torkára!
– Megyek a kozákokat kiszabadítani bilincseikből.
– Hogy aztán a tatárok kössék őket gúzsba.
– Takarod innen, mert nem vagy lelkiismeretem szava! Takarodj, ha mondom!
– A kiontott vér fejedre száll, az emberi könnyek lesznek vádolóid, ítélet és halál vár reád!

132. oldal (Európa, 1980)

Hyperion>!

– Nagy jó uram, bizony félek én a haláltól, de hát aki nem fél, az az Istent sem féli, mert az Ő dolga éltetni valakit, vagy elpusztítani; minekutána kegyelmességed saját jószántából megyen a halálba, ez hát kegyelmességed bűne lészen, mint uramé, nem pedig az enyém, mint szolgáé.

100. oldal

Rawalpindi>!

…megocsúsodott érdem…

424. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969


A sorozat következő kötete

A trilógia sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

James Clavell: A sógun
Jókai Mór: A Damokosok
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot
Budai Lotti: A kegyencnő hálószobája
Gaby Roney: A Huszár esküje
Budai Lotti: Shirzan bosszúja
Budai Lotti: A királyné ékszerei
María Dueñas: Öltések közt az idő