Az ​erdőntúli veszedelem 88 csillagozás

Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

A magyar történelemnek egy kevéssé ismert szakaszáról, a Budai Nagy Antal-féle huszita felkelés történetéről szól ez az izgalmas, színes regény. Rég elmúlt idők érdekes hősei kelnek e lapokon életre: a Biblia-fordító diák, az újra fegyvert fogó huszita hadvezér, a földesúr testőréből lett lázadó katona, és – ha csak rövid időre is – elénk lép a későbbi magyar történelem halhatatlan alakja: Hunyadi János. Aki szereti a történelmi regényeket – márpedig ki nem szereti? –, annak maradandó élménye lesz Hegedüs Géza sok kiadást megért regénye, amely az olvasók kérésére újból megjelenik a Delfin sorozatban.

Eredeti megjelenés éve: 1951

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Delfin könyvek Móra · Iskolai könyvtár Móra

>!
Holnap, Budapest, 2003
130 oldal · ISBN: 9789633465721
>!
Móra, Budapest, 1981
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631125181 · Illusztrálta: Győry Miklós
>!
Móra, Budapest, 1978
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631111547 · Illusztrálta: Győry Miklós

10 további kiadás


Enciklopédia 9


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

regulat>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Újraolvasás. Emlékeimben négy csillagosként élt.
Valójában akkora rohadt nagy vörös farok van benne, hogy ha mókus lenne, fel se tudna mászni a fára. Komolyan. Ilyen kemény mítoszteremtést, és kommunista (nem pejoratíve, hanem kő keményen) propagandát ifjúsági regénybe csomagolva rég nem olvastam.
Mit mondjak, ehhez képest Timúrék csapata ideológiailag semleges gyerekek gyülekezete…

Szóval két csillagot érdemelne ebben a formában az Erdélyi Parasztfelkelés azaz a Budai Nagy Antal-féle felkelés története.

DE!
Hegedüs Géza tud valamit (nem a történelmet… na jó azt is, csak kicsit szabadon bánik a tényekkel). Mesélni.
Ez itt egy ifjúsági regény.
Van benne szerelem. Van benne heroizmus. Van benne történelem. Ahhoz képest (már, hogy leverik a felkelést) happy end.
És az ember még ötven évesen is tátott szájjal olvassa. Tudja, hogy propaganda. Tudja, hogy mítoszteremtés… és leszarja. (Má' bocs!)
Mert ez akkor is jó.

>!
Móra, Budapest, 1967
150 oldal · puhatáblás · Illusztrálta: Győry Miklós
4 hozzászólás
KBCsilla P>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

A történelemnek ez a része – regényolvasás szempontjából csak! – valahogy kimaradt. Ajánlott irodalomként biztos a kezembe vettem volna, de erre meg más nem gondolt anno.
De ami késik, nem múlik.
Olvasás közben nem is annyira a történelmi eseményekre figyeltem, sokkal inkább érdekelt a szereplők jelleme. Érdekes volt számomra, hogy a husziták közül mindenki nagyon jellemes ember volt, mentek, ha kellett, harcoltak, ha kellett, önfeláldoztak, ha kellett. Tetszett az Isten ege alatt tartott esküvő, nem sokat teketóriáztak, hogy mi legyen, egybekeltek és harcoltak tovább.
Mégis, ez az egyszerű lét kicsit irigylésre méltó számomra. Mert nem lelkileg voltak szegények, csak anyagilag. Sőt, úgy vélem, a lelkük többet ért bármi másnál.

erlingsan P>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Könnyen olvasható, rövid, világos vonalvezetésű történelmi regény egy olyan korszakról, ami a történelemórákon is maximum egy fél óra jut (talán). Hegedüs Géza, ahogy egy interjúban el is mondta, a célja a magyar történelemből megértetni a magyar irodalmat és az irodalmi művekből a történelmet. A valósághűséggel olyan nagy gond szerintem nincs, több új kutatásból is kiderül, hogy ez a Budai Nagy Antal-féle sokkal inkább volt osztály-jellegű “paraszt”felkelés, mint a sokkal ismertebb Dózsa-féle, ahol a (köz)nemességnek nagyobb szerepet játszott. Hegedüs Géza már 1946-ban elkövetett egy rövid tanulmányt Budai Nagy Antalról, na az tényleg hemzseg a “proletár”, “munkásvezér” stb. ideológiailag töltött kifejezésektől. De azért ebben Az erdőntúli veszedelemben ilyen nyíltan ezek nem jelennek meg. A fiatal célközönség, akik akkoriban olvasták, nem hinném, hogy az osztályharcos, kommunista ideológiai párhuzamokat fejtegették volna. Egyszerűen egy kalandos történet, egy olyan korban, amiről amúgy keveset tudunk.
Eredetileg egy Dózsa-féle parasztfelkelésről szóló regény megírására kérték fel, az ötlet az volt, hogy a valós történelmi keretbe egy fiktív szereplő történetét írja. A fiktív szereplő nagyapja történetesen részt vett a Budai Nagy Antal féle felkelésben (talán ő volt Bálint), és annyira jól eleresztette ezt a bevezetőnek szánt részt, hogy nem Dózsa könyv egyik fejezete, hanem egy önálló könyv lett belőle.

Nekem a regényben szereplő Tamás diák, kicsit az író saját magára emlékeztet. Neki is a tanítás volt a legfontosabb és igen, egy ideológia mentén. Utólag könnyű okosnak lenni, meg látni, hogy mik történtek ezen ideológia mentén. Ahogy utánanéztem Hegedüs Géza későbbi megnyilvánulásainak, bizony a kommunizmus iránti kezdeti lelkesedés nála is alábbhagyott. Nem mentegetésként, de Hegedüs Géza megjárta a második világháború keleti frontját, munkaszolgálatos volt majd koncentrációs táborban élte meg a “felszabadulást”. Egy ilyen személyes háttérrel érthető, ha valaki hithű kommunista lesz, belép a pártba, és tolja a szekeret a saját eszközeivel – legalábbis a negyvenes évek végén. Hitt az új rendszerben, de nem az előnyeit akarta, nem pályázott magas hivatalra, csak tanítani akart, ahogy Tamás diák is. Mégis rosszul öregszenek ezek az ideológiailag töltött könyvek, 1990 előtt 13-14 kiadás, a rendszerváltás után viszont csak egyszer jelent meg. Bár még látni egy-egy felső tagozatos választható nyári olvasmány listán, de szép lassan a feledés homályába merül. Szerencsére elég sok példányban jelent meg korábban, úgyhogy a történelmi regények szerelmeseinek megmarad és könnyen beszerezhető.

Biró_Krisztina>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Csodás történelmi regény,elbeszélés az Erdélyi huszita harcokról.Azt hiszem,hogy ennek a regénynek az olvasása volt nekem a leg meghittebb megünneplése augusztus20.-ának.
Sok magyar történelmi regényt olvastam már,de olyat még nem amelyikben ilyen méltóképpen emlékeznének meg Budai Nagy Antalról,és az Őt követőkről!

SzabóRegi>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Ifjúsági-történelmi regény. Hogy a „történelmi hőségnek” mennyire felel meg, arról biztosan lehetne beszélgetni, de amennyit a célkorosztálynak tudni kell az eseményekről, erőviszonyokról, annyit véleményem szerint bőven és jól átad. Egy okos gyermekfejnek elég is csak annyit megérteni, mi a rabszolgaság, a kizsákmányolás, …, ez pedig kiderül a regényből.

Bobe0402>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Ifjúsági regény, le sem tagadhatná. Viszont egy olyan korszakot idéz fel, ami – valljuk be – kevéssé ismert számunkra. Nyelvezete könnyen érthető, ezért minden történelem iránt kicsit is érdeklődő felnőttpalántának izgalmas, jó olvasmány lenne! Történelemtanárok a korszak tanításánál ajánlhatnák a gyerekek figyelmébe!

Katherine_Grey>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Igazi, szépszavú Hegedüs Géza-könyv: fele sem igaz, de érdekes.

Odin94>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Könnyed kis ifjúsági regény, a kalandos életű huszitákról, a Budai Nagy Antal-féle erdőntúli lázadásról. A témaválasztás amiatt érdekes, hogy eddig nemigen íródott regény ezekről a szereplőkről. Másrészt – mivel eredetileg 1951-ben jelent meg – érződik rajta az akkori propaganda, de mindennek ellenére izgalmas, kellemes olvasmány. Hegedűs Géza ügyes író, igaz a cselekmény egyszerű, nem kell nagy fordulatokra számítani, de a főbb szereplők karaktere igen jól van megírva. A történelmi hűség nem mindenhol stimmel, de szerintem nem is ez volt a szerző elsődleges célja a regényével, hanem inkább a szórakoztatás. :))

Habók P>!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Hegedüs Gézától olvastam már olyant, amelyik sokkal jobban tetszett. Ez túl „ifjúsági” lett.

tilia_tomentosa >!
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem

Nagyon lassan, de sikerült elolvasnom ezt a könyvet. Felemelő érzés volt, amikor a végén megjelent Hunyadi János reménykeltő alakja. Érdemes végigolvasni, nagyon kalandos és igyekszik hűen ábrázolni az akkori helyzetet. Így sokkal könnyebb elképzelni egy parasztfelkelést.


Népszerű idézetek

nodael >!

Szolgáltam én már királyt urak ellen és urat király ellen. De parasztot nem vagyok hajlandó szolgálni, mert ha a paraszt lenne az úr, akkor ki volna a jobbágy? Jobbágy nélkül pedig nincs semmi. Jobbágy ugyanúgy kell, mint a lábasjószág. És ha egyszer a szarvasmarhák fellázadnának, akkor se gondolnék arra, hogy az én székely lovasaim átpártolnak a szarvasmarhákhoz, csak azért, mert nekik nincs okvetlenül házuk, földjük és tele pincéjük…

Habók P>!

Abban minden nagybirtokos megegyezett, hogy a király is, ők is úgy szerzik a pénzt, ahogy tudják. A király nyakló nélkül vereti a rossz pénzt, elég gondot okoz ez mindenkinek. De hát azért király, hogy úgy veresse a pénzt, ahogy akarja… Viszont a birtokos úr meg azért birtokos úr, hogy a maga jobbágyaitól annyit sajtoljon ki, amennyit csak tud. És ha tudja, hát magának sajtolja ki azt is, amit a király szeretne magának kierőszakolni.

57. oldal (Móra, 1967)

nodael >!

(Tamás latinból fordította az evangélium szövegét, s minthogy a latin nyelvben nincs névelő, elmaradt a fordításból is. Ez ugyan szokatlan a fülnek, de még ünnepélyesebbnek tűnt.)

Kapcsolódó szócikkek: evangélium · fordítás · latin nyelv · névelő
Habók P>!

– Lépes György, a püspök aranyban kéri az adót. Csáki László, a vajda, kiforgatja a kisnemeseket birtokaikból. Aki panaszra megy, rosszul jár. A nép szenved, tehát terjed a huszitaság. A huszita pedig könnyebben emel kezet a püspök vagy a vajda embereire.

29. oldal (Móra, 1967)

nodael >!

A mocsaras, szittyós vidék egyre szárazabb lett.

(első mondat)

nodael >!

Elválaszthatatlanul fonódott eggyé szívükben a szerelem és a zendülés.

nodael >!

Ők azonban, bármilyen éhesek lettek légyen is a hajnal óta tartó gyaloglástól, amúgy sem álltak volna meg pihenőre. Hajtotta lábukat a vágy: ott lenni minél előbb.

Kapcsolódó szócikkek: gyaloglás · vágy
nodael >!

Igen, ilyennek kell lennie a vezérnek, ilyen magas homlokúnak, ilyen egészen egyszerűnek, halk szavúnak és megfontoltnak.

Kapcsolódó szócikkek: vezető
1 hozzászólás
tilia_tomentosa >!

A hírek, amelyek Prágáig szálltak el, tudomására hozták Hunyadi Jánosnak, hogy Erdőntúlon, ahonnét ő is származott, a jobbágyi nép nem tűri tovább Csáki vajda és Lépes püspök hatalmaskodásait. Hunyadi bólintott, ő sem szerette az erdőntúli urakat, gonoszoknak és ostobáknak tartotta őket. – Azután jött a hír, hogy lappangó husziták izgatják a népet, a harcosok nagy része huszitává lett, a seregek élén régi huszita katonák állnak. Hunyadi a vállát vonta. Hű fia volt az egyháznak, de nagyon nem szerette, ha a papok beleszólnak a világ dolgaiba.

116. oldal, A hírek messze szállnak (Móra, 1966)

nodael >!

Fejét magasan tartja, szőke haja zilált, csak hímzett köténye és hogy ilyen tavaszidőn sem jár mezítláb, mutatja, hogy nem szegény, jobbágyházból való. De semmiben sem emlékeztet a módosabb lányokra. Bálint most arra gondol: inkább olyan, mintha valami csodálatos keveréke volna a legszegényebb kóbor csavargóasszonynak és egy hatalmas nemesúrnőnek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész Erzsébet: Teleki Blanka
Mihályi Antal: Titok, hűség, hitszegés
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Fekete István: Zsellérek
Váradi Anna: Honfoglalás
Hunyady József: A fekete lovag
Jankó Olga: Hollófészek
Andrea Cheng: Marika
Gáspár Ferenc: A strucc vére