Csöndes sötét világom 8 vélemény
Aki eddig még nem találkozott e könyv írójának nevével, bizonyára hitetlenkedve teszi fel a kérdést: lehetséges, hogy egy siket-néma-vak leány önéletírását tartom a kezemben?? Pedig nem csoda, és főként nem csalás, nem szemfényvesztés az, amiről ez a különösen érdekes és megejtően szép írás szól. Egy rokonszenves fiatal amerikai lánnyal ismerkedünk meg, aki mindössze abban különbözött az átlagembertől, hogy látásától és hallásától másfél évesen megfosztva, rendkívül nehezítetten, kerülő utakon, de szerencsére kitűnő szociokulturális feltételek mellett bontakoztatta ki nem mindennapos tehetségét.
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
 Pont, 1997 | 9638336412 | 310 | Dr. Boros György | Ugrás |
Most olvassa 1
Várólistán 17
Kívánságlistán 9
Aktuális kihívások
| Kihívás | Résztvevők | Véget ér | |
|---|---|---|---|
| Sérültek – testi, és/vagy értelmi fogyatékossággal élők | ★ | 21 | 2013. december 31., 23:59 |
Népszerű értékelések
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Nem mint irodalmi mű, hanem mint könyvélmény volt óriási. Látó-halló emberként már az is nehezen elképzelhető, ha e fontos képességek egyike nélkül kellene élni – mindkettő nélkül pedig úgy éreztem, lehetetlen. Bárgyú módon valahogy úgy gondoltam, ilyen helyzetben nem marad más az embernek, mint ülni-feküdni valahol, és várni a véget…
Itt pedig megismertem valakit, aki a fogyatékossága ellenére is a lehető legteljesebb életet éli. Igaz, emberfeletti erőfeszítéseket tesz, igaz, segítők nélkül nem boldogulna, igaz, a családja mindent megtesz, hogy biztosítsa a feltételeket. De példát mutat a sorsa abban is, hogy nem szabad(na) senkit sorsára hagyni.
Nagyon érdekelt a módszer, amivel kommunikálni tanították. Furcsa volt olyan sorokat olvasni, ahol – saját élményeként – ír színekről! színházi előadásról! tájról! Ő is tudja, hogy ezek nem valóságosan a saját élményei, de segítői, barátai, rokonai, és később pedig legfőképpen a KÖNYVEK annyi információt nyújtanak számára a környező világról, a történésekről, hogy ő is ott érzi magát mindenhol. „Látja” és „hallja”. És leírja: egészen lenyűgözött az őszi táj szépsége… meg a kis patak csobogott, a madarak csicseregtek… Hogy lehet elmagyarázni valakinek a csobogást, a csicsergést, az őszi tájat?! Hihetetlen az akaraterő és képzelőerő, ami ebben a lányban volt. (És hihetetlen tanítója, Miss Sullivan türelme és képessége is: éveken keresztül él tanítványával együtt, megtanítja az első szavaktól kezdve az olvasáson, íráson, beszéden át mindenre, hogy a tanítvány őrajta keresztül ismerhesse meg a világot.)
Egészen új oldalait tárta fel számomra a világ is. Átélhettem, milyen volt látás-hallás nélkül ellátogatni a Niagara vízeséshez. El se tudtam képzelni, hogy ezt hogyan másként lehetne érzékelni.
Volt egy idézet benne, egy római mondás, ami mély nyomot hagyott bennem:
„Ha száműznek Rómából, élj Rómán kívül.” Igen, valahogy így kell. Ha elvesztesz valamit, tanulj meg élni nélküle, bármilyen nehéz is. Más recept nincs, ez az egyetlen, ami visz valahová.
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Egy önéletírásról nem lehet sok mindent mondani. Egy siket-néma-vak lány önéletírásáról sem feltétlenül. Itt persze megütközik az ember, hogy hogy nem lehet, hát egyáltalán, hogy írt ő önéletírást, ha egyszer siket is, meg vak is és ráadásul nem beszél, hát akkor hülye, nem?
És nem. Kedves idegen, azt kell, hogy mondjam, hogy nem.
Egy olyan lány életének első 20 évével ismerkedhetünk meg, aki egészségesen, épen született, de tizenkilenc hónapos korában egy betegség miatt elvesztette a látását és a hallását. A nem beszélés – némaság – kvázi a hallássérülés, siketség velejárója. Ez a lány – Helen – egy kitartó, kreatív és nagyon céltudatos, gyengénlátó gyógypedagógus – Miss Sullivan – segítségével eljut az egyetemi diplomáig. Nem mindennapi, nem igaz?
És az az igazság, hogy ez a világ nem is annyira sötét, nem is annyira csendes. Ajánlom!
Népszerű idézetek
Egyszer egy könyvtárból kijőve, azt vettem észre, hogy sokkal komolyabb, mint máskor. Kérdeztem, mi az oka: „Azon gondolkozom – felelte –, hogy mennyivel okosabbak vagyunk valahányszor egy könyvtárból kijövünk, mint amikor bementünk.”
106. oldal 9. bekezdés
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
…mert nekem a könyvek nyújtották azokat az ismereteket is, amelyeket mások szemük és fülük segítségével szereznek meg… Az első összefüggő történetet 1887 májusában olvastam, amikro hét éves voltam, és…a mai napig minden nyomtatványt, ami alája kerül éhes ujjaimnak, egyre-másra szedtem magamba.
207.o.
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Mikor Miss Sullivan ujjai úgy elfáradtak, hogy már nem győzte a kezemre betűzést, elérzékenyülve győződtem meg, milyen nagyon nyomorék vagyok.
213.o.
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Milyen öröm volt elrejtőzni ebben a virágos kertben vagy sétálni boldogan egyik helyről a másikra, míg fölismertem egy-egy kúszót a leveléről és virágáról, s ebből megtudtam, hogy a kert végében lévő roskatag virágház mellett vagyok. Volt itt illatos klemátisz, hervadó jázmin s valami ritka illatos virág, amelyet pillangószárnynak neveztek
9. oldal 2. bekezdés
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Rendszerint a szabadban tanultunk, mert a napsütötte erdő jóval kellemesebb volt a háznál. Az első leckéimen úgyszólván mindig érezhető volt a fenyő illata és a vadszőlő íze.
Egy hatalmas tulipánfa alatt ülve tanultam meg, hogy mindenben van valami tanulság és intelem. A dolgok kellemessége megtanított hasznosságukra.
23. oldal 9. bekezdés
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Tanítóm annyira össze van forrva velem, hogy alig tudok önmagamra gondolni nélküle. Soha sem tudnám megmondani, mit köszönhetek a velem született hajlamoknak és mit az ő befolyásának. Azt érzem, hogy az ő lénye elválaszthatatlan az enyémtől s hogy az én életem léptei mindig az ő nyomába esnek. Ami jó van bennem, neki köszönöm, s ami tehetségem, vágyam vagy örömem van, mindazt az ő szeretete ébresztette föl.
25. oldal 9. bekezdés
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
1890-ben Mrs. Lamson, Laura Bridgam egyik tanítója, aki csak akkor érkezett haza Svédországban és Norvégiában tett útjáról, meglátogatott és elbeszélte, hogy Kate Ragnhill, egy norvégiai siket és vak leány jól megtanult beszélni. Nagy izgalomban voltam. Elhatároztam, hogy én is megtanulok.
42. oldal 5. bekezdés
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
A könyvek iránti igazi érdeklődésemet a „Kis Frantleroy lord” olvasásától számítom. A következő két év alatt otthon is, Bostonban is sok könyvet elolvastam. Nem emlékszem mindegyikre, és azt sem tudom, milyen sorrendben olvastam, de tudom, hogy köztük voltak: a „Görög hősök”, La Fontaine „Meséi”, Hawthorne „Csodák könyve”, „Bibliai történetek”, Kamb „Shakespeare elbeszélései”, „A gyermek angol történelme” Dickenstől, „Ezeregy éj”, „A családi Robinson”, „A zarándok útja”, „Robinson Crusoe”, „Kisasszonyok” és „Heidi”, egy nagyon kedves kis történet, melyet később németül is olvastam.
81. oldal 8. bekezdés
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Mikor csak lehet, kutyám is mindig velem van, akár sétálok, akár lovagolok, akár csónakázok. Már sokféle kutyám volt, nagy szelindekpár, szelíd fürjészeb és becsületes, házias borzeb. Jelenleg is egy borzeb, Phiz a kedvencem. Érdekes állat. Tarka, görbe pofája ("phiz" – physiognomia) a legfurcsább a kutyák világában. Mintha ismernék fogyatékosságaimat, mindig szorosan mellém simulva követnek, ezek az én barátaim. Szeretem hízelgő modorukat és farkuknak sokatmondó csóválását.
90. oldal 1. bekezdés
Helen Keller: Csöndes sötét világom 86% Egy siket-néma-vak leány önéletírása
Nem igaz-e hát, hogy az életem, minden nagy korlátoltsága mellett is, sok ponton érintkezik a „szép világgal”. Mindenben van csodálatraméltó, még a vakságban és némaságban is és én arra törekszem, hogy bármily körülmények közé jutok is, meg legyek elégedve.
92. oldal 4. bekezdés
