Ezt az esszégyűjteményt régen terveztük kiadni – Heller Ágnes Múlt és Jövőben írt tanulmányainak sorozata első köteteként. Kertész Imre 2002-es Nobel-díja, Heller Ágnes róla szóló szép elemzése és az elismerés okozta friss örömünk azt kívánta, hogy minél előbb kapcsolódjunk nemcsak a siker befogadásához, hanem egyúttal Kertész Imre élményének, történelmének a „diskurzusához” is.
Auschwitz és Gulág 4 csillagozás
Várólistán 5
Kívánságlistán 5
Népszerű értékelések
+
>!
+tgorsy
Nem tudok mit hozzátenni. Olvasás közben jegyzeteltem, de pár oldallal később Heller maga írta meg a választ a kérdéseimre, vagy fejtette ki még alaposabban a gondolataimat. Ebben a vékonyka kis kötetben ott vannak a kérdések és ott vannak a válaszok. Ki kell nyitni. Olvasni kell.Lelkiismeretre ható írások.
Népszerű idézetek
+
>!
+[névtelen] 1 hozzászólás
Négyféle csönd veszi körül a holokausztot: az értelmetlenség csöndje, az iszonyat némasága, a szégyen hallgatása és a bűntudat csöndje.
23. oldal
>!
+tgorsy 1 hozzászólás
A holokauszt nem németekről és nem magyarokról szól, hanem arról, hogy mindannyian képesek vagyunk rá. Mert ha ez megtörtént, annyit jelent, hogy mindannyian képesek vagyunk rá. Ez univerzális emberi probléma.
102. oldal( Múlt és Jövő Kiadó, 2002)
>!
+tgorsy
Az idegen: elemi séma. A kommunista rezsimben ilyen volt az osztályidegen. Az idegen nem része a testnek, ellenkezőleg: az ellensége. Megmérgezi, s ezért ki kell irtani.
103. oldal (Múlt és Jövő Kiadó, 2002)
>!
+tgorsy 25 hozzászólás
Hitler csak akkor érezhette magát a világ urának, ha nemcsak a világot, de Istent is legyőzi. Istent pedig csak úgy lehet legyőzni, ha elpusztítja Isten kiválasztott népét. Ha a zsidóságnak nyoma vész, akkor lesz Isten legyőzve.
…
Istent nem lehet legyőzni, és ennek következtében természetes volt, hogy Hitler megbukott.
…
: úgy kell gondolnom, hogy a holokauszt isten büntetése volt a bűneinkért. Megváltás az asszimilációtól. Ha nincs holokauszt, a zsidóság eltűnik. De Isten meg akarta menteni a zsidóságot, nem elveszejteni. Azzal, hogy ránk küldte Adolf Hitlert, menekült meg a zsidóság. Ettől nem asszimilálódott egészen. Ez istenkáromlás! Amit nem lehet megmagyarázni, arról legjobb ha hallgat az ember.
Az az igazi kérdés, hogy megtartjuk-e az erkölcsi (ha úgy tetszik: isteni) törvényeket, vagy sem.Ezért minden ember felelősséggel tartozik. Minden korban, miden helyzetben.
104-105. oldal (Múlt és Jövő Kiadó, 2002)
>!
+tgorsy 7 hozzászólás
A nyilas és az ávós tettét össze lehet hasonlítani. A holokausztot és a sztálinizmust nem lehet összehasonlítani. Nem azért nem, mert ezen vagy azon az oldalon több embert öltek meg.
…
Másságuk ontológiai és mitológiai természetű. S ebből fakad politikai másságuk is.
…
Lakatos István önéletrajzában leírta, hogy bejöttek az oroszok a városába, minden ok nélkül túszokat szedtek, és agyonlőtték őket. A túszok között állt egy anya, gyermekkel a karján. A parancsnok kiadta a lövésre a parancsot. Egy pillanatra megállt. Rámutatott a gyerekre: „Ezt ne!” A gyereket kiveszik az anya karjából, elviszik, s azután lövik le őket. Lelövik a tökéletesen ártatlan embereket. Ez maga a gonoszság. Túszok voltak. De az eszme: a gyereket azért ne. Hitlernél a gyerekekből zsidók lesznek, tehát az írmagját is ki kell irtani. A nácizmusban a zsidó-keresztény kultúra nyomai sincsenek meg – annyi nyoma sincs benne, mint az orost sztálinista gépezetben. A hitlerizmus specifikuma ebben a metafizikai különbségben rejlik. Ez a specifikum nem volt meg a sztálinizmusban.
109 - 111. o. (Múlt és Jövő Kiadó, 2002)
>!
+tgorsy 5 hozzászólás
Ahelyett, hogy azt mondanánk: Auschwitz olyan, mint a pokol, ma inkább azt mondjuk: a pokol olyan, mint Auschwitz.
10. oldal ( Múlt és Jövő Kiadó, 2002)
>!
+tgorsy
Meg akartam érteni Auschwitzot és a Gulágot. Az az eredmény: nem tudom megérteni, mert nem lehet. De bizonyos dolgokat meg lehet érteni: a körülményeket, amelyek a lehetőségüket megteremtették. Valamit meg lehet érteni, ha az egész jelenséget nem is.Amennyit a saját erőmből meg tudtam érteni, azt megértettem, s ezeket az eredményeket másokkal is igyekeztem megosztani.
115. oldal (Múlt és Jövő Kiadó, 2002)
>!
+tgorsy 1 hozzászólás
a magyar zsidóság a háború alatt egyharmaddal több embert vesztett, mint az Egyesült Államok hadereje a második világháború minden hadszínterén együttvéve.
38. oldal Múlt és Jövő Kiadó, 2002
>!
+[névtelen] 1 hozzászólás
A világ nem szerzett tudomást a titokban, magányos embereken elkövetett hatmillió gyilkosságról, bár az ellenség meggyilkolása emberemlékezet óta mindig nyilvános cselekedet volt. Amikor a Második Templomot lerombolták, Titus diadalívet emeltetett az esemény megörökítésére, és a világ megtudta, hogy Hieroselima est perdita, Jeruzsálem nincs többé. Aztán megengedték a zsidóknak, sőt elvárták tőlük, hogy meggyászolják azokat, akik elpusztultak. De amikor fivéreink és nővéreink millióit gyilkolták meg, nem gyászolhattuk, és nem tudtunk róla, nem vettük magunknak a fáradságot, hogy tudjuk. Süketek maradtunk rokonaink jajkiáltásaira.
23. oldal
>!
tgorsy 5 hozzászólás
Ekkor jöttem rá, de csak később fogalmaztam meg, hogy a gonosz mindig gonosz maximákon alapszik. Ha az emberek rossz ösztönökre hallgatnak, meg tudnak ölni ezer embert, de milliókat nem lehet gonosz ösztönből megölni. Milliókat csak akkor ölnek meg, ha a pervertált ész azt sugalmazza, hogy amit tesznek, nem rossz, hanem jó. A totális rendszerek – a náciké és a bolsevikoké – emberek millióit azért tudták megölni, mert a maximáik, az elveik, a principiumaik a pervertált ész torzszüleményeiből eredtek. Nem csupán az emberek gőzös előítéleteit mobilizálták, hanem ezeket egy állítólagos racionális maxima szolgálatába állították. Az idegen ellen elkövetett tett sohasem lehet gonosz: épp ellenkezőleg: mindig helyes és jó. Az idegent kiirtani nem gonosz tett, hanem jótett. Kötelességteljesítés. Az effajta normakövetés nem ösztönből fakad. Megfojtani azt, aki elveszi más lakását vagy szegénynek gyűlölni a gazdagot: ilyesmi elemi dühből tör föl. Az érzelemkitörés gyorsan lecsillapul.Nem úgy, mint amikor besulykoljak, hogy akkor tesznek jót, ha a másikat megölik, akkor viselkednek helyesen, ha másokat koncentrációs táborba zárnak, vagy akkor hősiesek, ha másokat elgázosítanak. Ha ilyen elveket honosítanak meg, ha erre szocializálják a személyiséget, olyan társadalmak jöhetnek létre, amelyek végre is hajtják a milliós nagyságrendű gyilkosságokat. A milliókat nem a rossz ösztönök ölik meg, hanem a pervertált ész.
100. oldal Múlt és Jövő Kiadó, 2002
