Jaguár 41 csillagozás

Heltai Jenő: Jaguár Heltai Jenő: Jaguár Heltai Jenő: Jaguár Heltai Jenő: Jaguár Heltai Jenő: Jaguár Heltai Jenő: Jaguár

A kisregény életanyagát Heltai újságírói pályája adta. Az első világháború előtti Pest társadalmi rétegének megkapóan kedves korrajzát írta meg benne. Központi alakja gróf Mindenyssa Zdenko újságíró – a kor divatja szerint írói álnéven: Jaguár. A cselekmény a Krajcáros Igazság című pangó napilap fellendítése körül bonyolódik. Egyetlen lehetőség: vasárnapi szenzációkat közölni, ha nincs, mesterségesen konstruálni. A szerkesztőség levelezésbe kezd a „Van még humor a világon betörő- és hadastyán-egylet” ügyvezetőivel, akik rendszeresen tudósítják a lapot az egylet tervezett merényleteiről. A rablások valóban megtörténnek, a rendőrség tehetetlen az ismeretlen tettesekkel szemben. Tulajdonképpen ártatlan játékról van szó, mert a károsultak visszakapják elrabolt értékeiket. Egyetlen cél: szenzációt produkálni a lap számára. A kívánt eredmény nem marad el: a lap már kétszázezres példányszámban jelenik meg.

Eredeti megjelenés éve: 1914

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Sensus, Budapest, 2002
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639375209
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1967
136 oldal · puhatáblás
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1961
184 oldal · Illusztrálta: Réber László

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Emmi_Lotta I>!
Heltai Jenő: Jaguár

Ötletes, humoros és szórakoztató. A 111-es jobban tetszett, ezt érzékelteti a csillagozás.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1961
184 oldal · Illusztrálta: Réber László
BabusM>!
Heltai Jenő: Jaguár

Mint egy Rejtő-regény, csak „entellektüelebb” humorral.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1967
136 oldal · puhatáblás
nanena>!
Heltai Jenő: Jaguár

Évtizedekkel ezelőtt mindén könyvét olvastam, s mivel most egy kicsit könnyebb olvasmányra vágytam a sok szomorú történet után, egy rövid kitérőre visszatértem Heltaihoz. Most még jobban tetszett, mint régen. A mai írókból hiányolom ezt a könnyedséget, a biztos mesterségbeli tudást, a jó történetmesélést, az iróniát, a vidámságot. S megmosolyogtatott, most fedeztem fel, hogy a könyvbeli bálon a mulattató zenekar vezetője Radics Béla volt. Mintha Heltai egy varázsgömbben látta volna a jövőt.

kiki_roller I>!
Heltai Jenő: Jaguár

A szerkesztőség egyik újságírója meséli el lapja történetét. Az újság alapítását, finanszírozását, a szerkesztőség létrejöttét, és ahogyan rettegve élik át a bukás, a megszűnés, a kirúgatás árnyának rémségét. Becsületesek, lelkesek és mindenre elszántak a lapért, csakhogy pénz és tudás hiányában nem tudnak mit kezdeni az adódó problémákkal.
Ahhoz, hogy a lapot megmentség, felvállalják, hogy vasárnaponként olyan szenzációval szolgálnak, amivel megelőznek minden más újságot. És mi lenne más a szenzáció, mint egy furcsa bűntény előzetes bejelentése, leírása, majd megoldása.
Egy könnyed bohózat a történet, melytől azt kapjuk, amit az első sorok elolvasása után várunk. A történet folyamán a csillogó humor, a nevek, mint: Herskovits Salamon alias Általános bácsi, (mivel megalapítja az Első Magyar Hazai Általános Újságkiadó Vállalatot), vagy unokaöccse a vegyesbolt kereskedő uzsorás: Vegyes Ben Ő (Herskovits Benő), nem hiányozhat a szerelem, a szőke, kékszemű mint később kiderül csak futtában ártatlan leányka, Herskovits Ella, A szerkesztőség, melyből a főszerkesztő három hét múltán lelép és Amerikába költözik, ahol „meghívják egy kivégzésre, amit nem él túl, a villamosszékből nem áll többé fel“. Az utolsó bohémban (Heltai másik műve) is szereplő és a Chicagó nevü kávéházat látogató Mák István és Csontos Szigfrid, vagy a divat rovatot vezető Comtesse Eglantine, aki természetesen férfi, no és a főhős, aki valójában nem is szerepel túlzottan sokszor: Gróf Mindenyssza Zdenkó, alias Jaguár.
Innentől nem árulom el mi minden történik, nem rontom el az élvezetet.
Az egész mű tétje annyi, hogy az olvasó arcáról ne fagyjon le a mosoly és ezt sikerrel viszi Heltai végig. Egy kacsintás a békeidőkre, a századfordulóra, ahol még semmi nem utal a közelgő világháborúra.

sztinus>!
Heltai Jenő: Jaguár

engem sokáig ez a cím riasztott el az olvasástól, valami dzsungelesre számitottam. nem olyan a sztori, aranyos, kedves, de picit kevés. pozitivuma mindenképpen a korszak, amiben játszódik, és a helyszín.

mohapapa I>!
Heltai Jenő: Jaguár

Nem ismertem Heltaitól, csak a „Néma leventé”-t. Ezt a könyvét az aquincum-i Könyvmegállóban találtam. Beleolvastam. Leragadtam. Rötyögtem sokat.
Nem mondhatni, fajsúlyos olvasmány, mert nem az: szórakoztató a javából! Valóban, be-beugrott az ebben a műfajban felülmúlhatatlan Rejtő Jenő, de az összehasonlítás félre visz: Heltai az Heltai.

Bence_Kis>!
Heltai Jenő: Jaguár

Érdemes volt elolvasni, üdítően könnyed kis kötet. Ajánlom mindenkinek. Humoros, kellőképpen rafinált kisregény. Bírtam nagyon.

Bobe0402>!
Heltai Jenő: Jaguár

Be kell vallanom, nem igazán ismerem Heltai Jenő munkásságát, eddig csak A néma leventét olvastam tőle, de az egészen más műfaj. Láttam tőle vidám, vicces rövid előadásokat a TV-ben, ezért bíztam benne, hogy ez is ilyesmi lesz, és nem is csalódtam. (Van egy kicsi “rentőjernős” a stílusában, bár Rejtő sokszor sarkosabban, élesebben fogalmaz, ez lágyabb és gördülékenyebb.)
Egy csipetnyi a fantasztikus humorából: Jaguár polgári neve gróf Mindenyssa Zdenkó, amit én eleinte következetesen Mednyassaynak olvastam, aztán egyszer kibetűztem és elröhögtem magam.
Rövidsége és könnyedsége miatt egyszuszra olvasható, csak én voltam túl fáradt, ezért két egymást követő este szántam rá 1-1 órát.

pwz I>!
Heltai Jenő: Jaguár

Heltai Jenőt inkább mint színpadi szerzőt tartottam eddig számon. A „Jaguár” viszont számomra – egy jó regény. Lekötött amíg olvastam és mi mást kívánhatunk egy könyvtől, mint azt, hogy lekössön.

Véda P>!
Heltai Jenő: Jaguár

Egy kicsit Rejtő, egy kicsit Vaszary, pedig Heltai. Hát én bizony untam itt-ott, bár kétségkívül élvezetes volt a maga Rézorr kapitányával és Általános Bácsijával. Picit bugyutának tűnt és azt nem szeretem.


Népszerű idézetek

Zsucsima>!

Amíg az ember fiatal, egy oktalansággal több vagy kevesebb, nem sokat lendít az ostobaságok kedvezőtlen statisztikáján!

12. fejezet

Jesper_Olsen >!

– Mindenre ráérek, ha …
– Ha …
– Ha most megkapom a háromszáz koronát.
Benő a fejét csóválta:
– Magán nem lehet segíteni …
– Dehogynem lehet – könyörgött Mák István –, ezzel a háromszáz koronával lehet.

7. oldal

Jesper_Olsen >!

… a detektívfőnök megesküdött, hogy addig nem vesz szivart a szájába, amíg az Ismeretlen Tetteseket le nem csukatta.
– Pedig szenvedélyes dohányos!
– Az. És mivel nem vehet szivart a szájába, cigarettázik.

106. oldal

mohapapa I>!

Elhelyezkedtünk a kávéházi aszfaltkert egyik árnyas padján, és Jaguár indítványára részvénytársasági alapon pezsgőt hozattunk, természetesen édes hazai fanyart.
– Agy ellen legjobb a pezsgő – mondta Jaguár, alkalmasint átélt életéből merített, komoly meggyőződéssel.
Tisztelettel csatlakoztunk ehhez a meggyőződéshez, amely egészen helyesnek bizonyult.

10. oldal

kovacsa>!

A nap fölkelt. Én lefeküdtem.
(Vége)

131. oldal, 22. fejezet - (Szépirodalmi, 1967)

mohapapa I>!

Benő nagyon tisztelte az irodalmat, és támogatta is a maga módján. Az írók is szerették Benőt, aki nem zaklatta őket, hanem évekig is várt pénzére. Igaz, hogy ezalatt a kamatok mindjobban nőttek.
– Néhány év alatt a legkisebb gyermek is megnő – szokta mondani Benő –, éppen csak a kamat ne nőjön? Nekem nincs családom, ezek a kis kamatok az én kedves gyermekeim, akiknek a gyarapodásában örömöm telik…
Telhetett is, mert olyan csodálatosan gyarapodtak, hogy a három-négy éves is tizenöt-húsz esztendősnek látszott.

6–7. oldal

kovacsa>!

A Chicago kávéházban összegyűlt az egész sajtó, az ellenújságok riporterei megtörten és fogcsikorgatva vallották be, hogy a világ teremtése óta ez a második szenzáció. Az első a világ teremtése volt, ami azóta történt, nem számít.

39. oldal, 6. fejezet - (Szépirodalmi, 1967)

tschk >!

És ki tudja, hány ilyen bejárás, ablak, folyosó, pince kötötte össze egymással akkor ezeket a piszkos és sötét, régi házakat, amelyek közül ma alig egy-kettő áll csak, a többit fölfalta a kultúra, hogy szecessziós álpalotákat építsen helyére.

106. oldal

kovacsa>!

Előre, uraim, a megkezdett úton! Dolgozzunk és szeressük egymást!

45. oldal, 8. fejezet - (Szépirodalmi, 1967)

kovacsa>!

Senki sem tudja, hol végződik az újságíró, és hol kezdődik a betörő?

60. oldal, 10. fejezet - (Szépirodalmi, 1967)


Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Veszélyes Vadvirág
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
Erdélyi Anna: Tűztánc
Homonnay Gergely: Az elnökasszony
Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Darabos Györgyi: Macsbook
J. K. Smith: Szerelem hirdetésre
Csepella Olivér: Nyugat + zombik
Felkai Ádám: Para körút
Békés Pál: Csikágó