Dosztojevszkij 4 csillagozás

Henry Troyat: Dosztojevszkij Henry Troyat: Dosztojevszkij Henry Troyat: Dosztojevszkij

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Róla szól: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Tartalomjegyzék

>!
Filum, Budapest, 1997
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638347252
>!
Cserépfalvi, 1943
488 oldal · keménytáblás · Fordította: Sárközy György, Déry Tibor

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Helyszínek népszerűség szerint

Anglia · Oroszország


Kedvencelte 3

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

sagittarius>!
Henry Troyat: Dosztojevszkij

Dosztojevszkij legjelentősebb művei közül eddig ötöt olvastam, de az írót magát, életrajzát, csak nagyon kevéssé ismertem. Szerettem volna ezek után nem csak művei által, hanem sorsán keresztül is felfedezni D.-t. A számos életrajzszerző közül Henry Troyatot választottam. Bár ilyen szempontból összevetésre nincs lehetőségem, úgy vélem megfelelő krónikás mellett döntöttem. Azon túl, hogy D. élete folyását mindvégig szigorúan dokumentálta, jelentős teret szentelt műveinek is. Kitért azok keletkezése körülményeire, az indító okokra, az alkotás folyamatára, a mű fogadtatására, a korabeli kritikákra, a kortárs írók véleményére egyaránt. Tabuk nélkül betekintést nyerhetünk az író küzdelmekkel, tragédiákkal teli magánéletébe.

Kétségtelenül az emberi lélekhez igazán értő íróról van szó, de ugyanakkor ellentmondásos személyiség is volt D. Troyat – kissé szépítve a valóságot – egy helyen így jellemzi:

„Dosztojevszkijben sok jóság párosult kis gonoszságokkal, sok áldozatkészség apró önzésekkel, nemes érzelmek kicsinyes hibákkal. Legyőzte önmagában a gonoszt. Hőseinek szadista bűntetteit talán nem maga követte el, de bizonyára álmodott róluk. Megkísértették, csábították s Dosztojevszkij regényeiben tisztult meg tőlük. Azért volt nagy, mert ismerte és befogadta lelkébe az ember minden gyöngeségét és minden szépségét. Egyetemleges ember volt, nem az értelmével, hanem a szívével és testével.”

D. műveit kortársai, de a mai olvasók is ellentmondásos szélsőségességgel értékelik. Voltak és vannak rajongók , fanyalgók és elutasítók is szép számmal. Henry Troyat könyve ugyan az elutasítókból valószínűleg továbbra sem fog rajongókat varázsolni, de arra mindenképpen jó, nagyobb megértéssel és felkészültséggel vegyük kézbe D. köteteit.


Népszerű idézetek

Nazanszkij>!

1928-ban Anglia a Timesnak egy cikkéből megtudja, hogy Dosztojevszkij unokája éhezik Oroszországban. Néhány emberbarát azonnal útnak indít címére néhány élelmiszeres csomagot, cukrot, rizst margarint. Az éhínség idejét szerencsésen átvészeli és befejezi a tanulmányait. Ma harmincéves, Leningrádban él feleségével és húszhónapos kislányával. Magastermetű, erélyes, sportszerető ember, sokat foglalkozik festészettel és könyvekkel. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyetlen férfileszármazottja.

1939 július.

425. oldal, Utószó – Post mortem (Filum, 1997)

sagittarius>!

Az orosz nép sorsa méltatlan, tűrhetetlen. Az író kötelessége fölpanaszolni a paraszti nyomorúságot. A műnek csak akkor van értéke, ha humanisztikus követelés rejlik benne. A tehetségnek csak akkor van becse, ha hasznos.

66. oldal, Első rész, Hetedik fejezet - "Szegény emberek" (Filum, 1977)

sagittarius>!

Borzasztóbb a paradicsom küszöbén topogni, mint pokolra vettetni.

195. oldal, Második rész, Kilencedik fejezet - Tver (Filum, 1997)

sagittarius>!

„Drága kis Angyalom! – írja április tizenhatodikán – mindent elvesztettem! Alighogy betettem a lábam a kaszinóba, egy fél óra alatt mindent elvesztettem! Hát mit mondjak most neked, drága égi Angyalom, akinek annyit szenvedést okozok? Szonyára gondolok! Zálogba tettem a gyűrűt… Küldj nekem amennyi pénzt csak tudsz, de ezúttal nem játékra (a szavamat adnám neked, de már nem merem, hisz annyit hazudtam…) Küldj nekem száz frankot! Neked akkor húsz marad, vagy talán még annál is kevesebb, tehát vigyél valamit zálogba. Minél előbb újra melletted akarok lenni!”

292. oldal, Harmadik rész, Kilencedik fejezet - A száműzött (Filum, 1997)

sagittarius>!

Nem kell tanulni ahhoz, hogy az ember hívő legyen. A hit nem okoskodás eredménye, hanem „testi” alkat dolga. Semmi köze a szellem műveleteihez, a szívből ered. Mondhatni úgyis, hogy a testből. Az orosz szereti a szenvedést és ezért érti meg Krisztust. „Az orosz nép valamilyen különös kéjt érez a szenvedésben” – írja Dosztojevszkij. Másutt pedig: „Azt hiszem az oroszok legmélyebben gyökerező szellemi szükséglete a szenvedés olthatatlan vágya, a mindenütt és mindenkor jelenvaló szenvedésé.”

357. oldal, Negyedik rész, Második fejezet - Egy író naplója (Filum, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: szlavofilek · zapadnyikok (nyugatosok)
sagittarius>!

A szabadságot nem tudjuk elképzelni szenvedés nélkül, csak szenvedés árán szerezhetjük meg. A kereszténység a szenvedés hitvallása.

381. oldal, Negyedik rész, Negyedik fejezet - A Karamazov testvérek ( Filum, 1997)

Lunemorte P>!

Sok nagy ember van, akinek élete semmiképpen nem áll arányban művével. Az ilyen illedelmes sorsok ábrázolójában beteges vágy ébred, hogy regényíró legyen. Hozzátesz, magyaráz, kifundál… Inkább a mesterségére gondol, mint az igazságra, inkább magára, mint hősére. Nem a nagy embert szolgálja, hanem azt állítja a maga szolgálatába. De Dosztojevszkij esetében az ember inkább hajlandó hibázni félénkségből, mint merészségből. Élete története annyira gazdag megrendítő szomorúságokban, csodálatos örömökben, hogy az ember kísértésbe esik, nem "regényesíteni”, inkább tompítani. Úgy tűnik föl, mintha ez a zseniális író a maga életét is regényeinek stílusában fogalmazta volna meg, mintha a maga életéből alkotta volna meg legszenvedélyesebb regényét.

5. oldal - Az olvasóhoz (Cserépfalvi, 1943)

sagittarius>!

[…] minden fájdalom alkalmas arra, hogy általa elérjenek a lét határaihoz. Szenvedek, tehát vagyok. Megbirkózom a szenvedéssel, tehát leszek. Aki az események sodrába veti magát, az megtalálja az utat Istenhez, aki félreáll, eltéved.

301. oldal, Harmadik rész, Tizedik fejezet - A félkegyelmű (Filum, 1997)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bakcsi György (szerk.): Dosztojevszkij – legenda és valóság
Levendel Júlia: Így élt Anton Csehov
Bakcsi György: Gogol világa
Kronstadti Szent János: Életem Krisztusban
Lengyel Béla: Gorkij
Nagy Andor (szerk.): Emlékkönyv Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Bakcsi György: Gogol
Z. Szalai Sándor (szerk.): Halhatatlan csillagok
Radó György: Gorkij élete
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.